2024.június 16.
Jusztin, Jusztina, Auréliusz

A NATO, a béke ellensége

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Európa békéjének feltétele a NATO feloszlatása. Lars Bern svéd elemző szerint is: „A
Nyugat addig nem nyugszik, amíg le nem igázza Oroszországot. Ezért kell a NATO, és nem
országaink védelme érdekében.” Mondták ezt mások is sokszor, tényekkel alátámasztva,
amiből viszont az következik, nem érdemes beszélni a NATO reformjáról, csupán annak
feloszlatásáról, ha Európa el akarja kerülni saját pusztulását.


Sok szempontból döbbenetes az a tendencia, amit napjainkban megélünk NATO-ügyben. A
katonai tömb deklarált céljai leginkább nyilvánvaló hazugságok. Védelem? Csak az elmúlt
harminc évben kizárólag olyan konfliktusban harcoltak NATO hadosztályok, amelyet az USA
külpolitikai érdeke mentén saját maga provokált ki. Mi, európaiak, csendesen tűrtük, még
kritikát hordozó cikk is alig jelent meg, amikor más földrészeken gyilkoltak a NATO-
fegyverek. Látható módon akkor sem akaródzik élesen tiltakozni a tendencia ellen, amikor
már saját életterünk válik harctérré a 2024. január 31-től május 31-ig tartó, az
úgynevezett Suwalki-folyosó térségében elindított hadgyakorlatot látva. 31 ország plusz
Svédország részvételével vette kezdetét a „békevédelmi” terv. Aminek keretében 90 ezer
katona – köztük magyarok is -, 50 hadihajó, 80 repülőgép, 133 harckocsi, továbbá több mint
1000 harcjármű bevetésével próbálják ki, hogyan lehetne Oroszországot térdre
kényszeríteni. A nem is titkolt célt, amit érthetetlen módon nem minősítettek
hadititoknak, az ukrajnai vereségtől kétségbeesett dühöt mutató NATO-hadvezetés agyalta
ki.


Az egyértelmű provokáció háttere, hogy világossá vált, Oroszország közelmúltbeli katonai
doktrínájában nem szerepelt Európa megszállása. Egyszerűen azért, mert nem volt meg a
gazdasági, katonai képessége és politikai akarata sem az ukrajnai események előtt. No
meg, Moszkvában is hittek abban, hogy mindenki békét akar Európa földjén. Ezt támasztja
alá, hogy két évvel ezelőtt Oroszország hadiiparának kapacitása csupán egyharmada volt a
mainak. 2022-ben még Ukrajnára is képtelen volt egyértelmű csapást mérni. A mára
megnőtt termelési volumen persze lehet riasztó, de ennek hátterében sem orosz hódító
narratíva húzódik meg. Leginkább az, hogy az embargó alá került orosz gazdaság csak azért
nem omlott össze, mert állami beruházásokkal foltozták be a nyugati beruházók által
telepített gyárak leállását. Ezek között az egyik megoldás a hadiipari termelésre való
átállás volt. A másik nyilvánvaló ok, ami Oroszországot fegyverek gyártására ösztönzi,
szintén Ukrajna, ahol az orosz páncélosoknak nem ukrán, hanem NATO-tankokkal és –
harceszközökkel kellett szembenézniük.


A most meghirdetett három hónapos hadgyakorlat pedig végképp stratégiaváltásra
kényszerítheti a Kreml vezetését, hisz ennél nyíltabb fenyegetés nemigen volt Európa
legutóbbi hetvenéves történelmében. A legrémisztőbb azonban a NATO-menedzsment – a
hadiipar, elvetemült politikai vezetők, NATO-vezérkar és persze a pénz, a bankok
részvényeseinek világa – agyában megfogant és már meg is szellőztetett újabb terve, az
úgynevezett Schengen-folyosóra való áttérés ötlete. Magyarra fordítva: A terv lényege, hogy
Európán belül a különböző NATO-hadosztályok szabadon mozoghassanak a tagországok
között. (Ha, mondjuk, valahol olyan kormány alakul, ami nem tetszetős bizonyos politikai
érdekköröknek – viszont döntő befolyással bírnak a katonai tömb működésére -, egyszerűen
NATO-erők bevetésével „menthetik meg” a demokráciát. Persze a kákán is csomót keresők
ezt akár katonai puccsnak is nevezhetnék.) Legnagyobb sajnálatukra eme sandaság
megvalósulását jelenleg bürokratikus akadályok nehezítik, hisz a NATO-tagországok saját
alkotmányos kötelezettségeikből adódóan nem adhatnak szabad áthaladást külföldi
haderőknek előzetes egyeztetés nélkül. Mire ez a sok papírmunka? – vonják kérdőre a
nemzetek szuverenitását fölöslegesnek tartók a létező gyakorlatot.


És ezzel el is érkeztünk a címben megfogalmazott tételhez. Európa békéjének és
fejlődésének egyetlen akadálya a NATO mögött megbújó, minket elpusztítani akaró
érdekkör. Természetesen nem vezérkari tisztekről van szó, és nem hivatásos katonák
jószándékát kérdőjelezzük meg. Ők parancsot teljesítenek, és vállalják, hogy elsőként
halnak majd meg az oroszok elleni háborúban. A civilek csak utánuk következnek. Egyetlen
probléma merül fel, hogy egy ilyen összecsapás során mindenki és minden elpusztul majd.
Ez nem háború lesz, hanem gyors, pontos és soha nem látott mészárlás. Cinikusan még azt
is hozzátehetnénk, hogy erős/hatékony megoldás azok számára, akik a világ lakosságát 500
millióra kívánják karcsúsítani. Talán inkább nekik kellene más világot keresniük, ha nem
bírnak együtt létezni Isten teremtményeivel.


Mit lehet hát tenni a luxus óvóhelyeiken bujkáló és agyaló ármány újabb kísérletével
szemben? Nyilvánvaló, hogy ezen cikk felszólítására a NATO – nem meglepő módon – nem
oszlik fel. De még akkor sem, ha sokan mások, ahogy tették a múltban, és teszik most is,
érvek mentén agitálnak a NATO létezése ellen. Nincs nehéz dolguk, hisz a brüsszeli
központú katonai szövetség jelenlegi működési stratégiája mellett képtelenség észérveket
találni. A leglátványosabb lépés az lehetne, ha mi itt Keleten, a Suwalki-folyosón tervezett
hadgyakorlat közvetlen elszenvedői, traktorainkat a harckocsik útjába állítanánk. Ahogy
Nyugat-Európában egyre több helyen az emberek úgy gondolják, ez a módja a kormányaik
észretérítésének. Érdekes lenne a NATO-héják reakciója egy ilyen felállás esetén, mivel
arra is választ kapnának, hogy „értjük, merjük és tesszük” a dolgunkat, amikor életünkről
és annak védelméről van szó.


Akik pedig azt hiszik, hogy ők irányítják a fegyverek csövét a célpontok felé, villámgyorsan
szembesülnének azzal a ténnyel, hogy a végrehajtó állomány – a katonák – a traktorosokkal
legfeljebb szópárbajban és nem tettleges megoldásban bizonygatnák eltökéltségüket a
pillanatnyilag éppen félreértett békeoffenzíva körül. Amíg el nem felejtjük, a végső
megoldáshoz szükségünk lesz az orosz traktorosok támogatására is, „biztos, ami biztos” elv
alapján.

Földi László,
a Kuratórium elnöke

Forrás:VDTA-Hírlevél / Magyar Nemzet

Mi a reakciód?
👍tetszik
29
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
2
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
2
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek