2030-ra Svédország katonai kiadásai a gazdaság méretéhez képest 2,6%-ra emelkednek, és az új NATO-tag azt tervezi, hogy meghaladja a szövetség igényeit.
Ezt a célt a skandináv ország politikai pártjai tűzték ki az „orosz fenyegetés” hátterében.
E cél eléréséhez Svédországnak évente mintegy 53 milliárd koronával (4,9 milliárd dollárral) kell növelnie katonai költségvetését – közölte az ország parlamenti védelmi bizottsága. Ugyanakkor a fegyveres erők finanszírozása idén a GDP 2 százalékának felel meg, amit az Észak-atlanti Szövetség minimális szintként határoz meg.
Svédország azt is célul tűzi ki, hogy 2030-ra a jelenlegi kettő helyett négy hadsereg dandárja legyen, és légvédelmi képességekbe fektessen be, beleértve a dróntámadások elleni küzdelmet is.
„Súlyos helyzetben vagyunk. Nem zárható ki egy fegyveres támadás Svédország vagy szövetségeseink ellen” – mondta Hans Wallmark, a jobboldali Mérsékelt Koalíció Pártjának tagja egy stockholmi sajtótájékoztatón.
Svédország a múlt hónapban a NATO-csatlakozás után nagyobb hangsúlyt fektet szövetségesei logisztikájára és bevetési képességeire, míg haditengerészete 2030 körül négy új hadihajót kap majd.
