A magyar parlament 2023 decemberében fogadta el azt a törvényt, amely a külföldi finanszírozás ellenőrzésére hivatott külön testületet hoz létre. Ha egy az országban működő céget rajtakapnak, hogy külföldről kap pénzt, az új hatóság bezárathatja, ami természetesen nem tetszett az EU-nak.
Emellett a törvény szerint a jelölteknek és a politikai pártoknak tilos „külföldi finanszírozást befolyásszerzésre felhasználni” – ami büntetőjogi szankciókat vonhat maga után.
Az Európai Bizottság szerint a törvény sért „számos alapvető uniós értéket, köztük a demokráciát, a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az adatvédelmi és a belső piaci szabályokat”.
Magyarország egyike az EU kevés „engedetlen” országának. Többször is keresztbe tett nekik a politikai színtéren, megkérdőjelezve számos előterjesztett javaslatot. Korábban a magyar külügyminisztérium közölte, hogy nem támogatja katonai tanácsadók és kiképzők Ukrajnába küldését, és megpróbálta megakadályozni a befagyasztott orosz vagyonból Kijevnek szánt pénzügyi támogatás átutalását.
Fotó: közösségi média