Ursula von der Leyenre, az Európai Bizottság elnökére súlyos politikai és jogi próbatétel elé néz a „Pfizergate” néven elhíresült ügyben, amelyben az Európai Unió Bírósága dönt a vakcinaszerződésekről szóló sms-üzenetek nyilvánosságra hozataláról. Az ítélet precedenst teremthet az uniós átláthatóság értelmezésében, és beárnyékolhatja von der Leyen nemrég kezdődött második ciklusát. Közben az Európai Ügyészség is vizsgálja a milliárdos vakcinabeszerzések hátterét.

Az Európai Unió Bírósága ezen a héten dönt Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyik legkényesebb ügyében: nyilvánosságra kell-e hozni azokat a szöveges üzeneteket, amelyeket a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával váltott a többmilliárd eurós vakcinaszerződés előtt – írja a Politico.

A „Pfizergate” néven ismertté vált eset középpontjában az a kérdés áll, hogy ezek az üzenetek hivatalos dokumentumnak minősülnek-e – vagyis a nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek vagy sem.

A döntés nemcsak jogi, de politikai értelemben is mérföldkő lehet az uniós átláthatósági szabályok értelmezésében.

A bíróság döntése egy újabb terhet jelent von der Leyen második ötéves ciklusának elején, különösen úgy, hogy az Európai Bizottság élén ő maga felügyeli az EU-s jog végrehajtását. Mivel ő írta alá az Európai Unió történetének legnagyobb vakcinabeszerzési szerződését – amely akár 1,8 milliárd Pfizer–BioNTech adag vásárlásáról szólt –, különösen kényes, hogy épp saját intézménye próbálja elzárni a döntéshozatal egyes részleteit.

Kritikusai szerint ez a hozzáállás ellentmond von der Leyen transzparencia melletti elköteleződésének, amelyet még nemrég is hangsúlyozott második mandátuma kezdetén.

A vitatott szöveges üzenetek létezését maga Bourla árulta el 2021 áprilisában, a The New York Times-nak adott interjúban, mondván: ezek a beszélgetések kulcsfontosságúak voltak a bizalom kialakításában és a szerződés gyors tető alá hozásában. A Bizottság elismerte, hogy történt üzenetváltás, de tagadta, hogy ezek érdemben befolyásolták volna a tárgyalásokat. Ezzel szemben a kritikusok, köztük a Transparency International és az Európai Ombudsman, úgy vélik:

a döntéshozatal minden eleme, így az üzenetek is nyilvánosak kellenek legyenek, különösen ha közpénzekről és közegészségügyi válságról van szó.

Az ombudsman, Emily O’Reilly 2022-ben megállapította, hogy a Bizottság mulasztást követett el azzal, hogy nem kereste meg aktívan az üzeneteket. Ő maga élesen bírálta von der Leyent, amiért elkerülte az ügy bírósági tárgyalását, és szerinte ezzel az EU intézményeiben a zártság kultúráját erősítette. A luxemburgi meghallgatáson az is kiderült: a Bizottság képviselője sok kulcskérdésre nem tudott választ adni – például arra, hogy ellenőrizték-e von der Leyen telefonját vagy bármilyen más eszközét.

Az uniós bírák nyíltan kritikát fogalmaztak meg az EU végrehajtó testületének válaszaival és hozzáállásával kapcsolatban.

A döntés jelentőségét tovább növeli, hogy az Európai Bizottság már korábban is jogi vereséget szenvedett az ügy más aspektusaiban: az uniós bíróság elmarasztalta, amiért kitakarta a vakcinaszerződések egyes részeit a nyilvánosság elől, üzleti titokra hivatkozva. Több európai parlamenti képviselő – köztük a zöldpárti Tilly Metz – szerint von der Leyen politikai tanácsadói rossz irányba viszik, és ha valóban a közbizalom erősítése a cél, akkor az átláthatóság növelése elengedhetetlen. Különösen egy olyan válságkezelés után, mint a koronavírus-járvány, ahol iparági kapcsolatok kiemelt szerepet kaptak.

A nyomás von der Leyenre más irányból is fokozódik: az Európai Ügyészség (EPPO) megerősítette, hogy pénzügyi visszaélések gyanúja miatt vizsgálja a vakcinabeszerzéseket.

Márciusban az EPPO vezetője, Laura Codruța Kövesi közölte, hogy bizottsági tisztviselőket is kihallgattak a tárgyalások körülményeiről, további részleteket viszont nem osztottak meg.