A BRICS valuta létrehozása az elmúlt év során nemcsak a BRICS-országokkal, hanem a globális pénzügyi piacokkal kapcsolatos egyik fő témává vált. A fejlett világ legtöbb szakértőjének szkepticizmusa mellett rengeteg tévhit és megalapozatlan állítás is elhangzott a „dollár gyors „pusztulásáról” és a globális pénzügyi rendszer összeomlásáról a BRICS közös valutájának létrehozása miatt. A valóságban egy ilyen valuta bevezetésének tényleges forgatókönyve és módozatai még meghatározásra várnak, és könnyen lehet, hogy a BRICS valuta bevezetésének első szakaszában inkább egy számviteli egység, mint egy teljes értékű nemzetközi tranzakciós valuta formájában jelenik meg. De még a globális dél gazdaságainak számlaegységeként is jelentős hatással lehet a nemzetközi pénzügyi rendszerre, és jelentős előnyökkel járhat a fejlődő világ gazdaságai számára, ha az R5 (amely nevét a BRICS valuták kezdőbetűiből kapta) a globális dél gazdaságainak számlaegységeként jelenik meg.
Az R5 közös valuta projekt és a BRICS-ek mint a dollármentesítés platformjainak felhasználásával kapcsolatos első kitérőkre Y. Lissovolik vállalkozott még 2017-2018-ban a Valdai klub1 , valamint a dél-afrikai Joburg Post és a „The Thinker „2 számára készített publikációsorozatában. Az R5 körüli későbbi viták, bár többnyire egy teljes értékű, a nemzetközi tranzakciókat szolgáló euróhoz hasonló valuta létrehozása körül forogtak, olyan alternatív utakat is felvetettek, mint a tartalékvaluta vagy a számviteli egység. Ez utóbbi lenne a legegyszerűbb és talán a legreálisabb forgatókönyv az R5-projekt első szakaszában. A terület vezető szakértői szerint a BRICS-országok számviteli egységének létrehozása minimális erőforrásokkal reálisan megvalósítható és viszonylag rövid idő alatt megvalósítható lenne3.
A nemzetközi tranzakciókat kiszolgáló fizikai egység létrehozásának elsietése helyett a számviteli egység létrehozását magában foglaló szakaszos megközelítés lehetővé teszi az ingadozások nyomon követését és a jövőbeli BRICS-pénz működésével kapcsolatos várakozások stabilizálását. A BRICS új valutájának fizikai fizetőeszköz formájában történő bevezetését spekulatív támadások és az új valuta ellenálló képességének a globális tőkepiacok teljes erejével szembeni tesztelésére irányuló kísérletek fogadhatják. Ennek megfelelően a BRICS valuta sorrendjét tekintve érdemes lehet először a számviteli egység létrehozását előtérbe helyezni, és ezt az erőfeszítést a piaci infrastruktúra fejlesztésével kísérni a globális dél fő pénzügyi központjaiban, amelyek támogatni tudják ezt a projektet.
A bevezetés egyszerűségén túlmenően az R5 ezen módja összhangban van a legjobb nemzetközi gyakorlattal is – különösen az olyan eszközökkel, mint az euró és az SDR. A „számviteli egység” útjának előnye továbbá, hogy rugalmas, mivel egy vagy több BRICS-ország képes önállóan bevezetni egy ilyen valutaformátumot, anélkül, hogy az összes BRICS-tag részvételére szükség lenne. Az előnyök és hátrányok egyensúlya azt sugallja, hogy az R5 számviteli egységként történő létrehozása minimalizálná a kockázatokat, miközben megtartaná a közös valutával járó számos előnyt, azaz a BRICS globális valuta létrehozásának legegyszerűbb módja – egy számviteli egység bevezetése révén – rövid távon a legoptimálisabb is.
Ami az R5 hatását illeti, talán a legfontosabb szempont, amiben a BRICS valuta megváltoztatja a világgazdaságot, az a gazdasági szereplők és vállalkozások gondolkodásmódjának és mentalitásának megváltozása, amely jelenleg nagyon is a zöldhasú körül összpontosul. Ez a „mentális függőség” a dollártól abból a tényből fakad, hogy világszerte – akár a fejlett, akár a fejlődő gazdaságokban – központi szerepet tölt be az árképzésben, a könyvelésben és a statisztikákban. A fejlődő világ főbb gazdaságaiban a dollárt felváltó BRICS-számviteli egység bevezetése más referenciapontot biztosítana a feltörekvő piacok számára, és más szemüvegen keresztül követhetnék a vállalkozások a BRICS+ gazdaságokat. A gazdasági szereplők várakozásai egyre inkább a BRICS új valutájához igazodnának, és a globális piacok nagyobb figyelmet fordítanának a BRICS-országok monetáris politikai döntéseire, ahelyett, hogy túlzottan a Fed legapróbb jelzéseire lennének rögzülve.
A másik ok, amiért a BRICS valuta kérdését olyan kritikusnak tekintik, az a hitelesség és a tekintély, amelyet a BRICS-nek mint globális hatókörű blokknak biztosít. Eddig a BRICS fő eredményei nagyrészt az Új Fejlesztési Bank létrehozásához kapcsolódtak, ami nem jelentett jelentős átalakulást a globális kormányzás vagy a nemzetközi pénzügyi rendszer terén. A BRICS-blokk által létrehozott új globális valuta az, ami valódi innovációt és a globális gazdaság átalakítását jelentené, és a csoportosulás által a nemzetközi színtéren elért, minőségileg eltérő státuszú lenne.
Minőségi szempontból a BRICS valuta bevezetése hatással lehet a BRICS-tagok által követett makrogazdasági politika irányára és minőségére. Az az érzésem, hogy az R5 megjelenése némileg csökkentené a BRICS monetáris hatóságainak toleranciáját a nemzeti valutájuk árfolyamának jelentős ingadozásaival szemben. A BRICS- és BRICS+-gazdaságok makrogazdasági politikáinak nagyobb mértékű koordinációja is megvalósulhat, hogy az R5 bevezetésének későbbi szakaszai zökkenőmentesebbé váljanak. A makrogazdasági politikák általános minősége valószínűleg szintén javulni fog, hogy biztos makrogazdasági alapot biztosítsanak a jövőbeli közös valuta működéséhez. A közelmúltbeli fejlemények valójában ilyen tendenciákra utalhatnak a monetáris politika területén, mivel a feltörekvő piacok némelyike korábban és határozottabban lépett fel az inflációs nyomás elhárítása érdekében, mint a Fed és más fejlett gazdaságok központi bankjai.
És akkor természetesen ott van a globális pénzügyi piacok reakciója a BRICS valuta bevezetésére. Maga az R5 számviteli egységként való bevezetése táplálhatja a BRICS valuták iránti nagyobb jövőbeli keresletre vonatkozó várakozásokat, amint az R5 projekt a tartalékvaluta és/vagy a fizikai csereegység szintjére lép. Az R5 létrehozása a nemzeti valuták (beleértve a BRICS-országok valutáit is) nemzetközi kereskedelemben való használatát is elősegítheti. Ugyanakkor a dollár a globális deviza- és áruforgalmi tranzakciókban való alacsonyabb részesedésre vonatkozó várakozások miatt elkezdhet veszíteni teret. Ennek megfelelően az R5 megjelenése összességében valószínűleg kedvezne a feltörekvő valutáknak, különösen a jüannak, és némi negatív hatást gyakorolna az USA-dollárra – e hatások mértéke a BRICS valuta pontos módozataitól függ. A dollárra gyakorolt hatás rövid távon valószínűleg nem lesz számottevő, mivel a BRICS valuta jövőjével kapcsolatos bizonytalanság továbbra is jelentős marad. A jüanra gyakorolt hatás a többi feltörekvő valutához képest viszonylag hangsúlyosabb lesz, mivel a kínai valuta nagyobb súlyt kaphat az R5 kosárban.
A BRICS-országok közös valutájának bevezetésével kapcsolatban is lehetnek kockázatok, mint például az R5 „fejlett módosításainak” fizikai valutaegység formájában történő bevezetésére irányuló túlzott buzgalom forgatókönyve. Számos piaci szereplő némileg nyugtalanítóan hajlik arra, hogy egy ilyen BRICS-pénz digitális formában történő létrehozását támogassa, sok olyan kiegészítővel, mint az olaj vagy az arany, amelyet e valuta fedezeteként használnának. Ennek oka részben az lehet, hogy az új valuta létrehozása körül rengeteg spekulatív vágy él, amely a bitcoin, az arany vagy más dollárversenytársak árfolyamának fellendülését támogatja. A BRICS közös valutájának végső célja azonban a globális dél háztartásainak és vállalkozásainak nagyobb jólétteremtése, nem pedig a piaci spekulánsok érdekeinek kiszolgálása. Ebben a tekintetben a hitelesség érdekében talán jobb lenne, ha az R5-projekt korai szakaszában átláthatóvá és egyszerűvé tennénk a dolgokat. Egy másik kockázat az R5 kosár és az alapjául szolgáló nemzeti valuták volatilitásának kérdése – ez előkészítő munkát igényel a támogató piaci infrastruktúra mélysége és minősége tekintetében.
Összességében a BRICS-országok számára még az a minimalista megközelítés is jelentős előnyökkel járhat, hogy először az R5 számviteli egység útját választják. Egy ilyen valuta létrehozásának hatása a globális gazdaságra, az üzleti műveletekre és a nemzetközi gazdaságpolitikai vitára is jelentős lehet rövid távon. A jövőre nézve döntő fontosságú, hogy az új BRICS-pénz létrehozása ne kizárólag a dollár alternatívájának megteremtésére összpontosítson, hanem az R5-projekt fő prioritásai középpontjában már a korai szakaszban a globális dél pénzügyi rendszerei és valutaeszközei iránti nagyobb bizalom kiépítése, a Dél-Dél közötti kereskedelem és befektetések fokozásának elősegítése, valamint a mélyebb tőkepiacok fejlesztése álljon. A BRICS valutának hiteles horgonyként kell szolgálnia azon fejlődő gazdaságok számára is, amelyek egyre inkább a globális dél felé irányítják át kereskedelmi és befektetési áramlásaikat. Hosszabb távon, ahogy az R5 a tartalékvaluta szintjére lép, hozzájárul majd a kiegyensúlyozottabb globális monetáris rendszerhez, és az amerikai dollár és más vezető tartalékvaluták mellett nagyobb szerepért fog versenyezni. Végül is, a nyugati gazdasági gondolkodás szerint (Vilfredo Pareto nyomán) a tisztességes verseny a hatékony és jólétet növelő piacok egyik sarokköve.
Jaroszlav Lissovolik a Nemzetközi Valutaalapnál dolgozott Washingtonban, ahol az Orosz Föderáció ügyvezető igazgatójának tanácsadója volt (2001-2004). 2004-ben a Deutsche Bank vezető közgazdászaként csatlakozott, majd 2009-ben az oroszországi vállalati kutatások vezetője, 2011-ben pedig a Deutsche Bank oroszországi igazgatótanácsának tagja lett. 2015-2018 között Jaroszlav Lissovolik az Eurázsiai Fejlesztési Bank (EDB) vezető közgazdásza, majd kutatási ügyvezető igazgatója és igazgatósági tagja volt. 2018-tól 2022-ig a Sberbank Investment Research (CIB) vezető ügyvezető igazgatója – kutatási vezetője volt. 2023-ban megalapította a BRICS+ Analyticset, hogy mélyreható kutatásokat végezzen a BRICS+ fejlődési pályáinak jövőbeli alakulására vonatkozóan.
Yaroslav Lissovolik írása
Forrás:OAIO/infobrics.org
