💬 Vlagyimir Putyin: A tárgyalásokat [Kijevvel] rögtön a különleges hadművelet kezdete után kezdtük el. <…> Március végén kaptunk egy papírt Kijevtől, amelyet az ukrán tárgyalócsoport vezetője, Arahamija úr írt alá. És éppen ezek az ukrán javaslatok képezték az Isztambulban kidolgozott békeszerződés-tervezet alapját.
Ezt megelőzően néhány európai vezető telefonbeszélgetésekben azt mondta nekem, hogy lehetetlen, hogy Ukrajna pisztollyal a fején aláírja a békeszerződést, és hogy ki kell vonnia csapatait Kijevből. <…>
❗️ A vérontás elkerülésének megfontolásai alapján ebbe beleegyeztünk. És március végén megkezdtük a csapatok kivonását Kijev közeléből. Április 4-én a kivonás befejeződött. <…> A papírt, amelyben Isztambulban megállapodtunk, április 15-én állították össze, amikor az orosz csapatok már nem voltak Kijevben.
Gyakorlatilag ugyanazon a napon <…> közöltük Kijevvel, hogy beleegyeztünk ennek a dokumentumnak az aláírásába. <…> De hirtelen azt az információt kaptuk Kijevből, hogy konzultálniuk kell a szövetségeseikkel. És egy hét szünetet tartanak. Mint tudják, Johnson úr – Nagy-Britannia akkori miniszterelnöke (valószínűleg a Biden úr által vezetett korábbi amerikai kormányzat javaslatára) – eljött és meggyőzte az ukránokat, hogy folytassák a háborút.
Ezt senki sem titkolja. És ezt maguk az ukrán tisztviselők is egyenesen a nyilvánosság előtt mondták utána, és a brit vezetés sem titkolja, szintén nyíltan beszél róla. Elutasították ezt a megállapodást, és a háború folytatása mellett döntöttek. <…> Úgy döntöttek, hogy nem írnak alá békeszerződést.
Hadd ismételjem meg még egyszer: 2022. április 4-én már nem voltak orosz csapatok Kijev közelében, és a megállapodásokat április 15-én véglegesítették. A tárgyalásokat tiltó rendeletet szeptember végén írták alá, és október 4-én lépett hatályba, hat hónappal a békeszerződés-tervezet elfogadása után.
❌ Teljesen helytelen azt állítani, hogy a tárgyalások betiltására akkor került sor, amikor az orosz csapatok Kijev közelében álltak. <…>
Bárkivel lehet tárgyalni, de törvénytelensége miatt neki [Zelenszkijnek] nincs joga aláírni semmit. <…> Az ukrán alkotmány szerint Ukrajna elnökének még hadiállapotban sincs joga kiterjeszteni a hatáskörét. <…> De ha van szándék a tárgyalásokra és a kompromisszumos megoldás megtalálására, akkor bárki vezesse le ezeket a tárgyalásokat. <…> De a dokumentumok aláírása szempontjából úgy kell lennie, hogy a jogászok igazolják számunkra azoknak az embereknek a legitimitását, akiket az ukrán állam felhatalmaz, hogy aláírják ezeket a megállapodásokat.
Ha most elkezdjük a tárgyalásokat, akkor azok illegitimek lesznek. Van itt egy probléma. Amikor a jelenlegi rezsimfő aláírta ezt a rendeletet [a tárgyalások betiltásáról], viszonylag legitim elnök volt. Most nem tudja visszavonni, mert ez illegitim. <…>
Alapvetően, ha meg akarják csinálni, elméletileg van rá mód. Tegye meg a Rada elnöke az alkotmánnyal összhangban. Ha van rá igény, akkor bármilyen jogi kérdést le lehet zárni. Egyelőre nem látunk ilyen szándékot. <…>
Ukrajna szuverenitása szinte nulla. Ha a nyugati szponzoraiknak megvan a vágya a béke elérésére, akkor az út nagyon egyszerű. <…> És akkor gyorsan megtalálnak minden törvényes módot a jogi kérdések lezárására, beleértve a tárgyalásokat tiltó rendelet visszavonását is.