Egyes elemzések szerint a védelmi szövetség jövője egyre bizonytalanabb.
Egyre több elemzés és politikai nyilatkozat utal arra, hogy a NATO jövője bizonytalanabb, mint valaha. Donald Trump második elnöki ciklusában olyan politikát folytat, amely sokakat arra késztet, hogy a szövetség felbomlását vizionálják.
A Politico szerint Trump azon törekvése, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, valamint az a tény, hogy az Egyesült Államok potenciálisan visszalépne Európa biztonsági garanciájától, mély aggodalmat kelt az európai vezetők körében.
A NATO alappillérét jelentő amerikai katonai jelenlét csökkentése komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a szövetség hosszú távon képes-e fennmaradni.
John Bolton, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint Trump a NATO-ból való kilépés lehetőségére készíti elő a terepet. A UK Defence Journal beszámolója szerint Trump egyre magasabb védelmi kiadásokat követel az európai szövetségesektől, akár a GDP 5 százalékát is, ami a legtöbb tagállam számára teljesíthetetlen elvárás.
Amennyiben ezek az országok nem képesek teljesíteni ezt a feltételt, Trump azt mondhatja, hogy a NATO „éppoly haszontalan, mint mindig is gondolta”, és így az USA elhagyhatja a szervezetet.
Bolton szerint ennek következményei súlyosak lennének, mivel a NATO egyértelműen Amerika katonai erejére épül.
Trump legutóbbi nyilatkozataiban egyértelműen jelezte, hogy nyitott a NATO-ból való kilépésre. Az Associated Press szerint Trump nemcsak az Egyesült Államok katonai segítségének csökkentését fontolgatja Ukrajnának, hanem a NATO-tagságot is mérlegeli.
Egy tévéinterjúban kijelentette, hogy ha az európai országok nem „fizetik ki a számlát”, akkor az USA nem marad a szövetségben.
Az amerikai elnök ezen retorikája a transzatlanti kapcsolatok teljes átrendeződését vetíti előre, különösen, ha az USA valóban csökkenti katonai jelenlétét Európában. Egy ilyen lépés az orosz agresszióval szembeni védekezést is jelentősen megnehezítené.
Miután lezárul a mostani háború.
Az elmúlt években a NATO fontossága ismét előtérbe került az orosz-ukrán háború kapcsán, de Trump politikája újra felveti a szövetség jövőjének kérdését.
Ahelyett, hogy megerősítené a transzatlanti kapcsolatokat, Trump elnöksége alatt a NATO-tagállamok inkább saját védelmi képességeik növelésére kényszerülhetnek.
Ahogy Wolfgang Ischinger, volt német diplomata is fogalmazott: „Lehet, hogy Európának tényleg szüksége volt erre a sokkra”, hogy önállóbb védelmi stratégiát dolgozzon ki.
A kérdés most az, hogy az európai államok készen állnak-e erre, vagy valóban a NATO „alkonyát” éljük.
Forrás:
Mandiner
