Miután a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint 2030 körül tetőzni fog a világ kőolajfogyasztása, a nagy olajállamok, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Szaúd-Arábia, más iparágakban keresgélik a virágzás jövőbeli zálogát. Úgy tűnik, a technológiai forradalom és a pénzügyi szektor lehetőségei felé fordulnának.
A vezető arab monarchiák az olaj utáni jövőt tervezik
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a világ kőolajfogyasztása 2030 körül éri el a csúcspontját. A Perzsa-öböl mentén fekvő
olajban gazdag arab monarchiák rájöttek, hogy diverzifikálniuk kell a bevételeiket, nehogy a világ elhaladjon mellettük, és a kőolajkészletek jövőbeli apadásával, valamint a globális zöldátállással elveszítsék jövedelmük fő forrását.
Azért, hogy több lábon álljanak, fokozatosan fejlesztik a pénzügyi és üzleti szektorokon túl a technológia és a turizmus ágazatait is, a céljuk pedig nemcsak az olajfüggőségük csökkentése, de az egyes szektorokban a világszínvonal elérése és regionális befolyásuk növelése.
A térség két vezető gazdasági hatalma, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és Szaúd-Arábia esetében jelenik meg legerősebben és legsikeresebben a diverzifikáció folyamata. Közös vonásuk, hogy bőséges tőkéjük van, amit szívesen fektetnek be: szuverén vagyonalapjaik együttesen több mint 2000 milliárd dollárt kezelnek, amely az összes közel-keleti vagyonalap által kezelt összeg felét lefedi (1. ábra). A gazdasági növekedés hosszú távú fenntartásának érdekében mindkét ország a tudásalapú gazdaság, valamint a következő évtizedek legígéretesebb szegmense, a technológia, azon belül is a félvezetők és a mesterséges intelligencia (MI) felé fordult. Ennek eredményeképpen az fDi Markets szerint 2022 és 2023 között a Közel-Kelet volt az egyetlen globális régió, ahol növekedést regisztráltak a beérkező technológiai FDI-projektek számában, miközben világszerte 40 százalékos csökkenés volt tapasztalható ugyanezen időszakban.
Szaúd-Arábia a térség vezető technológiai hatalmává akar válni
Rijád a közelmúltban jelentette be új félvezető-stratégiáját, amellyel Szaúd-Arábiát csipnagyhatalommá szeretné fejleszteni. Ennek részeként 50 csiptervezéssel foglalkozó vállalatot kívánnak az országba vonzani az évtized végéig. A cél kezdetben a mindennapi, egyszerűbb csipek tervezése, ahelyett, hogy versenyeznének a csúcstechnológiát biztosító Nvidiával vagy az Intellel. A vállalatok bevonzására, valamint a saját cégek alapítására a szaúdi állam pénzügyi támogatást, képzési lehetőségeket és egyéb ösztönzőket tervez bevetni. Rijád azonban nem kíván megállni a hétköznapi csipeknél,
hosszú távú stratégiája, hogy a térség vezető technológiai hatalmává váljon. Ehhez szüksége lesz nemzeti, MI-vel foglalkozó vállalatok alapítására, az ezeket kiszolgáló adatközpont-hálózatra és a csipgyártás belföldre telepítésére is, a szaktudást pedig elsősorban Kínából vagy az Egyesült Államokból szerezheti meg.
Előbbi kevésbé jöhet szóba, mivel Pekingnek is szüksége van a külföldi tudásra, főleg a legfejlettebb csipek esetében, ahol 5-10 éves lemaradásban van az USA-hoz képest. Ráadásul Washington egyértelműen közölte szaúdi partnereivel, hogy választaniuk kell Kína és az USA között. A fegyvervásárlások és egyéb amerikai gazdasági kapcsolatok fényében nem meglepő, hogy a monarchia Washington kérésére hajlandó elfordulni Kínától.
Az Egyesült Arab Emírségek egyből csúcstechnológiát tervez fejleszteni
Hasonló célokat tűzött ki az Egyesült Arab Emírségek is, azonban szomszédjával ellentétben már egyből a mesterséges intelligenciát és az ahhoz szükséges legkifinomultabb csipek gyártását célozta meg. Az Emírségek olyan komolyan veszi a technológiát, hogy a világon egyedüliként kineveztek egy mesterséges intelligenciáért és digitális gazdaságért felelős minisztert is, aki a szaúdi vezetőkhöz hasonlóan szintén megkapta Washington ultimátumát. Ráadásul azzal is szembesülnie kellett, hogy az USA korlátozni kezdte a Közel-Keletre irányuló csipexportjait, attól tartva, hogy azok Kínába jutnak. Az amerikai félelem nem megalapozatlan, ugyanis az Emírségek telekommunikációs és adat-infrastruktúrája elsősorban kínai technológiára épül. Az öböl menti állam amerikai kapcsolatait mutatja, hogy fő MI-vállalata, a G42 1,5 milliárd dollár befektetést kapott a Microsofttól, miután beleegyezett abba, hogy Kína helyett Amerika felé fordul. Emellett Abu-Dzabi tárgyalásokat folytat az OpenAI-jal is egy fejlett félvezetőipari vállalkozás finanszírozásáról.
Az Emírségek már most jelentős lépéseket tett az MI-fejlesztésben, az évtized végéig pedig a technológia éllovasává akar válni.
2023 szeptemberében az országban 120 ezer fő dolgozott az MI-iparágban vagy az ahhoz kapcsolódó területeken, négyszer annyi, mint négy évvel korábban. A bővülésnek már meg is van az eredménye: tavaly saját fejlesztésű, nyílt forráskódú generatív mesterségesintelligencia-modelleket jelentettek meg, amelyek biztosítják a technológia elérhetőségét az MI-vel nem rendelkező szegényebb országok számára.
Az öböl menti államok digitalizációja: adatközpontok és MI
Mivel a Közel-Keleten a digitális szektor jelenleg a teljes gazdaság mindössze 4-5 százalékát teszi ki – ami hasonló ahhoz, ahol Kína állt 15 évvel ezelőtt –, a régió exponenciális növekedés előtt áll. Az öböl menti államok további előnye, hogy fiatal, technológia iránt fogékony népességgel rendelkezik, valamint magas az internet és a mobileszközök elterjedtsége. Mindezen tényezők tovább erősítik a közel-keleti IT-piacot, lehetőséget teremtve a hagyományos iparágak – például a logisztika, a szállítás és az egészségügy – termelékenységének növekedésétől kezdve az olyan területeken, mint az MI, az adattudomány és az automatizálás, azaz a teljesen új karrierlehetőségekig. A tét nem kicsi: a svájci UBS bank becslése szerint
a régió digitális gazdasága a 2022-es 180 milliárd dollárról, mintegy 20 százalékos éves növekedési ütem mellett 2030-ra eléri a 780 milliárdot.
Az arab világ éllovasainak számító Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek most igyekeznek megtartani pozíciójukat, és gőzerővel építik ki a digitális infrastruktúrát biztosító adatközpont-hálózatukat, ami az MI-fejlesztéseiknek is az egyik alapja.
A high-tech megaprojektek a turizmus zászlóhajói
A technológia mellett a turizmus továbbra is stratégiai fontosságú iparág az Emírségek számára, és mára Szaúd-Arábia is beszállt a versenybe. A turisztikai fejlesztések központi részét képezik a high-tech megaprojektek, amelyekkel az országok igyekeznek bevonzani a külföldi látogatókat és a befektetőket. Az Emírségekben már megépült számos lenyűgöző látványosság, és Szaúd-Arábia – amely 2019 óta már nem csak a muszlim zarándokokat várja – szintén szeretné fellendíteni a szektort, elsősorban aSaudi Vision 2030 program megaprojektjein keresztül. Ezek közé tartozik a rendkívül ambiciózus, 170 kilométer hosszú, tisztán megújuló energiával és a legmodernebb technológiákkal működtetett NEOM vonalváros, Trojena hegyi üdülőparadicsoma, a rijádi botanikus kert és az Oxagon tengerparti ipari park. A Vision 2030 program összértékét 3200 milliárd dollárra becsülik, azonban a legambiciózusabb projektek átadása csak a távoli jövőben várható, már amennyiben valóban megépülnek.
Dubaj vezető globális pénzügyi központtá akar válni
Az öböl menti arab monarchiák, de különösen az Emírségek egyre inkább biztonságos helyszínnek számítanak a gazdagabb rétegek számára, ahol a pénzüket elhelyezhetik.
Stabilitásának, rugalmasságának és vállalkozóbarát politikájának köszönhetően Dubaj vonzó befektetési cél, de az adó- és szabályozási rendszer is kedvez a beáramló tőkének.
Az ország a 8. helyen áll a globális külföldi befektetési bizalmi indexben (az első a régióban), a pénzügyi tevékenységek pedig 14,3 százalékkal nőttek 2022 és 2023 között. A dubaji pénzügyi központ az elmúlt 10 évben ötször gyorsabban bővült, mint az Emírségek GDP-je, amelynek már a hat százalékát teszi ki. Mára már explicit cél, hogy Dubaj a négy legnagyobb globális pénzügyi központ egyikévé váljon. Az országnak két fontos globális versenyelőnye van. Egyrészt félúton van Svájc és Szingapúr között, így kedvező a földrajzi elhelyezkedése, és nemcsak Európából vagy a Távol-Keletről, hanem Afrikából is viszonylag könnyen megközelíthető. Másrészt minden pénzügyi rendszer kulcsfontosságú eleme a bizalom, ennek kiépülését pedig az Emírségek pragmatikus külpolitikája ösztönzi, amely nyitott a legfontosabb globális szereplők, vagyis a Nyugat, Kína, Oroszország, sőt India felé is. Jól átgondolt külpolitikájával az öböl menti állam a technológiai vezető szerep mellett betölthet egy fontos rést a nemzetközi pénzügyi ökoszisztémában is.
Mivel a világ olajfogyasztása hamarosan csökkenni kezd, a vezető arab monarchiák már proaktívan tervezik a fekete aranyon túli jövőt. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek követendő példa lehet a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó nemzetek számára. Ugyanakkor a high-tech szektor beruházási tendenciájából az is jól látszik, hogy a világ a technológiai platformok mentén blokkosodik, ahol a tudást és a technológiát bevonzani igyekvő országoknak oldalt kell választaniuk, máskülönben nem férhetnek hozzá ezen javakhoz.
Ha az olajnagyhatalmak a jövőben tovább szeretnének prosperálni, a gazdaság nyersolajtól való elmozdítása nemcsak szükséges, de elkerülhetetlen is.