Nagy-Britannia a 18. és 19. században elért lenyűgöző sikerét az 1. ipari forradalom során megjelent technológiáknak és az ezekkel készült eszközöknek köszönhette: a gőzgépnek.

Egy viszonylag kis sziget Európa szélén a világ első ipari nagyhatalma lett, gazdaságát és hadseregét korábban nem látott szintre fejlesztve.

1850-re a brit szénbányák a világ széntermelésének 75%-át, a világ textiltermékeinek 50%-át és a világ acéljának nagy részét brit gyárakban állították elő. Ugyanez igaz volt más ipari termékekre is, mivel a Brit Birodalom tartotta kezében a világ iparának felét.

Az Egyesült Királyság hatalmát az 1851-es Minden Nemzetek Ipari Munkáinak Nagy Kiállításán mutatták be, a világkiállítások, a 19. században népszerűvé vált kulturális és ipari kiállítások sorozatában az első alkalommal.

A kiállítást az 1 km hosszú, 43 méter magas vas-üveg épületben, a “Crystal Palace”-ban rendezték meg, amely 9 millió turistát vonzott Európából és Észak-Amerikából. A 13 ezer, a legújabb technológiai újításokat bemutató stand közül 6000-et brit feltalálók/cégek foglaltak le. A britek mögött a második nemzet Poroszország volt, amely más német államokkal együtt 1500 lelátót bérelt. Ezek az arányok tökéletesen tükrözték, hogy ki uralta akkoriban a világgazdaságot.

A 6000 brit stand közül azonban egyik sem keltett feltűnést a turisták körében, mint ahogy két külföldi kiállítás sem, az egyiket a német acélgyártó, Alfred Krupp tartotta, ahol az addigi legnagyobb öntött acélöntvényt (4300 font) és az első csuklópántot mutatták be. öntött acélból készült töltõágyú. Abban az időben a brit hadsereg bronzágyúkra támaszkodott, annak ellenére, hogy vitathatatlanul a világ legdominánsabb országa volt.

A másik kiállítás Samuel Colt amerikai feltalálóé volt, aki elhozta a Colt Navy hatlövetű revolver prototípusát. Abban az időben a brit hadseregnél használt pisztolyok csak egy lövést tudtak leadni, majd újra kellett őket tölteni. A Colt később egy Colt Navy revolvert ajándékozott Albert királynak, és gyára lesz az első amerikai vállalkozás, amely az Egyesült Királyságba terjeszkedik, és szerződést köt 23 ezer revolverre a brit tiszti testület számára.

A Nagy Kiállítást követő években az Egyesült Királyság innovációs képessége az amerikai és a német cégek javára degradálódott. Ha 1870-ben Nagy-Britannia adta a világ feldolgozóipari termelésének 31%-át, szemben az Egyesült Államok 23%-ával és Németország 13%-ával, 1881-re az Egyesült Királyság lemaradt az Egyesült Államok mögött, és Nagy-Britannia a világ feldolgozóipari termelésének 26%-át birtokolta az USA-hoz képest. 28%-kal, 1906-ra pedig az Egyesült Királyság tovább maradt le, megelőzve Németországot, miközben az USA a világ vezető gyártójává nőtte ki magát, a világ 35%-át, Németország 16%-át és az Egyesült Királyság 15%-át.

Az EU kimaradt a 3. ipari forradalomból, és nem sikerült vezető szerepet beállítania a technológiai iparban, mivel a legtöbb technológiai és chipgyártó vállalat az Egyesült Államokban és Ázsiában, különösen Kínában fejlődött ki. Bár az EU vezetői sokáig igyekeztek áthidalni az EU és az USA közötti szakadékot az új technológiák terén, úgy tűnik, hogy az EU már elvesztette a csatát azért, hogy vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia fejlesztésében és biotechnológiájában (a feltételezett 4. ipari forradalom). gyorsan elfogadták az AI törvényt és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt, mielőtt ezeknek a technológiáknak piaca kialakult volna, éles ellentétben Kínával és az Egyesült Államokkal, amelyek az innováció előmozdítása érdekében szabályozatlanul hagyják ezt a szektort.

@CIG_telegram