Ahol ott az ördög, ott lesz Isten is

Folyóban tanultam meg úszni. Ott, ahol árral szemben lassan halad az ember. Én magam is legtöbbször a gyorsabb utat választottam, fölsétáltam a parton és visszaereszkedtem a kiinduló ponthoz, mert vitt a víz. De néha beálltam a folyóba, ráfeküdtem a vízre és elkezdtem teljes erőből mozogni az árral szemben. Most is ilyet teszek. Árral szemben fogok haladni és bolondnak fognak nézni az emberek. Mástól nem kell félnem.

A társadalmi dilemma

A társadalmi dilemma című film főszereplője elmondja, hogy egy hétig írt egy feljegyzést a Google munkatársainak, amiben felhívta minden olyan veszélyre és kártéteményre a figyelmet, amelyet a közösségi média okozott. Egy pillanatban szétküldte, az anyag terjedt, a Google alkalmazottjai fantasztikusan bátran hozzászóltak. Aztán harmadnap nem történt semmi. Tényleg semmi.

Azt gondolom, hogy azon kívül, hogy ez a cikkem megjelenik és kap néhány lájkot meg megosztást, semmi sem fog történni, hacsak nem az olvasóim által… De mi az nagy igazság, amiben ennyi erőt sejtek?

Ahol az ördög uralkodik, hamarosan megjelenik Isten is

A pénzvilágban ott az ördög. Folyton kisérti a szereplőket, hogy szerezzenek többet és többet és még többet. Sok pénzügyes töri a fejét, hogy milyen „terméket” kellene kihozni, amitől dúsgazdag lehet. Ilyen eljárás a kötvények és részvények sortolása.

A sortolás kifejezést kismillióan használják, de vajon tudják-e, hogy mi is az valójában. A sortolásnak van 3 szereplője. 1. Aki részvényt szeretne venni. 2. Aki sortolni akarja a részvényt. 3. Akinél vannak a részvények.

A sortolás főbb lépései

1. Aki sortolni akar 10000 dollár értékű részvényt, az kölcsönveszi a 10000 dollárnyi részvényt attól, akinek van. A kölcsönért díjat fizet.
2. Aki sortolni akarja a részvényt eladja 10000 dollárért annak, aki venni akarja. Így a sortolónál lesz 10000 dollár. A vevőnél meg 10000 dollár értékű részvény.
3. Lemegy a részvény értéke 5000 dollárra.
4. Aki sortol az 5000 dollárért megveszi a részvényt. Így a sortolónál lesz 5000 dollár és 5000 dollár értékű részvény.
5. A most már csak 5000 dollárt érő részvényt pedig megkapja az, akitől kölcsönvette a sortoló. És akinél eredetileg volt a részvény, annak a sortoló, amíg le nem ment a részvény értéke, addig biztosítási díjat fizetett, tehát igazából 5000 – kifizetett díjak lesz nála.

Mi ebben a baj? Hol itt az ördög? Egyszerűen kockázatvállalásról van szó. A sortoló azt vállalja, hogy fizet, ha egy részvény ára nem csökken és nyer, ha a részvény ára csökken. Igen, de tudjuk azt, hogy a 2008-as világválságban csak az USA-ban 6 millió ember vesztette el az otthonát – és azok jártak jól, akik ezeknek az embereknek a lakáshiteleinek bebukására játszottak. Vagyis minden sortoló rájött egy ponton, hogy a sortolásos sikere akkor érkezik meg, ha családok milliói vesztik el az otthonukat. És nem ők voltak a szemetek.

Bundázott meccs volt

A 2000-es évek elején annyi lakáshitelt vettek föl Amerikában, mint története folyamán addig soha. A lakáshitelek jelzálog alapúak voltak, így minden ember, akinek ilyenje volt, rettentően ügyelt, hogy pontosan törlesszen. Ezért ezek a hitelek biztonságosnak tűntek ahhoz, hogy több százat egy csomagba rakjanak belőlük és azokat kötvényekként kezeljék. Adták-vették a csomagokat. A bankárok szerették a „játékot”, mert miden megkötött hitelszerződés után 2% jutalékot kaptak. A hitelképes emberek száma pedig még Amerikában is véges. Ezért az ügynökök elkezdtek olyan embereknek is hitelt adni, akikről biztosan tudták, hogy soha nem fogják tudni visszafizetni.

És akkor ezekből a rossz hitelekből is kerültek a csomagokba. A hitelminősítők a legjobbaknak minősítették, így akik olyan gazdagok voltak, hogy ilyen hitelcsomagokat tudtak venni, hogy a törlesztéseket majd ők kapják, bátran vették őket.

Néhányan látták, hogy ebből nagy baj lesz, és a hitelcsomagokat sortolták, de amikor eljött volna az ő idejük, mert sokmillió ember nem tudta a törlesztést fizetni, a csomagok ára akkor sem ment le. Ezért mondták, hogy ezt a meccset megbundázták. Végül egy ponton a nagy bankok elkezdték sortolni másik bankok a csomagjait, és akkor a kis sortolók, még az egész bankvilág összeomlása előtt, haszonnal el tudták adni a csomagjaikat.

De a lényeg, hogy tényleg meg volt az egész lakáshitel „termék” bundázva. Na, itt az ördög?

Társadalmi reakció

Sokan vannak, akik az egész pénzvilágtól undorodnak. Ilyenkor téveszmékben kezdenek hinni, mint a kommunizmus meg az anarchia. Erre művészek és egyetemisták fokozottan hajlamosak. Azt gondolják, hogyha annyi pénz van a bankvilágban, hogy csak úgy szórják, akkor csak igazságosan kellene elosztani. Nekik mondom, az a sok pénz nincs. Az emberi javakat pedig meg kell előbb termelni. Ha a javakat pedig központilag osztják szét, akkor mindig sorban állás lesz. Sorban kell állni a banánért, nem csak a CT-vizsgálatért, hanem mindenért, a kenyérért is.

Katolikus „narratívák”

Hogy a katolikusok hogyan reagálnak erre, azt épp egy protestáns templomról fejemben őrzött képpel mutatom be. A City-ben, Londonban van a sok bank mellett egy templom is. Csak hétköznap van benne istentisztelet. A bankárok két bundázás közben lejárhatnak lelkileg felfrissülni… No, de a katolikus reakciókról beszélnék.

A katolikusok ezt az egészet sokszor átlátják és többféle módon reagálnak. „A Vatikán is tőzsdézik.” – mondják, meg hogy – „A rendszer hibás.” „Sok gyerekük van, hát nem ugrálunk.”

És ugyanők elhelyezkednek egy multinál programozóként, és megvetik a marketingest, aki eladja, amit ők megterveznek… De ez máshová vezetne.

Katolikus tettek

Vannak a véget nem érő konferenciák. Jól jövedelmező az előadóknak. Igazságos társadalom – ehhez a témához csak szakértők szólhatnak hozzá. A szünetekben interjút adnak a sajtónak, ahol két szalámis szendvics és egy kapszulás kávé elfogyasztása közben elmondják, hogy az egyháznak szegényebbnek kellene lenni.

Vannak mások, akik úgy akarnak javítani a helyzeten, hogy minden nap valami szépet posztolnak a közösségi médiában. Közülük nagyon sokan igazán hitelesek és okoznak kedves pillanatokat.

Isten itt is van

De hol maradtam az első állításomtól, hogy ahol megjelenik az ördög, ott Isten is megjelenik. A büntető Isten? Jézus mondta, hogy azért nem szabad a búzából a konkolyt kitépni, mert véletlenül a búza is kárt szenvedne. A Wall Streeten pedig azért nem vonult végig az Isten vihara, mert a konkoly között akad egy-két szál búza is. De az is lehet, hogy Isten csak vár. Isten emberi együttműködésre vár. És mindenkitől másfajta együttműködésre. Tőlem azt várta, hogy megírjam ezt a cikket?

Rákóczi Piroska