A keresztények hite a Szentháromságra és a Második Isteni Személy önként vállalt megváltó művére, és az Ő felatámadására irányul. Sokan tudják ezt, és sok különböző felekezet teológusa átgondolta azt is, hogy milyen az emberi hit, ha a hívő keresztény. Lehetetlen vállalkozás ezt a sok bölcsességet egy blogposztban összefoglalni, de mivel hívő ember vagyok, aki sok kereszténnyel van párbeszédben, így kísérletet teszek a keresztényi hit lényegi vonásainak bemutatására.
Lukács alapján
Sokan ismerjük Jézusnak a mustármagnyi hitről elmondott szavait. Lukács evangéliumában ezt olvassuk: „Az apostolok kérték az Urat: ‘Növeld bennünk a hitet.’ Az Úr ezt felelte: ‘Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki gyökerestül és verj gyökeret a tengerben! – megteszi nektek.’ ” Lk17, 5-6 A példabeszédek nyelvén ezek a szavak annyit jelentenek, hogy Jézus közvetlen követői, az Ő kiválasztottjai nem is hisznek. Ez döbbenetes tény lehetett számukra. Annyira megjegyezték, hogy Lukács, aki görög volt, is kapott erről a beszélgetésről elég információt ahhoz, hogy lejegyezze. De vajon hibásak-e kicsinyhitűségükben az apostolok?
A keresztény hit lényege
A hit fogalmát az üdvtörténet legnagyobb eseménye teljesen átírta. János evangéliumából tudjuk, hogy amikor Péter és a többiek értesültek arról, hogy az asszonyok üres sírra találtak, amikor balzsamozni mentek volna Jézus tetemét, akkor odarohantak és János: „Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt. Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból.” Jn 20 5-9
A keresztény hit „természetrajza”
János hite egy tapasztalaton és egy racionális műveleten alapul. Átgondolta és megértette, hogy a kendőt, ha a Tetemet elrabolják, senki össze nem hajtogatja. Rájött, hogy a Mester egy jelet küldött neki, hogy értsen és higgyen. Lényegében ez a folyamat minden keresztény hívő életében végbemegy. Halljuk másoktól, hogy az Úr feltámadt. Kapunk az Úrtól valamilyen jelet erre. Összerakjuk életünk eseményeit és az Istenről hallottakat, és elkezdünk hinni a feltámadásban. De miért lehet ez így?
Isten nagyra tartja az embert
A hit jézusi felfogásban ott kezdődik, hogy elhisszük, hogy Ő feltámadt. Minden előtte való hit, amolyan hitecske, kisebb mint egy mustármag. A feltámadásba vetett hit azonban már jézusi mércével mérve is látható nagyságú hit. Van tapasztalat és okoskodás is mögötte. Isten nem nézi le az embert. A hit kialakulásának folyamatában a hívő aktív szerepet kap. Te hol tartasz ebben?
Rákóczi Piroska
