2024.május 27.
Hella, Pelbárt, Ágoston

Kína úgy szorongatja az Egyesült Államokat, mint még soha – de pontosan mi következik ebből a világra és ránk, magyarokra nézve?

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
877599 kina nyito

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Kína 44 csúcstechnológiai területből 37-ben már lehagyta az USA-t. Gőzerővel alakul az új világrend, amelyből természetesen hazánk sem maradhat ki egészen. Elemzésünk.

György László írása a Mandiner hetilapban

„Ha egy évre tervezel, ültess rizst; ha húsz évre tervezel, ültess fákat; ha a következő generációknak tervezel, tanítsd az embereket” – tartja a kínai közmondás. A nyugati világban régóta él az a hiedelem, hogy Kína csak összeszerel és másol, vagyis abból él, amit a fejlett Nyugat odatelepített, és amit a szorgos kínaiak a nyugati cégektől eltanultak – idézőjelben vagy idézőjel nélkül.

A valóságban Kína virtuóz módon játszik a kottából. Csan Hadzsun dél-koreai közgazdász, a SOAS University of London professzora Bad Samaritans (szabad fordításban irgalmatlan szamaritánusok) címmel megjelent könyvében már 2007-ben leírta ezt. A címadással arra utalt, hogy miközben a nyugati gazdaságpolitikusok a Keletre kényszerített szabályaikkal meggyőződésük szerint nagylelkű és irgalmas szívű embert játszanak, valójában attól az eszköztártól akarják a Keletet megfosztani, ami a Nyugatot fejletté tette.

Csan könyvében leírja azt a közel százéves folyamatot, ahogy az angolok magukévá tették a textilszövés modern technológiáját, ami addig a hollandok kiváltsága volt. A folyamat betetőzésének számított az angol gyapjú exportjának 1578-as betiltása, hiszen ekkorra már elegendő tudás és gyapjúfeldolgozó kapacitás állt rendelkezésre Angliában ahhoz, hogy a teljes gyapjútermelést felszívja az ország ipara.

Mi a helyzet Kínával, hol tart a nyugati világból kölcsönzött eszköztárat alkalmazva?

Az amerikaiak megtalálni vélik a választ erre a kérdésre. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának megbízásából az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) nevű agytröszt átfogó tanulmányt készített, ehhez 44 kritikus fontosságú csúcstechnológiaként azonosított kutatási területre vonatkozó, az utóbbi öt évben világszerte több ezer folyóiratban publikált kutatásokat és az ezekhez kapcsolódó idézeteket, hivatkozásokat követtek nyomon.

Az elkészült jelentés meghatározza, mely országok, egyetemek és vállalkozások vezetik a tudományos és kutatási innovációt, beleértve a kritikus fontosságú technológiák területén elért áttöréseket. Az intézet adatbázis­keresésekkel azonosította a kritikus fontosságú csúcstechnológiákhoz tartozó releváns publikációkat, összesen 2,2 milliót, kiválogatta az utóbbi öt év legtöbbet idézett tanulmányainak felső 10 százalékát, majd a szerzők és a publikáló intézetek származási országa szerint elemezte őket. Az adatok azt mutatják, hogy Kína a nagy impaktfaktorú akadémiai kutatásokban a 44 vizsgált technológiai terület közül 37-ben már az élen áll, a maradék 7 területen pedig az USA vezet.

Kína rendelkezik a legmagasabb szintű és legnagyobb mennyiségű tudományos kutatással a védelmi és az űripar, a robotika, az energetika, a környezeti technológia, a biotechnológia, a mesterséges intelligencia,

a fejlett anyagok, illetve a kvantumtechnológiák terén. Az USA a fejlett félvezetők, a nagy teljesítményű számítástechnika, a fejlett integrált áramkörök, a kvantum-számítástechnika, illetve a vakcinák terén tartotta meg vezető pozícióját. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a nanoanyagok, a bevonatok, a fejlett rádiófrekvenciás kommunikáció, a hidrogén- és ammóniaenergia, a szuper­kapacitorok, az akkumulátorok, a szintetikus biológia, illetve a fotonikus érzékelők esetében már

számottevő annak a veszélye is, hogy Kína technológiai monopóliumot fog kialakítani.

A jövő zenéje

Miért érdekes ez a globális hatalmi viszonyok és a gazdaságpolitikai döntések szempontjából? Ehhez elő kell vennünk egy másik kottát. Ray Dalio amerikai milliárdos befektető – aki arról vált híressé, hogy a történeti mintázatokat elemezve nála több pénzt senki nem tudott keresni – a világ nagyhatalmainak és tartalékvalutáinak felemelkedését és hanyatlását vizsgálva érdekes felfedezésre jutott. Egy birodalom globális-hatalmi pozícióját, amit leginkább a gazdasági fejlettségével, a világkereskedelmi súlyával, a katonai fölényével, a pénzügyiközpont-pozíciójával és a tartalékvaluta­szerep gyors megerősödésével jellemezhetünk, harmincöt évvel előzi meg a technológiai, oktatási és az ebből származó versenyképességi előnye. Tehát ha azt olvassuk ki az ausztrál kutatóintézet átfogó elemzéséből, hogy Kína közel van a technológiai vezető szerephez, akkor látnunk kell, hogy harmincöt év múlva lenne esedékes a kínai gazdasági fölény betetőzése.

Hozzá kell tenni, hogy sok esetben az átiratok vagy a szokványostól eltérő kottaolvasás élvezetesebb eredményre vezet, mint az eredeti verzió. Liszt népzenei motívumokra épülő feldolgozásai, operaátiratai vagy éppen Mendelssohn Nászindulójának a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze, Vladimir Horowitz általi átirata izgalmasabbra sikerült, mint az eredeti verzió. Ennek analógiájára nem elképzelhetetlen felgyorsult világunkban, hogy a kínai technológiai és tudásbéli vezető szerep feltételei harmincöt évnél rövidebb idő alatt teljesülnek, de megint más kottából olvasva, a kelet-ázsiai óriás korábbi történelmi szerepfelfogását alapul véve nem biztos, hogy Kína ettől még globális hegemónná válik vagy szeretne válni – vállalva a globális közjavak biztosításának költségeit is.

kina 21

Politikai nyitottság

Mi következik ebből számunkra? Magyarország kicsi, de méretéhez képest nagyon is nyitott gazdaságú országként a globális gazdaság blokkosodása helyett a világgazdaság és -politika nyitottságának észszerű fenntartásában érdekelt. Mind a mai napig érvényesek John Maynard Keynesnek, az egyik legnagyobb hatású közgazdásznak a szavai, miszerint „az eszmék, a tudomány, a vendég­szeretet, az utazás – ezek azok a területek, amelyek természetüknél fogva nemzetköziek. De a javak készüljenek helyben, amikor csak az racionálisan lehetséges, és mindenekelőtt a hitelezés maradjon nemzeti keretek között”.

Vagyis hasznunk lehet a koronavírus-válság óta zajló reshoring és nearshoring jelenségből, amelyek eredményeként a termelés közelebb kerül a fogyasztáshoz. Ebből a hullámból akkor tudjuk a legtöbbet kihozni, ha a világszinten is a legjobbak közé tartozó tőkevonzó képességünkkel idecsábított high-tech cégek tudását integrálni tudjuk a magyar gazdaságba. Azért került sor a szakképzés, a felnőttképzés, az egyetemek és az innovációs rendszer átalakítására, mert ezáltal lehetőséget teremtünk a képzési és innovációs rendszereink, valamint a Magyarországon működő vállalkozások szorosabb összekapcsolódására. Ezért törekszik arra minden erejével a vállalkozás­fejlesztés és az iparpolitika, hogy a kicsikből közepesek, a közepesekből nagyok, a másodvonalbeli beszállítókból első vonalbeliek, az ígéretes magyar vállalkozásokból pedig saját termékkel és szolgáltatással rendelkező magyar multik, nemzeti bajnokok, integrátor vállalatok nőjenek ki. Ezért fürkésszük folyamatosan a csúcstechnológiákat és a hozzájuk kapcsolódó termékek és szolgáltatások előállítására képes hazai vállalkozásokat, mert azt látjuk, hogy a közelmúltban azok az országok tudtak igazán jelentős fejlődést elérni – például Dél-Korea vagy Izrael –, amelyek képesek voltak meglovagolni az élvonalbeli technológiák iránt mutatkozó végtelen keresletet.

Kulturális hagyományok

Nem vagyunk érdekeltek a világ technológiai blokkosodásában és politikai lefagyásában. Európa és Magyarország egyik legnagyobb vonzereje élhetősége, páratlan élővilága és építészeti kincsei, vagyis a természetes és a megszakítatlan kulturális hagyományból táplálkozó épített környezet harmóniája. Ez vonzza a turistákat, a tudást, illetve a tudást előállítani képes briliáns elméket is. Vagyis Keynes után szabadon Európa és Magyarország profitálhat az eszmék, a tudomány, a vendégszeretet és az utazás szabadságából. Ezek olyan globalizációs vívmányok, amelyek megóvására törekednünk kell, és amelyek megőrzése mellett ki kell állnunk.

Miért ne lehetne Magyarország a világ újkori tudásközpontja, ahol a nyugati és a keleti kultúra, filozófia és vallás, valamint a tudományos képességek találkoznak? Annál inkább is, mert az eltérő álláspontok és világnézetek harmonikus találkozása nem volna előzmény nélküli Magyarország történetében. Ennek ékes példája, hogy a vallásszabadság világnapjának megünneplése hazánkhoz kötődik, hiszen a világon először az 1568-as tordai ország­gyűlésen foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.

Azért jó ismerni az elméleteket és tudni kottát olvasni, mert a gazdaságpolitika is olyan, mint a zene. Lelkes rajongóként a Bolérót hallgatva is csak a végére jövünk rá, hogy miért játszott az elején lábujjhegyen a zenekar, viszont a kottát ismerve előre megsejthetjük a zeneszerző szándékait.

makronom grafika

A szerző a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.

Forrás:Mandiner

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához