Ferenc pápa április 21-én bekövetkezett halálával kezdetét vette a sede vacante, az üres szék ideje, amely egészen addig tart, ameddig a bíborosok testülete a konklávén meg nem választja a katolikus egyház új vezetőjét. A konklávé, vagyis a pápaválasztás május 7-én, a mai napon kerül megtartásra.

Maga a konklávé szó a latin cum clave („kulccsal”) kifejezésből ered, nem véletlenül, mivel a választásra jogosult bíborosokat teljesen elzárják a külvilágtól, hogy bármilyen befolyástól mentesen hozhassák meg a döntésüket. Lényeges, hogy a konklávén nem minden bíboros vehet részt, csupán azok, akik még nem töltötték be 80. életévüket. Ez azt jelenti, hogy a ma kezdődő konklávén 133 bíboros fog részt venni és dönteni arról, hogy ki legyen az új pápa (kezdetben 135-en lettek volna, de két bíboros lemondott a részvételről). Az eredményes választáshoz a bíborosok kétharmadának szavazata kell.

De hogyan is zajlik a konklávé?

Az választásra jogosult bíborosok (bíborosok) a Szent Péter bazilikában az új katolikus egyházfő megválasztásáért bemutatott (pro eligendo Romano Pontifice) szentmisét követően délután gyülekeznek a Szent Pál kápolnában, ahonnan később átvonulnak a Sixtus-kápolnába, a pápaválasztás helyszínére.

Miután a bíborosok közösen és egyenként is letették az esküjüket, a Sixtus-kápolnát „Extra omnes!”, azaz „Mindenki távozzon!” felszólítással bezárják. Ekkor mindenkinek el kell hagynia a kápolnát, aki nem rendelkezik szavazati joggal. Ezt követi a második elmélkedés és az első szavazás, amelynek eredményéről a külvilágot a ápolna kéményén keresztül értesítik. Ha kéményből fekete füst száll fel, az azt jelenti, hogy a választás eredménytelen volt.
Abban az esetben viszont, ha a kéményből távozó füst fehér, a választás sikeres volt, vagyis megválasztották az új pápát. A fehér füsttel egy időben megszólalnak a Szent Péter-bazilika harangjai, valamint a világ számos pontján is megkongatják a harangokat.

Az eredményes választás után a római Egyház püspökét, az új pápát, a választás után a diakónus bíboros behívja a terembe a bíborosi kollégium titkárát és a pápai szertartásmestert, majd a bíborosi kollégium dékánja vagy a rendben és korban első bíboros az egész testület nevében kikéri a megválasztott beleegyezését. Amikor igenlő válasz érkezik, megkérdezi: Hogyan akarod nevezni magad?” A választ követően a szertartásmester jegyző minőségben két ceremoniárius tanúval megszerkeszti az új pápa megválasztásának és felvett nevének dokumentumát.

Ezt követően a protodiakónus bíboros kihirdeti a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről a várakozó népnek a választás eredményét „Habemus papam!”, („Van pápánk!”) és az új egyházfő nevét, aki mindjárt ezután apostoli Urbi et Orbi (Róma városának és a világnak) áldást ad.

De mi történik akkor, ha elsőre nem sikeres a választás?

Ilyen eredménytelenség esetén három olyan nap következik, amelyen a bíborosok délelőtt és délután is üléseznek, amelyeken egy-egy szavazási fordulót is tartanak. Ha ezeken a napokon sem sikerül megválasztani az új pápát, akkor felfüggesztik a szavazást, ami jelenleg május 11-re, vasárnapra esne. Ezt a napot a bíborosok imádsággal, elmélkedéssel és egymással folytatott megbeszélésekkel töltik. Ezután minden egyes nap két-két szavazási forduló tartanak, viszont ha a hetedik forduló után sincs eredmény, akkor azon a napon már nem tartanak új szavazást, hanem ismét szünetet tartanak. Ennek a folyamatnak a megismétlésére még kétszer van lehetősége a bíborosoknak, ha nem sikerül, akkor a 9. napot  (1+12+21 szavazási fordulót) követően a további szavazások során már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani. Ez a szavazás addig tart, ameddig meg nem választják az új pápát.