2024.június 20.
Rafael, Dina

Megbukott a Green Deal, Brüsszel máris összerúgta a port a zöldekkel

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
20e91793c90142128055aaa23a2dcb27

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Lekerült Brüsszel napirendjéről a ketreces állattartás tilalma, januárban pedig kezdetét veszi az európai élelmiszer jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd. A radikális zöld NGO-k közben az európai ombudsmanhoz fordulnak, szerintük az Európai Bizottság nem teljesíti a kötelességét és figyelmen kívül hagyja az európai emberek akaratát.

Megbukott Brüsszel radikális zöld politikája, a 2030-ig szóló, eddig prioritásként kezelt intézkedések lekerültek az Európai Bizottság napirendjéről.

A Green Deal részeként 2020-ban bemutatott Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) stratégia célja az volt, hogy 2030-ra olyan intézkedéseket hajtson végre az Európai Unió, amely segíti az átállást a fenntartható gazdálkodásra és élelmiszer-előállításra, miközben segít helyreállítani a természetet. A javaslat a bemutatásától kezdve óriási ellenállásba ütközött mind a gazdálkodókat képviselő európai szervezetek és agrárvállalatok, mind a tagállamok részéről.

A Farm to fork stratégia Frans Timmermans zöldügyekért felelős korábbi alelnök nevéhez köthető. A holland politikus nyáron köszönt le európai tisztségéről, mert elindult a holland választásokon, ahol végül alul maradt.

Timmermans távozásával a radikális zöld intézkedések többségét vagy elutasították a tagállamok és az Európai Parlament, vagy csak egyszerűen lekerültek a bizottság napirendjéről. A Farm to fork stratégia, ezzel a Green Deal sorsát végül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pecsételte meg, amikor szeptemberi értékelő beszédében – a várakozásokkal szemben – az évekig tartó viták és kompromisszumok övezte élelmiszerreform eddigi eredményeinek értékelése helyett inkább stratégiai párbeszédet kezdeményezett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőivel.

Ursula von der Leyen januárra már ki is tűzte az egyeztetések kezdő időpontját. A találkozókon várhatóan egy teljesen új menetrendről esik majd szó, amelynek elemeit ugyanakkor már csak az európai parlamenti választások után fogadhatják el az újonnan felálló uniós intézmények.

Mindez egyértelművé teszi, hogy a komoly akadályokba ütköző, 2030-ig tervezett zöld intézkedések a fél év múlva esedékes európai parlamenti választásokig már biztosan nem szerepelnek Brüsszel napirendjén. 

Ez azt jelenti, hogy a leszavazott, vagy elő sem terjesztett javaslatok – egy-két kivétellel – leghamarabb egy év múlva kerülhetnek ismét terítékre, immár a választások után felálló brüsszeli intézményrendszer keretei között.

A tagállamok és az agrárium szereplői által leginkább vitatott és ellenzett javaslatok közül biztosan nem dönt már Brüsszel a nyári voksolásig

  • a növényvédő szerek használatának radikális korlátozásától,
  • a ketreces állattartás betiltásáról és más állatjóléti szigorításokról,
  • a szántóterületek 20 százalékát érintő természet-helyreállítási kötelezettségről.

Az ep-választásokig ugyanakkor várhatóan döntés születik a mezőgazdaságban a génszerkesztés szabályozásáról és az új géntechnológiák alkalmazásáról, amelyről szintén komoly viták várhatók a következő hónapokban.

Koránt sincs vége a ketreckorszaknak

A napokban mutatta be az Európai Bizottság az állatjóléti szabályozás régóta sürgetett felülvizsgálata alapján tett javaslatait. A korábban kiszivárgott tervekhez képest egy jóval enyhébb csomagot mutatott be Brüsszel, amely döntően

  • az élőállatok szállítására vonatkozó szabályokat,
  • valamint a kutyák és a macskák tenyésztésének, nyomon követésének egységes szabályait tartalmazza.

Kimaradtak ugyanakkor a tervezetből a gazdálkodókat és az állattartókat leginkább foglalkoztató intézkedések:

  • a ketreces állattartás betiltása,
  • a prémelőállítás és prémkereskedelem tilalma, 
  • valamint a naposcsibék megölésének tilalma.

Külön érdemes kiemelni a ketreces állattartás teljes betiltását célzó jogszabály-tervezet hiányát. A ketrectilalmat 2018-ban kezdeményezték radikális zöld szervezetek az európai polgári kezdeményezés keretében. Ez az eszköz lehetőséget ad arra, hogy az uniós állampolgárok véleményét, kérését figyelembe véve Brüsszel terjesszen elő javaslatot az egész Európai Unióban kötelező érvényű szabályozásra.

Az End the cage age (a ketreckorszak vége) nevű kezdeményezésre a megadott határidőn belül 1,4 millió európai állampolgár aláírásat gyűlt össze, vagyis eredményes volt a kezdeményezés. Ez azt jelenti, hogy 

az Európai Bizottságnak – az uniós szabályok értelmében – kötelező javaslatot tennie a ketreces haszonállattartás betiltására.

Brüsszel 2021-ben be is mutatta javaslatát, amelyben egy több éves átmeneti időszakot követően 2027-től került volna sor a teljes ketrectilalomra. A végső döntést megelőzően ugyanakkor a bizottság több hatásvizsgálatot is rendelt megvizsgálni, milyen következményei lennének ennek a szigorú állatjóléti intézkedésnek.

Az évek óta ismert menetrend szerint Brüsszelnek 2023 év végéig kellett volna – az állatjóléti szabályozás felülvizsgálatának keretében – bemutatnia a ketreckorszak végét elhozó jogszabály-tervezetét. Erre ugyanakkor nem került sor, és a bizottság törvényalkotási programjában sem szerepel.

Az érintett állattartók fellélegezhetnek, az ep-választások miatt, és az új uniós intézmények felállásának lassúsága miatt leghamarabb 2025-ben születhet bármilyen döntés a ketreces állattartás tilalmáról, amennyiben az új bizottság támogatja.

A ketreces állattartás tilalma elsősorban a tojótyúkokat, ezáltal a tojástermelőket érintené legsúlyosabban. Ennek oka, hogy a 2010-es évek elején az Európai Unió kötelezővé tette az új, tágasabb tyúkketrecek alkalmazását. Az átállás óriási beruházást és rengeteg pénzt emésztett fel, az egész ágazatot nehézségek elé állítva. Egy újabb technológiaváltás már beláthatatlan következményekkel járna, mert sokan felhagynának a tojástermeléssel. Ráadásul addig, amíg a ketrectilalom nem terjed ki az importőr harmadik országokra, addig az európai termelőket behozhatatlan versenyhátrány elé állítaná a teljes tiltás.

Gondot okoz az is, hogy a szabadtartásos technológia sokkal nagyobb területet és több erőforrást igényel, ráadásul nem bizonyított, hogy jobban érzik magukat a tyúkok. Ennek oka, hogy a ketrecekben van elegendő helyük mozogni, ellenben védettebbek a vándormadarak által terjesztett, a madarak között terjedő madárinfluenzával szemben, emellett egymástól is védve vannak.

A termelőknek a kétes kimenetelű, radikális állatjóléti lépéssel a beruházási költségek mellett az önköltség is jelentősen nőne, amely a fogyasztói árakban is megjelenne, jelentősen megdrágítva az EU-ban előállított tojást úgy, hogy az olcsó ukrán és szerb import érdemi versenyelőnybe kerülne az európai gazdák hátrányára.

Radikális reakció a radikális zöldektől

Brüsszel új állatjóléti javaslatait óriási felháborodás kísérte, elsősorban a nemzetközi környezet- és állatvédő szervezetektől, beleértve a radikális mozgalmakat is, amelyek régóta azt akarják elérni, hogy az állati fehérjék helyett alternatív fehérjeforrásokat – növényi- és rovarifehérje-forrásokat – fogyasszanak az európai emberek.

Az End the cage age nemzetközi megmozdulás mögött álló NGO-k az európai ombudsmanhoz fordultak, mivel Brüsszel nem tartotta be az eredményes európai polgári kezdeményezéshez kapcsolódó kötelezettségeit és nem mutat be a ketrectilalmat előíró javaslatot.

A zöld szervezetek mellett azok a tagállamok is elmarasztalták a bizottságot, amelyek már bevezettek ketrectilalmat, vagy már megvan annak időpontja:

  • Ausztriában és Luxemburgban már él a ketrectilalom,
  • Franciaországban az új gazdaságok már nem alkalmazhatnak ketreces technológiát
  • Németország 2025-től,
  • Csehország 2027-től,
  • Belgium 2028-tól,
  • Szlovákia pedig 2030-tól tiltja a ketreces tyúktartást.

A tilalomról nemzeti hatáskörben döntő országok is sürgetik az EU-t, hogy egységes, az összes tagállamra kiterjedő korlátozást vezessen be, ellenkező esetben a ketrecek használatának tilalma behozhatatlan versenyhátrányt okoz a termelőknek.

A zöldek szerint a legújabb felmérések is azt mutatják, hogy tízből kilenc európai szigorúbb állatjóléti szabályozást szeretne, noha Európában most is a világon a legszigorúbb a szabályozás. Az NGO-k ezért össztűz alá vették Brüsszelt azzal vádolva a bizottságot, hogy figyelmen kívül hagyja az állampolgárok demokratikus akaratát, ezzel csorbítva részvételüket az európai döntéshozatalban.

Ezúttal az állattartók nyertek

Már a járvány előtti években is megszaporodtak azok a megmozdulások, illetve túlzó, manipulált videófelvételekkel és fényképekkel kampányoló radikális állatvédő szervezetek, amelyek jelentős nemzetközi támogatásokat felhasználva rendszeresen követelték, Európa forduljon az alternatív fehérjeforrások felé, mivel az állattenyésztés környezeti lábnyoma jelentős, ráadásul az állatok szenvedése is példátlan méreteket ölt.

A radikális NGO-k által az állattartókat megbélyegző támadások és az állattartást valótlanul bemutató álhírek ellensúlyozására alakult meg az European Livestock Voice (Az európai állattenyésztők hangja) elnevezésű összefogás.

A zöld csoportok azzal is vádolják az Európai Bizottságot, hogy a húsipari lobbi és a nagyvállalati befolyás hatására visszakozott Brüsszel a ketreces állattartás tilalmától. A The Guardian cikke szerint 

az Európai Néppárt és a jobboldali parlamenti frakciók a húsipar szereplőinek érdekében és elvárása alapján mindent megtettek, hogy ne sikerüljön érdemben szigorítani az állatjóléti szabályozáson.

A zöldek szerint a bizottságban lobbizó szervezetek áltudományos, kétes hitelű tanulmányokkal győzték meg a döntéshozókat, érdeküket pedig a legfelsőbb szinteken is sikeresen érvényesítették.

Manipulált felmérésekre hivatkoznak a zöldek

A gyakorlatban az állatjóléttel kapcsolatos lakossági felmérések eredménye előre látható. Egyrészt azért, mert a közvéleménykutatások során célzott kérdésekre tudnak válaszolni azok, akiket megkeresnek, másrészt nem életszerű, hogy bárki is megkérdőjelezné az állatjólét szintjének növelését.

Az európai állattartók ugyanakkor régóta azt hangsúlyozzák, hogy a többezer éves gyakorlatok garantálják, hogy a haszonállatok ne szenvedjenek, ráadásul a kisebb gazdálkodók állataikkal sokszor úgy bánnak, mint a családtagjukkal.

Az állattartókat régóta próbálják a klímaváltozás egyik fő okozóinak is feltüntetni. Az alternatív fehérjeforrásokra való áttérés és az állattartás visszaszorítása ugyanakkor szükségtelen lépés. A károsanyag-kibocsátás folyamatosan csökken, köszönhetően az innovációnak: a modern takarmánykeverékeknek köszönhetően az emésztés során kevesebb metángáz keletkezik, míg az újonnan tenyésztett fajokkal ugyanakkor erőforrásfelhasználás mellett nagyobb hozamokat lehet elérni.

A megélhetési válság és a kampány felrázta a bizottságot

Brüsszel hivatalosan nem adott magyarázatot a ketrectilalommal kapcsolatos tervek felfüggesztésére. Szakmai körökben ugyanakkor világos, hogy a Covid-19 járvány, majd az orosz-ukrán konfliktus következtében elszabaduló energia- és élelmiszerárak és a rekordokat döntő inflációs sokk időszakában a bizottság nem mer végigvinni olyan szabályozást, amely tovább emeli az árakat, ráadásul a közelgő választások előtt.

Az ep-kampány ugyanakkor már hetek óta észrevehető. A jelenlegi parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt a korábbi retorikájával felhagyva már a nyári hónapokban egyik pillanatról a másikra a gazdák oldalára állt, és megakadályozott mindent, ami akár a versenyképesség csökkenését, akár a költségek növekedését eredményezné az európai élelmiszerláncban. Ennek legfőbb oka már a választásokra vezethető vissza: míg az európai jobboldal bázisát gyakorlatilag mindenhol a vidéki lakosság adja, így a gazdák szavazatának elvesztése csúfos vereséggel járhatna.

Ezzel szemben az egyre radikálisabbá váló baloldali és zöld frakciók elsősorban a városi lakosságot és a városi fiatalokat célozzák kampányaikkal, akikkel könnyebben el lehet hitetni például azt, hogy az állattartók és a gazdák teszik tönkre az alapanyag- és élelmiszer-előállítással a bolygót.

Forrás:Mandiner

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek