Az éjszakai látáshoz használt szemcseppek, a csatatéren történő szájolvasáshoz szükséges mesterséges intelligencia és az érzékszervi implantátumok azon technológiák közé tartoznak, amelyeket az izraeli hadsereg és a Védelmi Minisztérium Kutatási Igazgatósága ki akar fejleszteni, hogy “kiterjessze az érzékszervi spektrumot a természetes emberi határokon túlra”.
A Védelmi Kutatási és Fejlesztési Igazgatóság (DDR&D) – Izrael egyik legközpontibb szerve, amely a biztonságot, a jelent és a jövőt alakítja – áll az izraeli hadsereg arzenáljának legfejlettebb technológiái mögött. Döntő szerepet játszott a több ezer rakétát és lövedéket elfogó légvédelmi rendszerek fejlesztésében, valamint az Elbit és az Israel Aerospace Industries által gyártott legmodernebb drónok gyártásában.
Technológiai előnyének megőrzése érdekében a DDR&D rendszeresen tesz közzé felhívásokat a vállalatok és startupok számára, hogy innovatív megoldásokat találjanak a modern hadseregek összetett kihívásaira. Az egyik ilyen közelmúltbeli hívás inkább egy Marvel-film forgatókönyvének hangzik – vagy egy ezoterikus sivatagi menedéknek. Címe: “Érzékszervi terjeszkedés”.
A dokumentumban bemutatott érvelés sci-finek tűnik:
“Az emberi érzékelőrendszer a fizikai jelek szűk tartományára korlátozódik” – írják a szerzők. “A látható spektrumon kívüli hullámhosszak, a hangfrekvenciák, amelyeket nem hallunk, és más fizikai jelenségek kívül esnek az érzékszervi érzékelésünkön. Az ezeket a területeket kibővítő vagy javító technológiai fejlesztések – vagy lehetővé teszik az emberi képességeket javító új kommunikációs formákat – forradalmasíthatják a helyzetfelismerést, és új felhasználási módokat vagy felsőbbrendűségeket hozhatnak létre.”
“Az általános ötlet az, hogy tudományos koncepciót hozzunk létre”. Az Amir Amedi professzor által vezetett Ivcher Intézet évek óta végez kutatásokat ezen a területen az NDK&D-vel, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumával és olyan vállalatokkal együttműködve, mint az Elbit.” Láttuk, hogy lehetséges a meglévő emberi képességek fejlesztése – vagyis túllépni azon, amit az ember segítség nélkül megtehet. A múltban a hangsúly elsősorban a fogyatékkal élők támogatásán volt. Az elmúlt években azonban egyre nagyobb az érdeklődés az egészséges emberek funkcióinak új szintre emelése iránt”. Ez lehet a következő nagy innováció a védelemben – mert szélsőséges helyekre visszük a technológiát. Arról van szó, hogy kiterjesszük a már kifinomult érzékszerveink használatát a technológiával való hatékonyabb interakcióhoz.”
Mit keres konkrétan a Honvédelmi Minisztérium?
A minisztérium többek között olyan technológiákat keres, amelyek az érzékszervi spektrumot a természetes tartományon túlra terjesztik – külső eszközök, például lencsék vagy fejhallgatók segítségével.
“Ezek lehetnek hordható, beültethető (minimálisan invazív) vagy környezeti alapú megoldások, amelyek kölcsönhatásba lépnek az érzékszervekkel vagy fiziológiai rendszerekkel az emberi látás, hallás, tapintás és egyebek javítása érdekében” – áll a dokumentumban.
Példa: “Éjjellátó lencsék vagy szemcseppek”.
Az éjjellátó szemüveget az izraeli hadsereg és más hadseregek évtizedek óta használják, de drágák, terjedelmesek és gyakran rontják a helyzetfelismerést. A cseppekre vagy speciális lencsékre való átállás nagy technológiai ugrás lenne.
Az elmúlt évtizedben számos tanulmányt végeztek ezen a területen – beleértve a nanorészecskék befecskendezését az egerek szemébe, hogy az infravörös fényt láthatóvá alakítsák light.In 2015-ben Gabriel Licina biohacker javította éjszakai látását azáltal, hogy a klór e6 nevű vegyületet fecskendezte be a szemébe.
A DDR&D az üzenetek beszéd vagy írás nélküli továbbításának módszerei iránt is érdeklődik, csak a testérzékelő rendszer használatával – pl. harci zónákban vagy zajos járművekben való használatra. Ide tartoznak az intelligens fejhallgatók, amelyek kiszűrik az extrém zajt. 2019-ben Amedi professzor és Dr. Katarzyna Ciesla kifejlesztett egy egyszerű eszközt a hallássérültek vagy azok számára, akik zajos környezetben szeretnék elkülöníteni a beszédet – egy olyan eszközt, amely két rezgőpárnával rendelkezik, amelyekre a felhasználók az ujjaikat helyezik. Amikor az akusztikus információkat egyidejűleg továbbították rezgéssel és hallással, az érzékelés jelentősen javult.
Szájról olvasás mesterséges intelligencián keresztül
A Védelmi Minisztérium másik ötlete: egy mesterséges intelligencia rendszer, amely nehéz terepen olvassa az ajakmozgásokat. Oxfordi kutatók kifejlesztettek egy mesterséges intelligencia modellt az ajkakolvasáshoz. Más technológiák – például a Symphonic Labs technológiái – elemzik az ajakmozgásokat a videókban, és szöveggé alakítják őket.
“Az AI-modell lehetővé teheti, hogy bárki háromszor gyorsabban kommunikáljon, mint egy billentyűzet – csendben” – mondta Chris Samra vezérigazgató a Newsweeknek 2023-ban.
A cég szoftvere még nem érhető el szabadon, de videókat tölthet fel a weboldalukra, readtheirlips.com elemezheti őket. Nem világos, hogy az ilyen rendszerek alkalmasak-e már a valós idejű kommunikációra a csatatéren.
Tapintás, hőmérséklet, nyomás – és hatodik érzék
A DDR&D olyan technológiákat is keres, amelyek kevésbé észrevehetőek, mint például: “Módszerek a szerkezet, a hőmérséklet, a nyomás és a gyorsulás környezeti érzékelésére”, pl. kesztyűvel vagy búvárruhával az eszközök távvezérléséhez.
A hívás túlmutat a klasszikus öt érzékszerven – egészen az úgynevezett “hatodik érzékig”, például a környezeti ingerek, például a szagok vagy a légáramlatok intelligens feldolgozásával, hogy észlelje a gödröket vagy üregeket közel vagy távol.
Amikor rakétafigyelmeztetést érez
Dr. Salama leír egy példát a hang és a tapintható interfész kombinációjára, amely pontos információkat nyújt a katonának a csatatéren a fenyegetésekről vagy a célpontokról. Bár sok technológia képes nyomon követni egy tárgy helyzetét, magasságát, irányát és sebességét – “
A kihívás az, hogy hatékonyan továbbítsuk ezeket az információkat a túlterhelt felhasználónak.”
Példa: A pilóta rakétafigyelmeztetést kap – általában hangos, áthatoló sípolást és képernyőriasztást. Gyakran több fenyegetés jelenik meg egyszerre – a pilótának ezután meg kell találnia, honnan származnak.
Salama megoldása: Multiszenzoros helyettesítés:
“Hanggal tudjuk közvetíteni a fenyegetés relatív helyzetét – így a pilóta intuitív módon felismeri, hogy melyik irányból érkezik. Ha jobbról jön, a hang ezt tükrözi, valamint fent vagy lent.” Az elmúlt években az Ivcher Intézet a rezgésalapú információátvitelt kutatja. “Ha egy fenyegetés helyzetét olyan érzéken keresztül közvetíti, amelyet általában nem használunk rá, akkor egy kihasználatlan, de nagy teljesítményű információs csatornát nyit meg.”
Egy tavaly közzétett tanulmányban a kutatók a hang és a rezgés kombinációját használták, hogy segítsenek a résztvevőknek felismerni a tárgyakat és a körülöttük lévő mozgásukat – anélkül, hogy látnák őket. Az ilyen eszközök segíthetnek a pilótáknak és az űrhajósoknak a tájékozódásban és a tájékozódási zavar leküzdésében, mint például 2023-dizziness.In, a Brandeis Egyetem kutatói kimutatták, hogy a bőrön lévő kis rezgő eszközök lehetővé tették a résztvevők számára, hogy bekötött szemmel tájékozódjanak egy szimulált űrkörnyezetben.