Hogyan gondolkodtak egyes korokban a testről? Mit jelentett eredetileg az „Az ép testben ép lélek?” Testkultusz és testképzavar: mi az összefüggés? Hogyan viszonyul egymáshoz test és lélek? Többek ezekről a kérdésekről beszél Földi-Kovács Andrea a Carpe Deum legújabb adásában.
A testkultusz olyan társadalmi jelenség, amelyben a fizikai megjelenés, a test kiemelkedő fontosságot kap. Ez a 2024-ben is erősen jelen lévő kultusz túlhangsúlyozza az ideális testet, olyan képet vetítve elénk, ami irreálisan tökéletes és ezzel együtt elérhetetlen a legtöbbünk számára.
Csakhogy a retusált, filterezett képek világa bármilyen sokat is mutat meg az emberi testekből, elfedi a meztelen valóságot. Mert miközben a modern ember soha nem látott figyelmet, energiát és pénzt fordít a testére, és az egészséges életmódra, ezzel egyidőben egyre több nő és férfi kételkedik abban, hogy az élete akkor is lehet értékes, boldog és teljes, ha a teste nem tökéletes az éppen divatos mérce szerint. A testkultusz jelentős szerepet játszik a szépségiparban, amely újabb és újabb termékeket és szolgáltatásokat kínál a „tökéletes” megjelenés eléréséhez.
A szépség, ha nincs mögötte tartalom nem tesz boldoggá. A modellek csillogó világa sokszor vonzó lehet nők- és férfiak számára egyaránt. De vajon ők maguk tényleg annyira boldogok, mint ahogy az kívülről látszik?
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete idén átfogó kutatást tett közzé a divatmodellek életmódjáról, testképükről és a divatiparban szerzett tapasztalataikról, amelyben 84 nemzetközi modell vett részt. A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: a modellek testtömegindexét elemezve 88,7 százalékuk a sovány vagy kórosan sovány kategóriába esett. Az evészavarok és a testképzavarok nemcsak a modellek egészségét veszélyeztetik, hanem a közösségi médián keresztül a fiatal lányok millióira is hatással vannak, akik a kórosan sovány modelleket tekintik példaképüknek. A közösségi média térnyerése és a Z generációs fiatalok körében egyre növekvő depresszió között is erős korreláció fedezhető fel.
A fizikai tökéletesség bálványozása valójában azt jelenti, hogy testünket Istenként kezeljük, azaz nárcisztikus módon imádjuk önmagunkat. Ez természetesen szöges ellentétben áll a szerénységgel és az emberi testtel való bánásmód bibliai értelmezésével.
A kereszténység szemében az ember valóban test és lélek egysége. Így nem lehet teljesen mindegy, hogy mit kezdünk a testünkkel. Testünk meg tudja mutatni azt is, hogy mi az, ami fontos nekünk, hol van a kincsünk. A testünk az, amivel áldozatot tudunk hozni és ezáltal megdicsőíteni Istent.
A kereszténység elfogadja a testet, úgy ahogy van. Sőt a keresztény embernek felelőssége vigyázni a testére, mint Istentől kapott ajándékra. Egyik szélsőség mögé sem szabad beállnunk, sem a túlzott sanyargatás, sem az élvezetek általi elkényeztetés nem szolgálja a test javát.