A brüsszeli elit minden eszközt bevet azért, hogy az ukrajnai háború finanszírozása miatt rohamosan kiürülő uniós kasszát a tagállamok sarcolásával töltse fel. Közben az EU-bürokraták folyamatosan emelik a saját, egyébként is sokmilliós fizetésüket. A túlköltekező uniós vízfej a migráció kezeléséből is jelentős bevételeket remél, ezért még a jövő évi európai parlamenti választások előtt áterőltetnék azt a paktumot, amely kvóták alapján osztaná szét a bevándorlókat a tagállamok között, míg a befogadást elutasító országoknak súlyos eurómilliókat kellene büntetésként befizetniük a brüsszeli büdzsébe.

Brüsszel a költségvetési hiányra hivatkozva még több pénzt sajtolna ki a tagállamokból, újabb 50 milliárd eurós csomagot fogadnának el Ukrajna számára, de a központban szó sincs takarékosságról, sőt, megnövelnék az uniós bürokraták fizetését, illetve több pénzt pumpálnak saját kommunikációjukba. Az EU-közeli Politico nevű portál az elmúlt napokban több cikket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Európai Bizottság onnan próbál pénzt szerezni, ahonnan csak lehet. A brüsszeli bürokraták kétségbeesése bizonyítja: 

Brüsszel elköltötte a pénzt Ukrajnára. A koronavírus-járvány, az infláció és a háború nehéz pénzügyi helyzetbe hozta az Európai Bizottságot, költségvetése több sebből is vérzik. A költségvetésért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szerint az uniós intézmény már a határokat feszegeti, kérdéses, hogy mit tudnak finanszírozni a jelenleg rendelkezésükre álló pénzekből.

Tovább sarcolnák a tagállamokat

A bizottság ezért jelentős mértékben növelné a költségvetését, amihez elsősorban a tagállamokkal kell megküzdenie. Amint arról már beszámoltunk, Brüsszel csaknem 50 milliárd euróval többet kíván költeni Ukrajna támogatására, 15 milliárddal többet pedig a migrációra és a szomszédságpolitikára. További 10 milliárd eurót stratégiai ágazatokba, valamint az uniós brüsszeli bürokrácia fenntartására különítenének el.
A legfontosabb tétel az új, Ukrajnát támogató pénzügyi csomag, amelynek célja, hogy a háború sújtotta ország 2027-ig egyensúlyban tudja tartani költségvetését, illetve el lehessen indítani az újraépítését.

A Politico arról is beszámolt, hogy Brüsszel nemcsak Ukrajna, de saját maga számára is nagyobb költségvetést kíván elérni. Ennek keretein belül fedeznék például az EU-s bürokraták béremelését. A napokban jelent meg a sajtóban az is, hogy a bizottság saját PR-büdzséjét is duplájára, 30 millió euróról 60 millióra növelné, amelynek haszonélvezői elsősorban Ursula von der Leyen német származású kommunikációs tanácsadói lennének. Ráadásul mindezt a mezőgazdaságra, a kutatásra, illetve a migrációra vagy az Erasmus-programokra szánt pénzek egy részéből fedeznék.

Saját költekezése közben a bizottság takarékosságra próbál ösztönözni más intézményeket, például az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió Bíróságát. Von der Leyenék az előbbitől 28 millió eurós, míg az utóbbitól 6 millió eurós költségcsökkentést várnának el. Persze a spórolásnak is van határa az uniós bürokraták számára: a bizottság ugyanis felajánlotta az Európai Parlament képviselőinek, hogy inflációhoz kötött béremelést biztosít az egyébként is busás fizetésükhöz.

Válság idején is emelték a fizetésüket

Emlékezetes, hogy az orosz–ukrán háború miatt kirobbant gazdasági és energiaválság idején emelték meg az európai parlamenti képviselők fizetését. Így egy brüsszeli képviselő havi tiszteletdíja 2022. július 1-jétől bruttó 9 808,67 euróra növekedett, amelynek adózás utáni összege 7 647,13 euró, csaknem hárommillió forint. De ez közel sem a teljes jövedelmük az uniós képviselőknek, hiszen a fizetésük mellett különböző juttatásokban is részesülnek.

Egy EP-képviselő általános költségtérítése (amelyre a megválasztásuk szerinti tagállamban felmerülő költségek fedezése miatt jogosultak) havonta 4 778 euró, nagyjából 1,8 millió forint. Emellett a parlamenti munka keretein belül, a felmerülő utazási költségeket és az ehhez köthető különböző díjakat (például út- vagy foglalási díj) is megtérítik. Egy EP-képviselő akkor is utazási költségtérítésben részesül az Európai Parlament részéről, ha egy megbízatás keretein belül a megválasztása szerinti tagállamba, vagy azon kívül eső helyszínre utazik – abban az esetben is, ha ezt nem valamilyen hivatalos ülésen való részvétel indokolja, hanem például egy konferencia. Ennek a költségtérítésnek éves maximumértéke van, amely 4 716 euró, azaz még egyszer annyi, mint az általános költségtérítés. Ezzel azonban nemcsak az utazási költségeket, hanem szállási díjat és egyéb kiadásokat is fedezni lehet.

A havi bérükön, valamint a parlamenti munkához köthető, illetve az egyéb külföldi tartózkodással kapcsolatos költségtérítés mellett az európai parlamenti képviselők 338 eurós – 120 ezer forint – napidíjban is részesülnek a parlamenti tevékenység idején felmerülő költségek fedezésére. Így egy EP-képviselő nettó havi jövedelme a juttatásokkal együtt akár a 14 170 eurót (5,5 millió forint), míg éves jövedelme akár a 170 040 eurót (63 millió forint) is elérheti.

Az EP-képviselők nem csekély mértékű jövedelménél is jóval magasabb fizetéssel rendelkeznek a brüsszeli felső vezetők. A jövő hónaptól tervezett 4,4 százalékos emelések alapján az elnök, Ursula von der Leyen fizetése havi bruttó 31 252 euróról (11 569 490 forint) 32627 euróra (12 078 515 forint) nő. Így éves szinten majd 16 501 euróval (6 108 670 forint) kap többet, összesen 391 524 eurót, azaz mintegy 145 millió forintot. A főképviselő havi bére júliustól 30 735 euróra (11 378 230 forint), a hét alelnöké fejenként 29 553 euróra (10 940 670 forint), míg a további 18 tagé 26 598 euróra (9 846 597 forint) emelkedne. Összességében éves szinten 8 988 019 eurót (3,3 milliárd forintot) tenne ki a 27 tisztségviselő bére a következő évben, 378 805 euróval, azaz mintegy 140 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.

Elutasítjuk a brüsszeli migránskvótát

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón ismét éles viták várhatóak, ugyanis napirenden szerepel az orosz–ukrán háború, Ukrajna már említett további támogatása, valamint a migráció kérdésköre is. Brüsszel bővítené a már amúgy is bürokráciával terhelt, pénzfaló költségvetést, a tagállamok azonban várhatóan vonakodnak majd többletforrásokat adni. 

Az Európai Bizottság migrációs tervei miatt egyébként is hetek óta forr a levegő az uniós tagállamokban. Ismert, hogy a bizottság által 2020-ban benyújtott menekültügyi és migrációs paktum fókuszában a menedékkérők és kiutasított migránsok relokációja, azaz áttelepítése állt legfőbb szolidaritási elemként, amely kötelező lett volna bizonyos esetekben. A paktum nem tett javaslatot a Magyarország által alkalmazott területen kívüli elbírálás lehetővé tételére, a határon lefolytatott eljárás alkalmazását sem tette volna kötelezővé minden menedékkérő esetében, továbbá nem tette volna lehetővé a biztonságos harmadik ország koncepció kiterjesztett és rugalmas értelmezését. Saját határvédelmi költségek szolidaritásként való beszámítására vagy figyelembe vételére a paktum semmilyen módon nem adott lehetőséget. Ez utóbbi – magyar szempontból kulcsfontosságú – elemek megjelenítésére a minősített többségi döntéshozatal miatt nem volt reális lehetőség a tárgyalások során megfelelő támogatottság hiánya miatt.

A közelmúltban, június elején, az uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa fogadott el egy állásfoglalást többségi döntéssel az unió menekültügyi reformjáról. Ennek lényege, hogy kvóták alapján évente 30 ezer migránst osztanának el a tagállamok között, amely kiváltható lenne 20 bevándorlónként 20 ezer euróval. Ez összesen 600 millió euró közvetlen pénzügyi hozzájárulásnak felelne meg évente. A bizottság azonban mindezt csak kiindulópontként köteles kezelni, már előzetesen jelezte, hogy ennél magasabb célszámokat fog javasolni.

A magyar kormány már a kezdetektől elfogadhatatlannak nevezte a brüsszeli paktumot, Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb a V4-es csúcstalálkozó után tette egyértelművé, hogy ebben az ügyben a magyar álláspont változatlan. – Az lehetne a megoldás – amit egyébként a magyar törvények is kimondanak –, hogy ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az unió területére, amíg azt a kérelmet el nem bírálták, az adott személynek fizikailag az európai határokon kívül kell lennie. Ha ezt kimondanánk, hogy csak az léphet be az unió területére, akinek lefolytatták az eljárását és megkapta az engedélyt valamelyik tagállamtól, hogy beléphessen, már túl is lennénk ezen a mizérián – hangsúlyozta Orbán Viktor. 

Hozzátette: az EU ezt a döntő lépést nem hajlandó megtenni, és sajnos az Európai Bizottság új migrációs javaslata sem érte el ezt a célt, ezért ebben az ügyben tovább kell harcolni. A miniszterelnök az Európai Bizottság által most felvázolt – a migrációval is foglalkozó – költségvetési módosítási javaslattal kapcsolatban megjegyezte: az a pénz, amit az EB ebben a migráció elleni küzdelemre elkülönít, nevetséges. – Azt kell mondani, hogy az egész javaslat, ahogy van, a bizottságtól komolytalan és ebben a formában – Magyarország álláspontja szerint – alkalmatlan a tárgyalásra – jelentette ki a miniszterelnök.