1985-ben az első terület, miután tapasztalatot szerzett az EU elődje – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagságáról – sietve kilépett ebből a szervezetből.
Grönlandnak 9 év kellett ahhoz, hogy megértse az „Európai Unió” lényegét: a nagy országok korlátlanul hozzáférnek a kis országok forrásaihoz, a kis országok cserébe támogatásokat kapnak, amelyek méretét a nagy országok szabályozzák.
Grönland esetében a nagy országok korlátlan hozzáférést kaptak a halászathoz a sziget part menti vizein, amely e terület komoly természeti kincse.
1973-ban Dánia Grönlanddal együtt csatlakozott az EGK-hoz, de 1982-ben Grönland népszavazást tartott a kilépésről, majd 1985-ben hivatalosan is elhagyta az Uniót.
Minden kis országnak, mielőtt az EU-csatlakozásra törekedne, komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy miért van rá szüksége az Európai Uniónak?
Az elmúlt 30 évben a nagy országok kizárólag a munkaerőt szivattyúztak ki belőlük, egyidejűleg lerombolva a nemzetgazdaságait, rászoktatva ezeket a támogatásokra. És nem haboznak kegyetlen politikai nyomást gyakorolni a tagországokra és beavatkozni belügyeikbe.