Magyarország és Banglades is a békepárti globális többséghez tartozik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dakkai kollégájával, Tipu Munsikereskedelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján 2023 májusában. A két ország közötti kapcsolatok ígéretesen fejlődtek az elmúlt években, ennek viszont épp úgy, mint a békepartnerségnek – vége.

Miközben a világ az olimpiára, és fél szemmel a két háborúra – az ukrajnaira és a gázaira – figyelt, a kormány, amelynek Tipu Munsi is tagja volt, megbukott. Pontosabban: elkergették a Nyugat által támogatott „demokratikus mozgalmak”. Sejk Haszina miniszterelnök és sokan Indiába menekültek, a „színes forradalom” hangadói pedig a Nobel-békedíjas Muhámmad Iunúszt kérték fel, hogy az átmeneti kormány élére álljon.

Már önmagában ez is érdekes, Iunúsz ugyanis politikailag nem volt túl aktív, Banglades pedig – dacára annak, hogy Haszina és a szuverenista-szekuláris Avami Liga hosszú ideje leválthatatlannak tűnt – még az EU szerint is demokrácia volt. Itt van például az idén januárban tartott választásokról szóló brüsszeli közlemény, amely szerint az „Európai Unió nyugtázza a… választás eredményét”, és „továbbra is együtt fog dolgozni a bangladesi kormánnyal”.

Ehhez képest a nyári, fokozatosan egyre erőszakosabbá váló tüntetéseket nem valamelyik ellenzéki párt koordinálta, hanem „a diákok”.

És a „diákok”, miután győztek, valamiért úgy gondolták, hogy Iunúszra kell bízniuk a kormányzást – arra a Iunúszra, aki a hidegháború idején a CIA által támogatottFulbright-ösztöndíjasként tanult az USA-ban; akinek a kitüntetéséért személyesen Bill Clinton kampányolt a Nobel-bizottságnál; aki Barack Obamától 2009-ben megkapta az Egyesült Államok elnöki szabadságérmét, 2010-ben pedig a demokratáktól a kongresszusi aranyérmet…

Arra a Iunúszra, akinek az üzleti érdekeiért személyesen Hillary Clinton lobbizot, és aki nem bizonyult hálátlannak: A jelentések szerint Iunúsz vállalatai 100 000 és 250 000 dollár közötti összeget adományoztak a Clinton Global Initiative-nek, valamint 25 000 és 50 000 dollár közötti összeget a Clinton Alapítványnak. Clinton külügyminiszteri kinevezését követően a Clinton-Iunúsz kapcsolat tovább mélyült. Clinton külügyminisztériuma állítólag több mint 13 millió dollárnyi adófizetői pénzt ítélt oda Iunúszhoz közel álló vállalkozásoknak.

Arra a Iunúszra, aki a nemzetközi IDEA intézettel együtt aggódott az idei EP-választások alkalmával a „szélsőjobb” előretörése miatt, és felszólította az európai vezetőket, hogy „védjék meg a demokráciát”, és akit a „szegények bankjaként” reklámozott Grameen Bank elnökeként és az azonos nevű NGO alapítójaként többször összefüggésbe hoztak különféle korrupciós ügyekkel – legutóbb idén májusban kezdeményezett ellene eljárást a pénzintézet felügyeletét ellátó hatóság egy kölcsönügylet miatt, amelynek kedvezményezettje egy, a családja érdekeltségébe tartozó társaság volt. Összesen egyébként száznál is több eljárás indult Iunúsz ellen.

A már említett IDEA intézettel – melynek egyik partnere Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata, és amely számos esetben együttműködik a dollárbaloldal finanszírozása kapcsán itthon is ismertté vált, és a 2014-es Majdan-tüntetésekben, a belgrádi és tbiliszi felforgatásban stb. kulcsszerepet játszó demokrata National Endowment forDemocracy (NED) nevű szervezettel – Iunúsz szoros kapcsolatot ápol, és egyébként az ideje jelentős részétWashingtonban töltötte.

Talán az sem mellékes, hogy a neve szerepel a WikiLeaksdokumentumokban: az Egyesült Államok főkonzulja keresi őt a „potenciális lehetőségek” miatt. Ahogy az sem, hogy a NED évente több millió dollárt pumpált az elmúlt években az ellenzéki NGO-kba.

Így esett tehet rá a tüntetők választása… Ő pedig 84 évesen elvállalta a felkérést, hogy ki tudja meddig vezesse az átmeneti kormányt.

Ez is nagyon izgalmas egyébként! Az Al Jazeera Inside Storycímű műsorában nem sokkal a „forradalom” győzelme után megkérdezték a tüntetésekben hangadó csoportok képviselőit, egy emberijogi aktivistát és egy diákvezetőt is a hogyan továbbról. Az egyik kérdés arra irányult, hogy demokráciát akarták, hát mikor lesznek demokratikus választások az országban?

Az aktivista válasza az volt, hogy az alkotmány értelmében két hónapon belül meg kellene tartani a voksolást, de nem szabad elsietni, mert előbb „strukturális reformokat” kell végrehajtani, mert amíg az nem történik meg, félő, hogy a következő választás „választás lenne demokrácia nélkül”.

Az egyetemisták szószólóját ugyanitt a tüntetők és az ellenzéki pártok viszonyáról kérdezték, és azt felelte, hogy az Avami Ligával ellentétben velük nincs nagy baj, de ha részt akarnak a hatalomból, előbb azoknak is „demokratizálódniuk” kell. Ezekből a nyilatkozatokból kiindulva tehát a nyugati sajtóban ünnepelt „népmozgalom” inkább egy puccsnak tűnik.

És ha már a sajtó szóba került, a mainstream média beszámolói szerint a tüntetések azért kezdődtek, mert Banglades gazdasága a korrupció és a rossz vezetés miatt gyenge, a munkanélküliség magas, ráadásul Sejk Haszinakormánya bevezetett egy kvótarendszert, amely az álláshelyek több mint harminc százalékát a bangladesi szabadságharcban résztvettek leszármazottainak tartja fenn a közszférában.

A valóság ezzel szemben az, hogy Banglades GDP-je még a legsúlyosabb járványidőszakban, 2020-ban is 3 százalék fölötti mértékben nőtt, tavaly pedig 5,8 százalékkal, miközben a munkanélküliségi ráta a Világbank adatai szerint 5,1 százalék. Összehasonlításképpen például Spanyolországban2008 óta nem volt 10 százalék alatt, jelenleg 11,27 százalék, az uniós átlag 6, és talán azt is érdemes megjegyezni, hogy 1996 óta, vagyis 28 év alatt az EU gazdasági növekedése mindössze négyszer nézett be 3 százalék fölé!

Ami pedig a kvótát illeti, a híradásokból rendszeresen kimarad, hogy az ellenzői között nagy számban voltak iszlamisták is, akiket kifejezetten zavart, hogy meghatározott kvóta vonatkozott volna a nőkre és a vallási, etnikai kisebbségekre is – összhangban azzal, hogy Haszina és pártja, az Avami Liga, mint már említettük, szekuláris, és az intézkedéssel éppen azt akarta elérni, hogy csökkenjen a diszkrimináció.

De ugyanígy – kevés kivételtől eltekintve pl. ez, ez és ez – kimaradt a hírekből a krisnások és a hinduk segélykiáltása: a „demokratikus” tüntetők nemcsak a kormányerők ellen alkalmaztak erőszakot, hanem a „hitetlenek” ellen is, hindu templomokat dúltak fel, papokat bántalmaztak…

Mindennek tetejébe fontos kihangsúlyozni: a kormányellenes megmozdulások a kvótatörvény visszavonása után is folytatódtak, sőt, erőszakosabbá váltak, ami világossá teszi, hogy a cél valójában Sejk Haszina és az Avami Liga elüldözése volt.

De miért érdekli a Soros-hálózatot és az USA demokrata vezetését Banglades? A békepártiságon túl azért, mert az ország megpuccsolt vezetése szoros kapcsolatot ápolt az indiai és a kínai kormányokkal. Indiában az idén tartottak választásokat, és Washington mindent bevetett, hogy Narendra Modit megbuktassák, a „kilövésére” egyébként személyesen Soros György adott utasítást néhány éve.

Banglades Kelet-Indiába beékelődve, stratégiai fontosságú tengerparti állam, a jelentőségét az elhelyezkedése adja, és az amerikaiak nagyon szerettek volna ott, a St. Martin szigeten egy katonai támaszpontot létesíteni, amit viszont Sejk Haszinanem engedélyezett. Banglades „átállításával” tehát az USA egy hídfőt nyerhet, ahonnan egyszerre fenyegetheti Indiát és Kínát. Az előbbit különösen azáltal, hogy az országban gyilkolászó muszlim terroristák számára Banglades biztonságos hátországot jelenthetne, ám Haszina idejében ezt a lehetőséget nem lehetett kiaknázni, mivel a kormány szigorú határőrizetet vezetett be.

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy az egymással éppen nem baráti viszonyt ápoló indai és pakisztáni szakértők is egyetértenek abban, hogy a bangladesi felforgatás a Soros-hálózat és a NED műve.

Soros Modi elleni tervében is kulcsszerepet kaptak az egyetemisták.

És ugyanez a szisztéma működött Bangladesben is. Ahogy az egyik indiai elemzésben rámutattak: a puccsban kiemelkedő szerepet játszó egyetmek közül„az egyik a Brac University (BRACU). A BRACU kiemelkedő résztvevője a Soros György által alapított Nyílt Társadalmi Egyetemi Hálózat (OSUN) projektjeinek.

A BRACU anyaszervezete, a bangladesi Brac NGO a világ egyik legnagyobb nonprofit szervezete, amelyet régóta Soros Nyílt Társadalom Alapítványai finanszíroznak… 2023 decemberében Haszina kormányának ellenzői blokkolták a forgalmat és összecsaptak a rendőrséggel. A zavargásokat amerikai diplomaták bátorították.

Miután a kormányzó AL megnyerte a 2024. januári választásokat, az USA azt állította, hogy a szavazás nem volt szabad és tisztességes…

A bangladesi választásokat megfigyelő amerikai szervezet a Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI) volt. Az NDI-t… a NED finanszírozza… A NED szintén aktív Bangladesben, és állítólag finanszírozza a kormányellenes Netra News című lapot…”