Nagyon erős szimbólumértékkel bír, hogy éppen 2025. április 21-én, húsvéthétfőn hunyt el Rómában Ferenc pápa, polgári nevén Jorge Mario Bergoglio. A 88 éves katolikus egyházfő életét az egyszerűség és az emberekhez való közelség határozta meg. A Vatikán hivatalos közlése szerint a halál oka szövődményes tüdőgyulladás és veseelégtelenség volt.

A szegénység és alázat pápája

Ferenc pápa a katolikus egyház történetének első jezsuita és első latin-amerikai pápája volt. 2013-as megválasztása óta számos íratlan szabályt és protokollt bontott meg – kezdve azzal, hogy nem költözött be az Apostoli Palotába, hanem egy szerény vatikáni vendégház két szobájában élt.

Erről egyszer így nyilatkozott: „A pápai lakosztály nagy és ízlésesen berendezett, de olyan, mint egy fordított tölcsér: szűk a bejárata. Az emberek nehezen jutnak be, én pedig nem tudok emberek nélkül élni. Nekem másokkal együtt kell leélnem az életemet.”

Életút: tangótól a tiaráig

Ferenc pápa 1936-ban született Buenos Airesben, olasz származású vasutas apa és háztartásbeli anya gyermekeként. Fiatalon vegyésznek tanult, dolgozott kidobóként, laboránsként, takarítóként is. Szenvedélye volt a tangó.

Úgy hírlik, egy diákünnep estéjén váratlanul betért egy templomba, ahol gyónás után úgy érezte: „Isten vár rá”. Ekkor tört rá az érzés, hogy az Úr meghívta magához.

21 évesen súlyos tüdőgyulladás miatt elvesztette tüdejének egy részét – ez volt a vízválasztó az életében, mert a betegséget isteni jelként értelmezte. Miután felépült, belépett a jezsuita rendbe. Filozófiai diplomát szerzett, és 2001-ben II. János Pál pápa kreálta bíborossá. 2013-ban XVI. Benedek lemondása után választották pápává.

Reformok és botrányfeltárás

Ferenc pápa fáradhatatlanul igyekezett átalakítani az egyház működését, és szembenézni a múlt bűneivel. Nevéhez fűződik az első „millenniumi szentté avatás” – Carlo Acutis, az internet védőszentje kanonizálásának engedélyezése. Törekedett a nők és laikusok nagyobb szerepének biztosítására az egyházi intézményekben.

Keményen fellépett a papi pedofíliával és a korrupcióval szemben. Ő volt az első pápa, aki megfosztott egy bíborost – Theodore McCarricket, a washingtoni érseket – a méltóságától.

Ugyanakkor szigorú pénzügyi reformokat vezetett be a Vatikánban. A chelsea-i ingatlanbotrány után, ahol a Szentszék 140 millió eurós veszteséget szenvedett el, példátlan módon büntetőeljárást indult, amelyben 5 és fél év börtönre ítélték Angelo Becciu bíborost.

Az őszinte szerénységet hirdette azzal is, hogy soha nem hivalkodott: a pápai bemutatkozása előtt a legegyszerűbb öltözéket, és egy díszítetlen ezüst mellkeresztet választott, és nem fogadott el 40 eurónál drágább ajándékokat. A pápai nyári rezidenciát, a Castel Gandolfót pedig múzeummá alakíttatta.

Politika, Ukrajna és Oroszország

Ferenc pápa kérlelhetetlen humanizmusával nem tudtak mit kezdeni azok, akik számára a világon minden fekete vagy fehér. Sokan félreértették a migrációs válság idején, és megvetették azért, mert az orosz-ukrán háborúban nem volt hajlandó oldalt választani – sőt, azt mondta, mindkét fél kövezett el hibákat: az ukránok és a NATO sem ártatlan.

Pontosabban mindig az élet és a szeretet oldalára állt.

Akkor is, amikor azt mondta: lehet és kell is Európát félteni, de nem lehet tétlenül végig nézni azt, hogy emberek – férfiak, nők és gyerekek – ezrei fulladnak a tengerbe. És akkor is, amikor nem mentegetve az oroszokat, ám a háború kilátástalanságát látva azt üzente az ukránoknak: „Legyen bátorságotok meglengetni a fehér zászlót és tárgyalni. Szégyenkeztek, de mennyi halál lesz még?”

Akik bírálták, azok jelentős része igazából nem akarta érteni Ferenc pápát, mert restek dolgozni egy élhetőbb világért. Könnyebb befogadni vagy haza toloncolni minden migránst, vagy éppen szankciókat kivetni és fegyvereket küldeni egy háborúba, mint a válságokok megelőzésén vagy a gyökereik kezelésén dolgozni…

A magyarok és a pápa

Ferenc pápa a magyarok számára is különleges jelentőséggel bírt. II. János Pál után ő volt az első egyházfő – és a kevesek egyike –, aki hivatalos látogatást tett Magyarországon: először 2021-ben, a budapesti Eucharisztikus Kongresszus alkalmával járt nálunk, majd 2023 tavaszán háromnapos állami és lelkipásztori látogatást tett, amely során a Szent István-bazilika mellett felkereste a Rózsák terét és a Papp László Arénában is misét celebrált.

E látogatásai során nemcsak a magyar állam és egyház vezetőivel találkozott, hanem a hívőkkel is – közvetlen stílusa és figyelmes jelenléte sokakban mély nyomot hagyott. A Vatikánban rendszeresen fogadta a magyar zarándokokat, papokat és közéleti szereplőket; számos magyar püspök és közösségi vezető őriz emléket személyes találkozásról. Ferenc pápa figyelemmel követte a magyar katolikus közösség életét, és nyitottságával, emberközeli példamutatásával sok magyar hívő számára jelentett lelki kapaszkodót egy nehezen értelmezhető korszakban.

Halála és temetése

Ferenc pápa 2025 februárjában tüdőgyulladással került kórházba, állapota súlyosbodott, veseelégtelenség és vérszegénység lépett fel. Bár húsvétkor még röviden köszöntötte a híveket a Szent Péter-bazilika erkélyéről, másnap, április 21-én elhunyt.

Temetését saját kérésére egyszerűsítették: nem lesz nyilvános ravatalozás, sem dupla virrasztás. A szertartás a Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz, ahol öt pápa és Napóleon húga is nyugszik.