2024.június 16.
Jusztin, Jusztina, Auréliusz

A jövőkutatás vége előrejelezhetetlen – Mit mond a Jelenések könyve 19. fejezete?

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
hitéleti cikksorozat 1200

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

A társadalomtudományok művelői rengeteget tudnak az ember befolyásolhatóságáról. Ismerik a psziché működését. Ehhez korunkban egy komoly eszközt kaptak. A big data, a nagy adat áll szolgálatukra. Mi az a nagy adat? Hatalmas adatbázis. Ha valamilyen webáruház adatgyűjteményéről van szó, akkor a nagy adat elemzése során kiderül, hogy amit éppen egy vásárló vesz, azt mások milyen áru vásárlásával együtt szoktak megvenni. Ha a webshop ezt tudja, akkor ezt a másik terméket azonnal fölkínálja vásárlásra. De nem csak vásárlási folyamatokat lehet megfigyelni és előrejelezni. Meg lehet ezt tenni az emberi véleményformálás folyamtával is. Erre jó a sok Facebookban található adat. És meg is érkeztünk a társadalomtudományok és a matematikai statisztika „gyakorlati alkalmazásához”. A nagy adat birtokosai nagyon sokat tudhatnak meg az emberi viselkedésről. Hogy az emberek mikor, mit tesznek. Hogy mi után, mit tesznek. Vagyis a pszichológia és szociológia tudósai prognosztizálni tudják a társadalmi folyamatokat. De a jövő kutatása után, a „megvalósult jövőben” mégis éri őket meglepetés, mert adathalmazaikkal folytatott matematikai műveleteikben nem számolnak Istennel.

Isten minden lényegest elmondott

Isten minden lényegeset elmondott az emberről. Minden tudást átadott, ami a legfőbb prognózisa beteljesedéséhez, az ember üdvösségéhez szükséges. Tudom, az evangélium nem társadalmi tanítás. Érvényessége az egyes ember életének határáig terjed. De a Lélek sugalmazott egy művet, ami történelmi előrejelzéseket is tartalmaz: a Jelenések könyvét.

Isten ezzel azt is mondja, hogy nem helytelen a gondolkodó embereknek kérdéseket föltenni a történelemről. Helyes irány, hogy a múltat meg akarjuk érteni, és valóban léteznek történelmi igazságok. Azonban Isten azt is mondja a Jelenések könyvével, hogy „képeket adok nektek a világról, nem dátumokat és tényeket. Annyit láthattok, hogy a rossz van, hogy erőlködik a rossz, de a végső győzelem az enyém”, azaz Istené. A jelenések könyvében pedig jól láthatjuk a Sátán világtörténelmi szerepét. Ezt ismerni azért olyan fontos, mert az emberiséggel a rossz legtöbbször a jó álruhájában kommunikál. Azért is fontos, mert sok keresztény szeretné úgy beállítani a világot, hogy abban semmilyen harcnak nincs szerepe. Pedig van. A gonosz elleni harcban az embernek is jut szerep. Ha ezt a harcot, a lelki harcot és szellemi harcot nem vállaljuk, akkor abból hamarosan fizikai formában megnyilvánuló háború lesz. De az evangélium örömhír. A Jelenések könyve pedig az ahhoz tartozó írás. Így hát kell lenni benne valami boldogítónak. De ki a boldog?

A Bárány menyegzője

Jézus a hegyi beszédben fölsorolja a 8 boldogságot. Amit érszerveszünk bennük az az, hogy nem csak a békét nem úgy adja az Úr ahogy a világ adja (Vö! Jn14, 27), hanem a boldogságot sem úgy adja, ahogy a világ. Ha a világ szemével nézzük, szinte minden a „vesztesek” sajátja, amit Jézus a hegyi beszédben boldogságként felsorol. Ezzel szemben a Jelenések könyve úgy ábrázolja a boldogságot, ahogy azt a bűnös ember is boldogságnak szokta látni. Így hangzik a Jelenések könyvének boldogságfogalma: „Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzői lakomájára!” (Jel19,9) Vagyis a világvége után valami csodálatos vár ránk. Soha véget nem érő kezdet. Öröm, lakoma. Az élet nem a két alapvető ösztön által marad fönn, hanem tisztán Isten fönntartó ereje által. Az ember nem lesz önfenntartásra kényszerülve. Az ember szabad lesz. De mindenki?

Isten nem demagóg – nem osztályharcos

A nagy ünneplés nem kap olyan pontos leírást, mint az Ige végső harcának bemutatása. Mert a menyegző előtt az Urak Ura legyőzi és a madarak táplálékává teszi a rossz emberek húsát. Ezt olvassuk a Jelenések könyvének 19. fejezetében: „17Láttam, hogy egy angyal áll a napban. Nagy szóval kiáltotta az égen repülő madaraknak: „Gyertek, gyűljetek össze az Isten nagy lakomájára. 18Egyétek a királyok húsát, a vezérek húsát, a bajnokok húsát, a lovak és lovasok húsát, minden szabadnak és rabszolgának, kicsinek és nagynak a húsát!” (Jel19, 17-18)

Azt hiszem, ez a rész biztosan csak képi beszéd. A történelem nem azzal végződik majd, hogy madarak marcangolnak emberi roncsokat. De valami nagyon fontosra rávilágít az imént idézett sorokból a felsorolás. A gonoszok társadalmi státusza a legnagyobb változatosságot mutatja. Nem igaz, hogy minden gazdag gonosz, ahogy az sem igaz, hogy minden szegény jó. Akik a többi embernek súlyosan ártottak, lehetnek kicsik és nagyok. Isten nem demagóg, nem beszél osztályharcról. Mindegy, hogy hol áll valaki a társadalmi ranglétrán, tehet nagy jót és nagy rosszat is. S hogy ez hogyan válik nyilvánvalóvá, azt majd a Jelenések könyve 20. fejezetéből tudhatjuk meg. (Folytatjuk.)

Rákóczi Piroska

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek