A XXI. századi aranyláz környezeti katasztrófája

Guyana megadta a XXI. század egyik legnagyobb aranybányászati koncesszióját a kanadai G Mining Ventures vállalatnak, amely már Brazília északnyugati államában, Parában is működtet egy hatalmas aranybányát (Tocantinzinho).

Az új bányászati engedély az Oko West lelőhelyet érinti, amely a Cuyuní és a Mazaruni folyók összefolyásánál helyezkedik el, trópusi esőerdők borította térségben. Az engedély 1,5 milliárd dollár értékű beruházást fed, amelyből 4,5 millió uncia aranyat kívánnak kitermelni a következő 12 évben.

A térség a világ egyik legfontosabb erdőrezervátuma, a bányászat pedig súlyosan fenyegeti az Esequibo folyó két fő mellékágának vízminőségét, valamint az ott élő őslakos közösségek életfeltételeit. Guyana állama ezzel folytatja a környezetvédelmi kontroll nélküli engedékeny bányapolitikáját, amely ellentétben áll a Venezuelával 1966-ban kötött Genfi Egyezményben foglalt területi viták rendezésével is.

Mercuriummal szennyezett vizek és pusztuló erdők

Már 2017 óta figyelmeztetnek az érintett őslakos közösségek – különösen a Isseneru faluból származó arawakok –, hogy a bányatársaságok veszélyes mennyiségű higanyt engednek a környezetbe, valamint kiterjedt erdőirtást és talajpusztulást okoznak.

A Forest People Program jelentése szerint az arawak közösség dokumentálta ezeket a környezeti károkat. Az Amerikai Államok Szervezetének Emberi Jogi Bizottsága 2024-ben napirendre vette az ügyet, de érdemi válasz máig nem érkezett Guyana kormányától.

A jogsértések az őslakosok kollektív területi tulajdonhoz, egészséghez, vízhez, élelemhez, kulturális integritáshoz és tiszta környezethez fűződő jogait sértik. Ennek ellenére 2025 első negyedévében újabb koncessziókat adtak ki, köztük az Oko Westet.

8.580 négyzetkilométer erdő pusztult el

A Global Forest Watch adatai szerint 2002 és 2023 között 8.580 négyzetkilométer (azaz több mint 850.000 hektár) elsődleges esőerdő tűnt el a Cuyuní–Mazaruni térségben, főként az ellenőrizetlen bányászat következményeként.

A G Mining Ventures másik hatalmas projektje, a Tocantinzinho aranyprojekt a brazil Amazonas-vidéken található, Pará állam déli részén, ahol:

• 12.889 hektárnyi bányászati koncesszióval rendelkezik,
• 76.116 hektáron kutatási engedélyt birtokol,
• és további 10.569 hektárnyi területre adott be új kérelmet.

A projekt semmilyen garanciát nem nyújt az emberi élet vagy a környezet megóvására.

Őslakos javaslatok: Turizmus és mezőgazdaság

A Guayanában élő őslakos vezetők, Teresita González (Pemón) és José Cascante (Kariña) politikai javaslatokat fogalmaztak meg az alternatív gazdasági fejlődés érdekében az Esequibo Guayana térségében.

„Az agrár- és turisztikai ágazatok erősítése, hiszen még mindig léteznek gyönyörű természeti helyek, ahol e két iparág működtethető lenne” – hangsúlyozzák a vezetők. Ezek a kezdeményezések összhangban állnak az őslakos népek ősi területi jogainak helyreállításával, és egységként kezelik Guayana és az Amazonas régiót mint környezeti egészet.

A jelenlegi bányapolitika nemcsak környezeti rombolást okoz, hanem társadalmi és kulturális jogsértéseket is eredményez az érintett őslakos népcsoportok kárára.