A Védett Társadalom Alapítvány közleménye
Budapest, 2024. április 24., szerda (OS) –A Védett Társadalom Alapítvány kéri az online gyermekvédelmi törvényjavaslat átdolgozását és kiegészítését
A Védett Társadalom Alapítvány (VDTA) szerint az Országgyűlésnek tegnap benyújtott online gyermekvédelmi törvényjavaslat fontos és jó irány, de még mindig nem védi a gyermekeket kellő mértékben az online térben.
Dr. Tóth Máté, a VDTA Budapest Bizottságnak vezetője szerint az online gyermekvédelmi törvényjavaslat hiába kötelezi az online platformokat a kiskorúak személyiségi jogainak védelmére, azt jogtechnikailag hibásan teszi, ami miatt a kötelezettség ismét üres szó marad csupán, azonban tudottan nem lesz jogilag kikényszeríthető. A digitális szolgálatásokról szóló EU-s törvény (DSA) kizárja, hogy Magyarország elektronikus rendszer üzemeltetését tegye kötelezővé a kiskorúak személyiségi jogait sértő tartalmak eltávolítása iránt. Az online gyermekvédelmi törvény szakmai előkészítői figyelmen kívül hagyták, hogy a kívánt jogalkotói célt más, kikényszeríthető módon viszont el lehetett volna érni, pl. az elektronikus kereskedelmi törvény módosítása helyett polgári jogi törvényalkotással, amit a DSA nem korlátoz.
Az online gyermekvédelmi törvényjavaslat további mulasztása, hogy csak az internetszolgáltatókat kötelezi, hogy segítsenek a szülőknek akadályozni azt, hogy az előfizetésen keresztül a pornográf tartalmak egy része elérhető legyen. Ettől a gyakorlatban nem lesz kevesebb kiskorúakra káros tartalom elérhető. A VDTA szerint elengedhetetlen a szülői felügyeleti jog online térben való kiterjesztése. A magyar szülők igenis rendelkezzenek előjoggal afelett, hogy az internetes közvetítő szolgáltatók milyen tartalmat jelenítenek meg gyermekeik számára. Ezt az EU-s törvény sem zárja ki!
A VDTA Budapest Bizottsága már 2023. februárjában közzétette saját javaslatát azért, hogy a gyermek neveléséről az online térben is a szülő dönthessen. Ez valósulna meg, ha a javasolt átdolgozás után az online gyermekvédelmi törvényjavaslat beillesztené a Polgári Törvénykönyvbe a kiskorú erkölcsi fejlődésével kapcsolatos szülői rendelkezési jogot. Így a szülők előjoga volna eldönteni, hogy kiskorú gyermeküknek az online platformok megjelenítenek-e bizonyos tartalmakat.
Melléfogása az online gyermekvédelmi törvényjavaslatnak az is, hogy jogilag hibás módon korlátozza a közvetlenül kiskorúaknak szóló reklámok tartalmát. A törvényjavaslat szakmai előkészítőinek figyelmét talán elkerülte, hogy a kiskorúakat közvetlenül felszólító reklámok eleve tilosak Magyarországon és az Európai Unió minden tagállamában, ezeket régóta tiltja más magyar törvény és EU-s irányelv. Pl. az online gyermekvédelmi törvényjavaslat betiltaná azokat a kiskorúaknak szóló reklámokat, amely árut vagy annak használatát, igénybevételét életet, egészséget vagy testi épséget sértő vagy veszélyeztető módon mutatják be, holott az ilyen reklámok már most is tilosak akkor is, ha nem veszélyeztetőek.
Az online gyermekvédelmi törvényjavaslat legsúlyosabb szakmai mulasztása mégis az, hogy olyan jogtechnikai megoldással állapít meg gyermekvédelmi kötelezettségeket a videómegosztóplatform-szolgáltatókra, hogy azok kizárólag a magyarországi székhelyű Indavideo-ra és a Videa-ra vonatkoznak, de az ezeknél több ezerszer látogatottabb írországi székhelyű YouTube-ra és TikTok-ra egyáltalán nem. Mindez szakmai aggályokat vet fel a törvényjavaslat technikai előkészítőivel szemben, illetve morálisakat, ha eltitkolták ezt az „apróságot” a törvényjavaslatot benyújtók elől.
A VDTA szerint mindez különösen hangsúlyos mulasztás azután, hogy az idei évben a T/6064. számú törvényjavaslat eleve úgy ültette át a magyar jogba a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s törvényt (DSA), hogy nem használta ki azokat a jogi lehetőségeket, amelyeket a DSA meghagyott az EU-tagállamoknak saját online szuverenitásuk megőrzésére. Így például a T/6064 törvényjavaslat nem biztosította a magyarországi bírósághoz fordulás jogát, nem adott közigazgatási jogi ügyféli jogot a sérelmet szenvedett magyar felhasználóknak. Ráadásul nem tette lehetővé, hogy az online platformok felhasználói jogsérelem eseté sérelemdíjat követelhessenek. A VDTA Budapest Bizottsága sürgeti a törvényjavaslat átdolgozását és azt is, hogy a magyar törvényalkotó terjessze ki hazánk szuverenitását az internetes közvetítő szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban minden olyan területre, amit a DSA nem vont az Európai Unió hatáskörébe.
A VDTA aggasztónak tartja, hogy az online óriásplatformok monopolhelyzetüket a szólásszabadság sztálini időket idéző elfojtására használhatják. Ennek mindig éppen a normalitáspárti, konzervatív, családbarát és nemzeti szemléletű vélemények esnek áldozatul. A VDTA ezért partnereivel azon dolgozik, hogy az EU-s jog átültetése nyomán Magyarországon is megalkotandó új nemzeti platformtörvény tiltsa meg a monopolhelyzetben lévő online óriásplatfomok számára a vallási meggyőződés és a politikai vélemények önkényes cenzúrázását az online térben. Reméljük, hogy ebben partner lesz a jogalkotó, egyúttal kikapcsolják azokat a közpénzből fizetett szabotáló erőket, akik a szuverenitás-ellenes DSA-nak ujjonganak, a hazai gyermekvédelmi erőfeszítéseket pedig szabotálják. Hatástalan marad a könyvek fóliázását kötelezővé tevő rendelet, ha az online platformokon terjedő homoszexuális-pedofil propaganda ellen egyidejűleg nem tud vagy nem akar valóban fellépni a jog.
Kiadó: Védett Társadalom Alapítvány
