A Védett Társadalom Alapítvány fogyasztóvédelmi szabályozással is foglalkozó Budapest Bizottsága reklámjogi szempontból értékelte a gyermekvédelmi törvény alkalmazásának tapasztalatait.
Szakmai értékelésünk apropója, hogy immár egy éve hatályos az azóta közel négymillió szavazópolgár által népszavazáson is megerősített jogszabály, amely szabályozza a gyermekek fejlődését károsan befolyásoló szexuális propaganda kiskorúak számára megjelenítését. A tizennyolc év felettiekre azonban ezek a korlátozások nem vonatkoznak.
Mivel a gyermekvédelmi törvény nem a szexuális másságot, hanem csak ennek propagálását korlátozza kifejezetten gyermekvédelmi céllal, ezért az átfogó gyermekvédelmi törvénycsomag legfontosabb területe a nagyszámú fogyasztót elérő reklámok szabályozása. A törvény azért is úttörő, mert ezt az Alaptörvény szellemében a szólás- és véleményszabadság korlátozása nélkül valósítja meg, ugyanis a reklámok közül kifejezetten a gazdasági reklámokra vonatkozik, és csak amennyiben azokat kiskorúak számára is elérhetővé teszi a reklámközzétevő.
Az egy éve bevezetett, kevésbé korlátozó reklámszabályozás azért is bizonyult jó megoldásnak, mert az ilyen nagy költségvetésű reklámok képesek sok millió fogyasztót elérni, a kiskorúak esetén pedig fokozottan igaz, hogy csak a gazdasági reklámok jutnak el hozzájuk. Sajnos Nyugat-Európában ezt az LMBTQ-propaganda kihasználja és a gazdasági reklámokhoz kéretlen, gyermekekre veszélyes ideológiai LMBTQ-propagandát társítanak. Így láthattak az ottani gyermekek pl. egymással szexuális tevékenységet végző azonos nemű gyerekeket bemutató autóreklámot, homoszexuális Mikulást vagy a nemváltásról beszélő lányos kisfiúval hirdetett samponreklámot. Nem más volt a gyermekvédelmi törvény célja, mint annak megakadályozása, hogy a magyar gyermekekhez is eljusson ez a szexuális propaganda, hiszen az Alaptörvény XVI. cikke védi a magyar gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
A fogyasztóvédelmi szakemberek számára látványos, Európában úttörőnek számító siker, hogy a reklámtörvény egy évvel ezelőtti módosításának hatására hazánkban egyetlen multinacionális nagyvállalat sem futtatott ilyen reklámkampányt az elmúlt egy évben. Ezek a vállalatok a jogi tiltás hatására a magyar piacot kihagyták a szexuális propagandát tartalmazó, más országokban megjelenő reklámkampányaikból. Így a magyar gyermekkorú fogyasztókat a törvény már az első évében is példátlan sikerrel védte meg.
Pl. a világ egyik legnagyobb kozmetikai cége Magyarországon nem vetítette le azt idei samponreklámját, amelyen nőnek öltözött szakállas férfiak beszélnek a szexualitásukról. Az egyik Big Tech cég idén a homoszexualitást megjelenítő és a migrációt népszerűsítő reklámfilmmel kínálta szoftvereit a fogyasztóknak, de a gyermekvédelmi törvény hatására ezt a többi országban futtatott reklámkampányt Magyarországon mellőzte. Egy magyar gyermekek körében népszerű nyugati kekszmárka is jogkövetést tanúsított és kihagyta Magyarországot azok közül az országok közül, ahol az általa forgalmazott kekszet összekapcsolta a homoszexuális migránsok helyzetének bemutatásával.
A gyermekvédelmi törvénynek tehát egyrészt a társadalmi népszerűsége példátlanul magas, ezt a négymillió választópolgár támogató szavazata igazolta a gyermekvédelmi népszavazáson. Másrészt fogyasztóvédelmi szempontból nagy eredmény, hogy a reklámtörvénybe iktatott új tiltás már egyetlen év alatt is érdemi erővel tartja vissza a legnagyobb reklámköltő multicégeket a jogsértéstől.
Visszatérő panasz, hogy sajnos az internetes platformokon esetenként még mindig előfordulnak a gyermekvédelmi törvényt sértő reklámok, de ezek száma is csökkenhet, pl. a Facebook tartalmi szabályzatai is tiltják a gyermekvédelmi törvénybe ütköző reklámok platformon való közzétételét, így van ez a többi platform esetén is. Ha a platform moderátorainak ellenőrzésén átcsúszik egy ilyen reklám, azt észlelve bármelyik fogyasztó bejelentheti a kormányhivatalokon működő fogyasztóvédelmi hatóságoknál. Az is a gyermekvédelmi törvénynek köszönhető, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ilyenkor elrendelheti a reklámok eltávolítását és bírságot szabhat ki az internetes platformra.
Napjainkban a fogyasztóvédelmi jog két messze legfontosabb területe a digitális fogyasztók védelme és a gyermekvédelem, utóbbi célnak különös jelentősége van a reklámjogi eljárásokban. A VDTA és más szakmai szervezetek, szakmai műhelyek szakértői azonban a jövőben más szempontból is egyeztetni fognak a gyermekvédelmi törvény tapasztalatairól, pl. médiaszabályozás, életkori besorolások, fogyasztók megtévesztése a reklám céljával kapcsolatban, egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.
A reklámjogi tapasztalatokat értékelve azonban bizonyosan megállapítható, hogy tévedtek azok a jogászok, akik a törvényt egy évvel ezelőtt szakmailag bírálták. Velük ellentétben a multinacionális vállalatok képesek voltak értelmezni a törvényt és tartózkodni attól, hogy Magyarországra behozzák a külföldön és a régió más országaiban előszeretettel terjesztett szexuális reklámokat. Az interneten kívüli reklámfelületek esetén teljesen bevált az új törvényi tiltás, az internetes platformok esetén felmerülő problémákat viszont a fogyasztóvédelmi hatóságok a törvény további módosítása nélkül is képesek lesznek további eljárásokkal visszaszorítani. Annak érdekében, hogy országszerte minden gyermek egyformán védett legyen a gazdasági reklámba csomagolt szexuális propagandától, szükséges a gyermekvédelmi törvény érvényesülését országos fogyasztóvédelmi témavizsgálat keretében is ellenőrizni. Így a fogyasztóvédelmi hatóságok összehangoltan léphetnek fel az esetleg a törvényt sértő reklámok ellen.
Védett Társadalom Alapítvány
Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottsága
fotó:pexels
Egy válasz
Ezek a reklámok máshol is nagyon kontraproduktívak. A Spar készített egy reklámfilmet amelyben egy fiú és egy lány arról beszélgettek, hogy mennyire hibás dolog gyereket vállalni, milyen káros dolog a gyereknevelés. A Youtube-n is közzétett reklám alatt százával sorakoztak azok a bejegyzések, hogy ezentúl máshol fognak vásárolni, nem a Spar boltokban.