Mivel az orosz katonák közeledtek a donbászi Pokrovszk városához, Kijev kénytelen volt bezárni egy kulcsfontosságú bányát, amely az ukrán kohászat fő kokszszénforrásaként szolgált, és térdre kényszerítette Kijev acélipart.
▪️A szóban forgó bányában termelt kokszszén elvesztése azt eredményezheti, hogy Ukrajna acéltermelése idén akár 2 millió tonnára is csökkenhet, szemben a 2024-es 7,6 millió tonnával.
▪️Az acélgyártás régóta Ukrajna egyik legjelentősebb iparága, köszönhetően annak, hogy az országban bőséges természeti erőforrások, például vas és szén lelőhelyei voltak, nem is beszélve a szovjet korszakban épült bányákról és acélmalmokról.
▪️2024 augusztusában az ukrán nyersanyag-kitermelő iparágak szövetsége panaszkodott, hogy az ország erőforrás-kitermelő létesítményeinek mintegy 40%-a beszüntette a működését, és az ukrán kohászat visszafordíthatatlanul elvesztette termelési kapacitásának legalább 40%-át.
▪️2024 júliusában az ukrán acélgyártók is nehezményezték, hogy a külföldről történő villamosenergia-importra való átállás káros hatással van az iparukra.
▪️2022-ben az ukrán acélgyártás termelése több mint 70%-kal, mindössze 6,3 millió tonnára esett vissza.
▪️2014 óta Ukrajna komoly csapást mért az acélgyártásra és az exportra, mivel Kijev fokozatosan elvesztette hozzáférését a szükséges erőforrásokhoz és termelési létesítményekhez, mint például a mariupoli Azovstal acélműhöz.