A nagyszombat csendes nap. A templomok üresek, nincs ott az Oltáriszentség. De az Isten kézzelfoghatóságától megfosztott térbe, sötétedés után megérkezik a megszentelt gyertya és felhangzik az akklamáció: „Krisztus világossága”, és a hívek válasza: „Istennek legyen hála”. És ezzel megkezdődik a nagyszombati szentmise, aranyat szikrázó harangzúgásban.

Húsvét vigíliája

Nagyszombat éjjel tehát húsvét előestéjét, vigíliáját tartják a katolikusok. Az olvasmányok fölölelik az egész üdvtörténetet. A szertartás hosszú, méltó a 40 napos várakozáshoz. És méltó a felnőtt keresztelendők évekig tartó várakozásához is.

Keresztelés

Nagyszombaton szokták a felnőtt emberek keresztelőjét tartani. Előtte elhangzik a mindenszentek litániája, majd következik a keresztvíz megszentelése. Utána a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat: „ellene mondanak a Sátánnak és megvallják hitüket a Szentháromság egy Istenben, s keresztségükre emlékezve az Egyház meghinti őket az új vízzel. A fogadalom válaszait elsősorban a keresztelendők mondják és velük együtt a hívek. Nemcsak azért, mert ma mindannyian ünnepeljük keresztségünk titkát, hanem azért is, mert mindannyiunknak testvéri felelősséget kell vállalnunk a keresztelendőkért, egymásért.” (forrás: https://katolikus.hu/cikk/nagyszombat-es-husveti-vigilia-33144197)

Az, hogy húsvétkor keresztelnek megtérő híveket, már az ókorban is így volt. Az ember azt gondolná, hogy napjainkban kevés olyan plébánia van, ahol érett emberek veszik fel a Krisztusban születésnapot kifejező, összes személyes bűnüket eltörlő, beavató szentséget. Pedig! A francia katolikus egyház rekordszámú, 17 800 megkeresztelkedőt fogad majd húsvétkor, köztük 10 384 felnőttet és több mint 7 400 11 és 17 év közötti fiatalt. A keresztelők száma 45%-kal nőtt 2024-hez képest. Mária kérdésének első három szavát mi is elmondhatjuk: „Hogyan lehetséges mindez…?”

Ahol elhatalmasodik a bűn…

Pál apostol írja a rómaiaknak: „Ahol azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem, hogy amint a halálban uralkodott a bűn, úgy uralkodjék az örök életre szóló megigazulás által a kegyelem is, Urunk, Jézus Krisztus által.” (Rom5, 20-21) Azaz kérdésünkre, hogy mi történik a francia katolikus egyházban kaptunk egy teológia választ. Túláradt a kegyelem. És volt hozzá fogadókészség.

A legmélyebb emberi vágy

Az ember vágyik arra, hogy boldog legyen. Isten is arra vágyik, hogy az ember boldog legyen. És ha az ember Istennel találkozik, felujjong, mint a magzat János Erzsébet méhében, amikor megérkezett hozzá az állapotos Mária.

Nagyszombaton az Egyház hosszú csöndet tart és után felujjong. Vasárnap pedig meghallgatja a tanúkat, akik a feltámadott Krisztussal találkoztak.

Irta:
Rákoczi Piroska