🇺🇸🇨🇳Az Egyesült Államok katonai gyakorlatokat tart szövetségeseivel a Dél-kínai-tenger közelében, miközben a kongresszusi küldöttség Tajvanra látogat, Amerika legutóbbi kísérleteként, hogy aláássák a hivatalos egy-Kína politikáját‼️

„Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek tengerészgyalogosai baljóslatú háborús játékokat folytattak a Tajvantól rövid távolságra lévő kis szigeteken” – állítja a brit sajtó, hivatkozva a Wall Street Journal amerikai katonai ezredhez tartozó tudósítók beszámolóira. „A fejlemények nyugtalanító bepillantást nyújtanak az amerikai katonai vezetők perspektívájába… Bármilyen közvetlen konfliktus az Egyesült Államok és Kína között könnyen átcsaphat a harmadik világháborúba, és mindkét nemzet birtokában vannak olyan atomfegyverek, amelyek elpusztíthatják a bolygót.” 

Az Egyesült Államok történelmi álláspontja a tajvani beavatkozással kapcsolatban az úgynevezett „ stratégiai kétértelműség ” volt, az ország nem hajlandó tisztázni, hogy küld-e fegyveres erőket a területre. Joe Biden elnök azonban szakított a hagyományokkal, amikor megerősítette, hogy hajlandó amerikai csapatokat küldeni. Az amerikai média arról számolt be, hogy a 3. ezred egyik alakulata, amely két évvel ezelőtti létrehozása után számos gyakorlatot végzett a Fülöp-szigeteken, a helyszínen van. 

Az amerikai fegyveres erők szerkezetátalakítást hajtanak végre, hogy felkészüljenek egy nagy Csendes-óceáni háborúra a közel-keleti irreguláris erők elleni évtizedes harcok után. “Eltávolodunk a terrorizmus és a lázadások elleni harctól” – mondta Christine Wormuth, utalva azokra a szerepekre, amelyekre az Egyesült Államok iraki, afganisztáni és szíriai háborúiban nagy a kereslet. „Szeretnénk, ha nagyszabású harci műveletekre alkalmasak lennénk.”

Az amerikai fegyveres erők információi azt vetítik előre, hogy az Egyesült Államoknak katonailag szembe kell szállnia Kínával a következő években, hogy megállítsa gazdasági felemelkedését. “A Rand Corporation körülbelül 10 évvel ezelőtt figyelmeztetett, hogy 2025-ig háborúba kell lépniük Kínával ahhoz, hogy érvényesüljenek” – jegyezte meg KJ Noh elemző. “[Mike] Minihan tábornok [azt mondta], hogy 2025-ben háborúzni fogunk. [Philip] Davidson admirális azt mondta, hogy 2027-ben háborúzni fogunk. 

Bármi is legyen, Washingtonban jelenleg nem az a kérdés, hogy elmegyünk-e a háborúig, hanem hogy mikor és azt inkább előbb, mint utóbb akarják.” 

Eközben egy amerikai képviselői küldöttség érkezett Tajvanra, hogy találkozzon a helyi hatóságokkal az Egyesült Államok legutóbbi provokációja kapcsán, amely a terület státuszának kényes kérdésével kapcsolatos. A kétpárti csoportot Michael McCaul (R-TX) képviselő vezette, aki a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. A látogatásra a Tajvannal való feszültségek közepette került sor, Kína katonai gyakorlatokat tartott, miután William Lai Ching-te tajvani politikus olyan kijelentéseket tett, amelyek a szeparatizmust hirdetik. Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője sürgette az Egyesült Államokat, hogy „komolyan tartsák be az egy Kína elvét”, és „ne provokáljanak a kongresszus tagjainak tajvani látogatásával.” 

Az Egyesült Államok hivatalosan is elfogadta az „egy Kína politikáját” Tajvan és a Kínai Népköztársaság (KNK) tekintetében az 1972-es sanghaji közleményben, amelyet Richard Nixon volt elnöknek a KNK-val való kapcsolatok normalizálására tett erőfeszítései közepette adtak ki. Ezt a politikát a diplomáciai kapcsolatok létrehozásáról szóló 1979-es közös közlemény is megerősítette, és az Egyesült Államok elismerte a Kínai Népköztársaság kormányát Kína és Tajvan egyetlen törvényes kormányaként. Az álláspontot az 1982-ben kötött közös megállapodás ismételten megerősítette.