A Globsec mögött ott áll Soros György hálózata, az amerikai kormány és a NATO is. Az atlantista think-thank igazgatóságában alelnökként helyet foglal a volt magyar kormányfő, de Korányi Dávid, Varga Zoltán médiavállalkozó, valamint Orbán Anita, a magyar Vodafone külügyi vezetője is pozíciót kapott a globalista csapatban. Tehát nem csak az Action for Democracy próbálkozott, hanem hálózatszerűen mozdultak meg a nemzetközi erők Orbán Viktor és jobboldali kormánya ellen.

• Számos cikk született arról, hogy külföldről megpróbálták befolyásolni a hazai választás kimenetelét, és ebben központi szerepet játszott az Action for Democracy.
• A Kontra most talált egy másik nemzetközi szereplőt, amelyik április előtt rátelepedett a hazai politikára.
• A Globsec a közép-európai térség legnagyobb biztonságpolitikai kutatóintézete, és tele van globalista nagyágyúval.
• A szálak Bajnai Gordonhoz vezetnek, aki alelnökként foglal helyet az atlantista think-thank igazgatóságában.
• Rajta kívül Korányi Dávid, Varga Zoltán médiavállalkozó és Orbán Anita, a magyar Vodafone külügyi vezetője is tisztséget tölt itt be. 
• A nemzetközi csapat vezérkarában sok a Soros Györgyhöz köthető személy, így például Ivan Krastev bolgár politológus.
• Arról nem is beszélve, hogy legfőbb támogatóik között az amerikai milliárdos hálózata, az Egyesült Államok és a NATO is ott van.
• A Globsec elsősorban manipulatív kutatásaival, elemzéseivel és tanulmányaival próbált meg belenyúlni a magyar belpolitikába.   
• Anyagaikban azt sugalmazták, hogy Magyarország oroszbarát politikát folytat, a Kreml fogságába esett. 
• A felállás így a következő volt: az AfD pénzzel és tanácsadókkal, a Globsec kutatásokkal segítette az ellenzéket.  
• Ez pedig azt mutatja, hogy komoly nemzetközi erők hálózatszerűen mozdultak meg a magyar kormány ellen.

Augusztus vége óta van napirenden a magyar nyilvánosságban az ellenzékhez érkező tengerentúli támogatások ügye. Márki-Zay Péter ugyanis ekkor számolt be egy podcastban az Egyesült Államokból érkező, több száz milliós adományokról, amelyek elmondása szerint még júniusban is érkeztek az általa alapított Mindenki Magyarországért Mozgalom (MMM) számlájára. Mint kiderült, ezek egytől egyig az Action for Democracy (AfD) nevű amerikai-globalista szervezettől származtak.

A konkrét összegről elsőként a Kontra adott hírt: 1,85 milliárd forintnyi dollár nem kevés pénz, főleg az ellenzék jelenlegi helyzetét tekintve. Mindebből az is következik, hogy megpróbálták külföldről befolyásolni a magyar parlamenti választások kimenetelét.

A történtek könnyedén kimeríthetik a tiltott pártfinanszírozás büntetőjogi tényállását, hiszen nem kizárt, hogy – ahogy a jobboldali sajtóban nevezik – a „guruló dollárok” Márki-Zay és az összellenzék kampányában kötöttek ki. A Fidesz nemzetbiztonság vizsgálatot kezdeményezett, a rendőrség pedig nyomozást indított az ügyben.

A sajtó érthető okokból rárepült a történetre, napi rendszerességgel születtek cikkek a témában. Csakhogy a botrány vizsgálatakor eddig senki nem vett észre egy nagyon fontos részletet: nemcsak az Action for Democracy (AfD) legyeskedett a magyar választás körül, hanem egy pozsonyi székhelyű globalista szervezet is, amelynek az egyik alelnökét úgy hívják: Bajnai Gordon.

agytröszt közép-európában

Korányi Dávid – választási kampányban betöltött – szerepéről számos írás, videó jelent meg az elmúlt hetekben, hónapokban. Ő alapította meg (majd vezette) az AfD-t, nem titkoltan abból a célból, hogy a szervezet anyagi és szellemi támogatást nyújtson a nemzetközi baloldal érdekeit képviselő politikai erőknek az egyes célországokban.

Az elmúlt időszakban Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadójaként dolgozó háttérember rejtélyes életútja sokak fantáziáját megmozgatta, ami nem csoda, hiszen szinte követhetetlen módon váltogatta tisztségeit az egyes nemzetközi szervezeteknél. 

Atlantic Council, ENSZ, German Marshall Fund, Amnesty International – Korányi önéletrajzában meglehetősen erős nevek bukkannak fel. De ezeken kívül is van egy fontos állomás a karrierjében: a Globsec.

A sajtóban csak felületesen foglalkoztak a társasággal, pedig megért volna egy alaposabb vizsgálatot. Nemcsak azért, mert Korányi 2020 májusa óta stratégiai tanácsadóként tevékenykedik itt, hanem azért is, mert

a társaság erős magyar bekötésekkel rendelkezik, és az AfD-hez hasonlóan élénk érdeklődést mutatott a magyar választás kimenetele kapcsán.

A Magyar Nemzet októberi cikkében Soros György alapítványa által támogatott, „globalista-neoliberális intézmény”-nek nevezte őket. Ez lényegében mind igaz, a szervezet kapcsán azonban  a legizgalmasabb kérdés annak személyi összetétele, illetve az azt körbeszövő hálózat.

A Globsec önmeghatározása szerint egy pozsonyi székhelyű, atlantista think-thank, nem kormányzati szervezet (NGO). Rácz András, az ellenzéki sajtóban mostanában alaposan megfuttatott történész, Oroszország-szakértő „a közép-európai térség legnagyobb biztonságpolitikai kutatóintézete”-ként jellemezte a társaságot. Az általuk készített reprezentatív felméréseket pedig „kiemelkedően hasznos forrásoknak nevezte”, amelyek szerinte a régió több országát is felölelő, részletes és hosszú idősoros kutatások.

Sokrétű tevékenység. Akárcsak az Action for Democracy, a Globsec is egy agytröszt, amelynek szerteágazó a tevékenységi köre. Évente rendezik meg a Globsec Bratislava Global Security Forumot (Pozsonyi Fórum), ami mára a világ öt legfontosabb biztonságpolitikai konferenciájának egyikévé nőtte ki magát. 2016-ban például hetven országból több mint ezer meghívott vett rajta részt. 2020-ig a magyar kormány is képviseltette magát az eseményen, amelynek a súlyát jól mutatja, hogy idén Volodomir Zelenszkij és Ursula von der Leyen is felszólalt. Szintén hozzájuk köthető az európai ügyekkel foglalkozó Tátrai Csúcstalálkozó vagy a Chateau Béla Közép-európai Stratégiai Fórum. A szakmai rendezvények mellett tanulmányokkal és kutatásokkal is jelentkeznek, fő profiljuk a nemzetközi politika és a biztonságpolitika. Talán a legismertebb projektjük az évente kiadott Globsec Trends nevű jelentéssorozat, amelynek keretében 2016 óta követik nyomon a közép-európai közvéleményben bekövetkezett változásokat.

magyar különítmény 

Ahogy a fentiekből kitűnik, egy meglehetősen erős, befolyásos és jelentős erőket megmozgatni képes csapatról van szó. Egyetlen kormány sem szeretne magának ilyen ellenfelet, a magyar kabinet azonban jól láthatóan kiérdemelte a törődésüket.

Elnézve a Globsec vezérkarát, nem csoda, hogy így alakultak a dolgok. Ugyanis honlapjukon

a szervezet igazgatóságának első helyéről nem más mosolyog vissza ránk, mint a magyar kormány régi ellenfele, Bajnai Gordon.  

Bajnait nem kell különösen bemutatni, hiszen az egyik legismertebb szereplő a hazai baloldalon. Egykori miniszterelnökként, gazdasági háttéremberként kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, hosszú évek óta szervezi az ellenzék külföldi gazdasági és szellemi hátországát. Az önkormányzati választást követően Korányi Dávid az ő nyomására került Karácsony Gergely csapatába, hogy aztán New Yorkból, home office-ból dolgozva hajtsa fel a nemzetközi finanszírozókat a főpolgármester előválasztási, majd Márki-Zay Péter kormányfőjelölti kampányához.

Ahhoz képest, hogy Bajnai Gordon tavaly május óta a Globsec alelnöke, meglehetősen kevés hír található róla a társaság website-ján. 2019-ben mások mellett Jan Krzysztof Bielecki volt lengyel miniszterelnökkel, Miroslav Lajčák volt szlovák külügyminiszterrel és Stefan Füle korábbi uniós bővítési biztossal közösen jegyzett egy tanulmányt, amelyben Közép-Európa jövőjéről, illetve az előtte álló kihívásokról írtak.  Idén februárban, közvetlenül az orosz–ukrán háború kirobbanását követően sok más egykori és jelenlegi magas rangú politikai, gazdasági, pénzügyi tisztségviselővel aláírta a Globsec oroszellenes nyílt levelét. Ebben elég vad állítások szerepelnek, többek között a NATO fellépését sürgették.

Bajnai egyébként már jó ideje a globalista szervezet környékén mozgolódik, ami többek között onnan derül ki, hogy a 2018-as Tátrai Csúcstalálkozó előtt – amin előadóként szólalt fel – nyilatkozatot adott. Egyébként a volt miniszterelnök sem a LinkedIn-oldalán, sem máshol nem tüntette fel a Globsecet, ami kifejezetten furcsa.

Nem Bajnai az egyetlen magyar vezető a pozsonyi székhelyű csapatban. Az igazgatóságban helyet foglal Orbán Anita, a Vodafone Magyarország külügyi igazgatója, aki 2010 és 2015 között a külügyminisztériumban viselt vezető pozíciókat. 

Némileg meglepő, de Varga Zoltán, a 24.hu-t is a portfóliójában tudó Central Médiacsoport milliárdos tulajdonosa is bekerült a Globsec Nemzetközi Tanácsadó Testületébe, ahol egyébként Sebastian Kurz volt osztrák kancellár, Mikulas Dzurinda volt szlovák kormányfő, valamint Annegret Kramp-Karrenbauer, korábbi német védelmi miniszter neve is felbukkan. Innen nézve nem meglepő, hogy a Central Médiacsoport ott van a globalista szervezet tagjai között.

Erős Támogatók

Az már ennyiből is látszik, hogy kik kerültek a kirakatba, de legalább ennyire fontos, hogy kik állnak a Globsec mögött. A szervezet weboldalán közzétették a támogató, illetve a partnerszervezeteket és cégeket.

Elképzelhető, hogy véletlen egybeesés, de cikkünk írása közben elérhetetlenné vált az összesített partnerlistájuk (új honlapjuk lett – a szerk.), de szerencsére sikerült lementenünk az információkat.

Ebből pedig jól látszik, hogy

a háttérben egyaránt megbújik Soros György nemzetközi hálózata, az amerikai kormány és a NATO.

Hiába törölték a lajstromot, a Webmachine nevű alkalmazással visszakövethető, hogy 2020-ban kik támogatták a nemzetközi csapatot. (Igaz, ez a lista némileg eltér a törölttől, hiszen ebben még szerepelt a magyar külügyminisztérium és az OTP Bank is). A teljesség igénye nélkül a következőkről van szó:

• az Egyesült Államok külügyminisztériuma;
• CEU;
• Európai Bizottság;
• NATO;
• Deutsche Bank;  
• George C. Marshall Központ;
• Euronews;
• Politico;
• Nyílt Társadalom Alapítványok;
• Visegrad Fund.

Nem gyenge csapat. A Globsec az idei pozsonyi biztonságpolitikai fórumán a fentieken kívül partnerei között tudhatta az Atlantic Councilt, Korányi Dávid másik munkahelyét is. A 2018-ban megrendezett Tátrai Csúcstalálkozón pedig az amerikai nagykövetség is szerepelt a támogatói listán.

A tagok tekintetében sem kell szégyenkeznie a nemzetközi társaságnak: globális techóriásokat (Google, Microsoft), elitautókat (BMW, SAAB), nagy nemzetközi bankokat (Raifeissen Bank, Deutsche Bank stb.), a Mastercardot és sok mindenki mást maguk mögött tudhatnak.

Soros keze

A fentiek nyomán Soros érintettsége egyértelmű, az egyik 2018-as tanulmányukat olvasva azonban ez teljes mértékben igazolást nyert: ebben deepfake-nek minősítették a magyar kormány az üzletemberrel kapcsolatos állításait.

Arról nem is beszélve, hogy az igazgatóságban – Bajnai Gordon és Orbán Anita mellett – helyet foglal Ivan Krastev a bécsi Humán Tudományok Intézetének munkatársa, a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke is.

Az Orbán-gyűlölő bolgár politológus szeptemberben előadóként vett részt a Budapest Fórum 2022 névre hallgató konferencián, amit a CEU Nádor utcai kampuszán rendeztek meg.

Szintén a vezetés tagja Wilhelm Molterer volt osztrák pénzügyminiszter, volt alkancellár, az Európai Beruházási Bank (EIB) korábbi alelnöke. Az egyébként néppárti politikus is rendesen be van ágyazva a nemzetközi Soros-világba: október 12-én a CEU bécsi kampuszán tartott előadást.

Támadtak a választás előtt

Már önmagába véve ez is erős, az atlantista think-thank azonban az utóbbi időben meglehetősen barátságtalanul viszonyult Magyarországhoz.

Ez leginkább a politikai szárnyuk, a Globsec Policy Institute által közreadott tanulmányokból mérhető le. Feltűnő, hogy a választások előtt megszaporodtak a magyar kormány politikájával negatív megvilágításban foglalkozó anyagaik száma, amiből a következő kép rajzolódik ki:

míg az Action for Democracy anyagi támogatással és kiképzett tanácsadókkal, addig a Globsec inkább különféle kutatásokkal, elemzésekkel próbálta segíteni a magyar ellenzéket.  

Ráfordulva a választásra egyre látványosabban erőltették azt az irányvonalat, miszerint a magyar kormány oroszbarát politikát képvisel, Magyarország így a Kreml fogságába esett. 

Erőltetett menet. Tavaly októberben azt elemezve tartottak online eseményt, hogy a magyarok mennyire szeretik Kínát és Oroszországot, majd novemberben közzétett kutatásukban azt vizsgálták meg, hogy Közép-Európa mennyire képes ellenállni az orosz és a kínai befolyásnak. Decemberben sem fogytak ki az ötletekből, és „Magyarország önkéntesen ragadt bele a Kreml hálójába” címmel jelentettek meg egy tanulmányt. Bár a Fidesz–KDNP újabb kétharmados választási győzelmet aratott, ez sem szegte kedvüket, és májusban a háborús dezinformációt mint kampányeszközt elemezték – értelemszerűen az ellenzék narratíváját tolva.

A Globsec kutatásainak hazai terítésében kulcsszerepet játszik a Soros György által támogatott Political Capital (PC). A barátság kölcsönös: a Globsec oldalán a PC-t partnerként, a PC oldalán a Globsecet legfontosabb nemzetközi partnerként tüntetik fel. Így nem meglepetés, hogy a magyar szervezet többször is közreadta a pozsonyi székhelyű csapat tanulmányait – hol eredeti, angol nyelven, hol magyar fordításban.

Több tanulmányt is közösen írtak, sőt a rendezvényeiket is rendszeresen együtt szervezik meg. Ez utóbbira az egyik legerősebb példa, hogy az amerikai nagykövetséggel karöltve „Magyarország az orosz propaganda szemével” elnevezéssel online eseményt tartottak  2021 decemberében. Azzal az amerikai nagykövetséggel, amelyik mostanában listázza a neki nem tetsző újságírókat, politikusokat. A Political Capital honlapján promózták is az eseményt.

Mindebből az látszik, hogy komoly erők mozdultak meg hálózatszerűen Orbán Viktor és kormánya ellen, nem egyedül az Action for Demoncracy próbálkozott – ez pedig egyértelműen nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel.

Forrás:Kontra.hu