Egy forgatókönyv, amely közelebbi, mint sokan gondolnák

A hadiállapot az államhatalom egyik szélsőséges formája – olyan állapot, amely eddig ritka volt Európában, de egyáltalán nem zárható ki. Sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy ilyesmi megtörténhessen a demokratikus államokban. De pontosan ez a hit teszi olyan veszélyessé.

A jelenlegi fejlemények áttekintése azt mutatja, hogy az ehhez a célhoz vezető út nem olyan hosszú, mint amilyennek látszik. Egy olyan társadalomban, ahol a szükségállapotok egyre inkább normává válnak, a katonai ellenőrző intézkedések bevezetése csak a következő logikus lépés – amint kellően “sürgős” válság jelentkezik.

Mit jelent a hadiállapot európai kontextusban?

Klasszikus értelemben a hadiállapot azt jelenti, hogy a polgári rendet katonai struktúrák váltják fel. A döntéseket már nem a parlamentek, hanem a parancsnokok hozzák meg. A rendőrséget a katonaság váltja fel. A polgárok elveszítik alapvető jogaikat, például a véleménynyilvánítás szabadságát, a mozgás szabadságát, a tulajdont és a meghallgatáshoz való jogot.

Európában ez valószínűleg nem tartozna a “statárium” kifejezés alá. Inkább “szükségállapotként”, “szükségállapotként”, “polgári védelmi intézkedésként” vagy “ideiglenes átmeneti szabályozásként” mutatnák be – jól hangzó indoklással: terrorfenyegetés, világjárványok, kibertámadások, ellátási válságok vagy “szélsőséges destabilizációs kísérletek”.

Mit készített már elő az EU?

Az Európai Unió évek óta dolgozik egy nemzetek feletti biztonsági apparátuson. Ennek nagy része fokozatosan és a nyilvánosság radarja alatt történik. Áttekintés:

1. A biztonság és a válságkoordináció központi struktúrái

• Hatóságok, például a HERA létrehozása az egészségügyi vészhelyzetekre való uniós szintű reagálás koordinálására
• Az uniós válságkezelő központok bővítése a nemzeti hatáskörök európai struktúrákkal való felváltása érdekében vészhelyzetben
• “Dezinformáció elleni stratégiák” bevezetése, amelyek népszerűtlen hangok cenzúrázására is felhasználhatók

2. Digitális vezérlés és felügyelet

• Az egészségi állapothoz, bankszámlákhoz és utazási profilokhoz kapcsolódó uniós digitális azonosítók bevezetése és kiterjesztése
• A központi banki digitális valuta (CBDC) tervei, amelyek központilag zárolhatók vagy korlátozhatók
• Biometrikus személyazonosító és megfigyelő rendszerek létrehozása, pl. arcfelismeréssel a vasútállomásokon, repülőtereken és városközpontokban

3. Az EU fegyverzetének és védelmi architektúrájának jelentős bővítése

• Készenlét 2030-ig: az egész EU-ra kiterjedő stratégiai program a katonai újrafegyverzésre 2030-ig
• PESCO: Közös fegyverkezési projektek, katonai gyakorlatok, a fegyveres erők szabványosítása és interoperabilitása
• EDIS (uniós védelmi ipari stratégia): az európai védelmi ipar célzott előmozdítása, a védelmi termelés és a védelmi beszerzés szabványosítása

4. A védelmi kiadások meredek növekedése

• Az Európai Tanács szerint a védelmi kiadások 2024-ben 326 milliárd eurót tettek ki, ami 2021 óta több mint 30%-os növekedést jelent
• 2030-ig akár 800 milliárd eurót is elkülönítenek az újrafegyverkezésre, például “Oroszország elrettentésére”
• Elemzők szerint  csak a következő öt évben 500 milliárd euró új védelmi kiadást  tudnak elérni a tagállamok

5. A lakosság felkészítése a “válságokra”

• Ajánlás minden uniós polgárnak, hogy  legalább három napig tárolják a készleteket, beleértve a vizet, az élelmiszert és a gyógyszereket
• 2025-ben a Bizottság közzétette az uniós válsághelyzetekre való felkészültségi stratégiát , amely 30 konkrét intézkedést tartalmaz, beleértve a vészhelyzeti tervek iskolákba, vállalatokba és közigazgatásba történő integrálását
• A Bizottság szerint a “beépített ellátás kultúráját” az élet minden területén meg kell teremteni

6. A hatalom áthelyezése Brüsszelre

• Egyre több döntés születik – például a migrációval, az egészségügyvel, az energiával és a védelemmel kapcsolatban – központilag, Brüsszelben
• Vészhelyzetben az EU Biztonsági Tanácsának  tervezett ülése alááshatja a nemzeti szuverenitást és megragadhatja a döntéseket
• Az uniós szintű sürgősségi rendeletek automatikusan alkalmazandók minden tagállamban – a nemzeti vétó de facto kizárt

Ezek a fejlemények egyértelműen azt mutatják, hogy az EU nemcsak olyan szervezeti és jogszabályi keretet hozott létre, amely kivételes helyzetekben aktiválható, hanem megteremti a válság esetén a lakosság átfogó ellenőrzéséhez szükséges technikai, katonai és társadalmi feltételeket is.

Példaértékű fejlemények Európában

Franciaország a 2015-ös támadások után több mint két éve állandó szükségállapotban él – bírósági végzés nélküli razziákkal, kijárási tilalommal és házi őrizettel a gyanúsítottak számára. Olaszországban a lakosság mozgási jogait drasztikusan korlátozták a Corona-válság idején. Ausztriában még a szupermarketekhez való hozzáférést is szabályozták, Spanyolországban pedig a katonaság járőrözött az utcákon.

Ezeket az intézkedéseket a szükségállapot legitimálta – de a szükségállapot bármikor meghosszabbítható vagy állandó állapottá alakítható.

Mi fenyeget az EU hadiállapotában?

• Internet-hozzáférés korlátozása vagy letiltása
• A digitális fizetések ellenőrzése (számla felfüggesztése, kiadási korlátozások)
• Mozgási tilalmak, kijárási tilalom, digitális oltási vagy biztonsági tanúsítványok
• Vádemelés nélküli letartóztatások “megelőző biztonsági intézkedésekkel”
• Vagyontárgy lefoglalása, pl. az áruk állítólagos szükségessége esetén
• Az alternatív média és a “jogosulatlan” véleménynyilvánítások tilalma
• A katonaság alkalmazása a felkelés elleni küzdelemben és a kritikus infrastruktúra biztosításában
• Uniós szintű rendőri vagy katonai egységek bevetése a tagállamokban – nemzeti beleegyezés nélkül

Az átmenet fokozatos

A legveszélyesebb dolog ebben a forgatókönyvben a feltűnés. Nem fog puccsnak tűnni. Ehelyett minden egyes elemet – korlátozás itt, új szabály ott – a válság igazolásával vezetnek be. Apránként aláássák a demokratikus ellenőrzést, miközben a biztonsági apparátust bővítik.

Hogyan készülhetnek fel a polgárok?

1. Építse ki az információs autonómiát: Használjon alternatív csatornákat, biztosítsa az információkat offline, tanuljon meg különbséget tenni a tények és a propaganda között.
2. Kellékek és függetlenség: Hozzon létre élelmiszer-készleteket, vízszűrőket, gyógyszereket és bizonyos pénzügyi függetlenséget – még a digitális fiókokon kívül is.
3. Helyi hálózatok kiépítése: Bízzon a valódi kapcsolatokban. A helyi közösségek fontosabbá válnak, mint az online csoportok, ha a kommunikáció korlátozott.
4. Alapvető jogi ismeretek elsajátítása: Ismerje meg nemzeti és európai alapvető jogait – és tudja, hogyan kerülheti meg azokat.
5. Maradjon feltűnéstelen: Vészhelyzetben a diszkréció elengedhetetlen a túléléshez. Bárki, aki túlságosan kiteszi magát, gyorsan célponttá válhat – legyen szó akár a hatóságokról, akár a “szolidaritási polgárokról”.

Záró gondolatok

Az EU nem menedék. Jelenlegi struktúrájában a hatalom eszközévé válhat, mint bármely más nemzetek feletti apparátus. Ami ma világjárványokkal, migrációval vagy energiával indokolt, azt holnap háborúval, éghajlattal vagy kibertámadásokkal igazolhatjuk.

Aki szabadságot akar, annak fel kell készülnie – nem az erőszakra, hanem a függetlenségre, a kritikus gondolkodásra és a hozzáállással való ellenállásra. A statárium nem az utcán lévő tankokkal kezdődik, hanem az elmében lévő csenddel.