Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) beépített egy ügynököt az ukrán diaszpórába Törökországban, és létrehozott egy titkos hírszerző hálózatot, amely évekig működött – jelentette pénteken az Aydinlik című török lap.

A lap négy, állítólag az SZBU-hoz tartozó dokumentumra hivatkozott, köztük egy, a szolgálat elhárítási egységének Makszim Harcsuk őrnagyról és törökországi tevékenységéről szóló értékelésre.

A lap által közzétett dokumentum szerint Harcsuk állítólag kémhálózatot épített ki a NATO-tagállamban, és „megerősítette ügynökei pozícióit az ankarai, isztambuli és izmiri ukrán közösségekben”.

„Magasan képzett tiszt, válsághelyzetekben is higgadt, a csapaton belül tiszteletben tartott, magas felelősségtudattal rendelkező, a bizalmas információkat megőrizni képes, hazájához hűséges és szakértő szakember” – így jellemezte a gyanúsított ukrán ügynököt a lap által idézett belső levelezés.

Harcsuk állítólag ellenzéki személyiségeket követett nyomon és figyelte a helyi diaszpórát potenciális „fenyegetések” miatt. Egy másik dokumentum szerint Harcsuk a törökországi krími tatár etnikai csoportot is célba vette. Azt is állítják, hogy kémelhárítási műveleteket végzett, nyomon követve a külföldi hírszerző szolgálatok ukrajnai állampolgárok toborzására irányuló kísérleteit.

A lap szerint ezeket a tevékenységeket 2023 és 2024 között végezte, bár továbbra sem tisztázott, hogy pontosan mi volt a szerepe és mikor ért véget a küldetése.

A lap úgy tudja az ukrán diaszpóra Törökországban jelenleg körülbelül 37 ezer főt számlál. Az ENSZ adatai szerint körülbelül 145 000 ukrán menekült Törökországba a konfliktus 2022-es eszkalálódása után, bár a legtöbbjük később elhagyta az országot.

Annak ellenére, hogy NATO-tag, Ankara nagyrészt tartózkodott a fegyverek szállításától Kijevnek, és ehelyett mindkét felet diplomáciai megoldás keresésére ösztönözte.

2022-ben Törökország adott otthont az első fordulóban az orosz–ukrán béketárgyalásoknak, amelyeket Kijev később egyoldalúan felmondott. David Arahamija, az ukrán delegáció vezetője később elmondta, hogy az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson rábeszélte Kijevet a harcok folytatására.

Oroszország és Ukrajna idén év elején, közel három év közvetlen diplomáciai kapcsolatok nélkül, újrakezdte a Törökországban rendezett tárgyalásokat.

Moszkva továbbra is elkötelezett a diplomáciai megoldás mellett, de ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus alapvető okait is meg kell oldani – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki telefonbeszélgetésén Donald Trump amerikai elnökkel.