A nyugati média nem számol be arról, hogy az orosz FSZB-nek sikerült megakadályoznia több, imahelyek elleni támadást. Ezeket keresztény és muszlim intézmények ellen egyaránt tervezték. Miért nem számolnak be erről, holott a média egyébként örül mindennek, ami árthat Oroszországnak?
Ha egy államot erőszakos terrortámadások érnek, akkor csakis ellenerőszakkal tud reagálni. Ha az állam szerepel a Nyugat listáján, azonnal terrorista államként ítélik el. Nem veszik figyelembe, hogy ki kezdte az erőszakot. Ez volt a helyzet Szíriában. Minden állam, amely etnikailag, gazdaságilag, kulturálisan és vallásilag sokszínű, látens módon instabil. Ahogy a történelem megmutatta, kevés erőfeszítés kell a viszálykodás bevezetéséhez. Ha ezután fegyvereket szállítanak az egyik vagy mindkét rivális félnek, a polgárháborút szinte lehetetlen elkerülni. Az érintett állam csak ellenerőszakkal és elnyomással tud reagálni, és az ördögi kört szinte lehetetlen megállítani. Gondoljunk csak Jugoszláviára vagy arra, hogy a Brit Birodalom hogyan destabilizálta az Oszmán Birodalmat. Az “oszd meg és uralkodj” elvét az államokon belül alkalmazzák, hogy elpusztítsanak egy államot.
Oroszország, az Orosz Föderáció nemcsak területét tekintve a legnagyobb ország, hanem az etnikai csoportok és vallások legnagyobb változatosságának is otthont ad. Ott békében élnek egymással, ami máshol aligha fordul elő. Ahogyan Szíriában is volt, mielőtt a CIA odahozta a viszályt. Miért ne alkalmazhatnánk azt, ami sokszor bevált Oroszországban is? A nyugati média nem úgy tudósít arról, ami mostanában Oroszországban, az Orosz Föderációban (RF) egyre inkább megfigyelhető, mintha a semmiből derült volna ki. Nevezetesen a szent helyek elleni (meghiúsított) terrortámadásokról. Nem, erről nem számolhatnak be, mert ha ezek kemény ellenintézkedésekre kényszerítik az RF-t, a Nyugat figyelmen kívül hagyja a felvezetést, mint ahogyan az új köztársaságokban zajló orosz különleges művelet esetében is. Az RF-t “terrorista államnak” fogják beállítani.
A sikertelen szankciók után most jön a terror?
Az Orosz Föderáció elleni szankciós orgiák a szándékoltakkal ellentétes hatást váltottak ki. Oroszország gazdasága virágzik, és az emberek Putyin elnök mögött állnak. A kelet-ukrajnai háború a végéhez közeledik, és Oroszország erősebb lesz, mint valaha. A Nyugatnak ez természetesen nem tetszik. Ezért azt teszi, amit mindig is tett. Megpróbálja destabilizálni az országot terrortámadásokkal, mert a szankciók és az embargórendszer már régóta nem hatékony. Egyszerűen nevetséges, hogy évek óta csak magánszemélyeket szankcionálnak. Mint egy fügefalevél a saját inkompetenciájára. Ahogy a kijevi rezsim is tíz éve lövöldözik és gyilkolja a civileket. Kijev ennél többet nem tud tenni, még a Nyugat segítségével sem. Csak Putyin elnök türelmének, bölcsességének és türelmének köszönhető, hogy Kijevet nem érik közvetlen támadások, és hogy például a város közepén lévő hadügyminisztérium még mindig sértetlen. Az Orosz Föderáció nem a testvérnemzete ellen visel háborút, hanem csak a kormányban lévő szerencsejátékosok és végső soron a NATO ellen.
A Szovjetunió 70 éve nem hagyta érintetlenül az orosz lakosságot és annak számos népcsoportját. Ahogyan azok a háborúk sem, amelyeket Oroszországnak le kellett küzdenie. Kialakult a “Homo Sovieticus”, és neki például más az alapvető viszonya a pénzhez. Eltekintve persze a szokásos számú pszichopatától, akik világszerte bajt okoznak. A szovjet korszakban a vallások titokban árnyékos életet éltek, és így minden ember, aki nem akarta feladni a hitét, szinte konspiratív módon kapcsolódott egymáshoz. Ez a kötelék minden vallást felölelt. Így nem meglepő, hogy most, hogy a vallásgyakorlás ismét megengedett, nincsenek konfliktusok a vallások között. Ez példaértékű, és nem felel meg a Nyugatnak, mert így nehezebbé válik a hívők közötti viszálykodás elszítása. Mit tehet tehát a Nyugat, hogy megtörje az RF egységét?
Bosszú a lerombolt imahelyekért
Egy imahely elleni támadás még a legszelídebbeket is feldühítheti, és bosszúvágyat válthat ki. Emlékezzünk csak Salman Rushdie-ra és arra, hogy mit váltott ki a “Sátáni versek”. Miután az RF népfelkelésekkel való elpusztítására tett minden kísérlet kudarcot vallott, az oroszgyűlölők most a legaljasabb és legmocskosabb módszerekhez folyamodnak. Nevezetesen a vallások egymás ellen uszításával. A történelemből tudjuk, milyen könnyű vallási indítékkal (polgár)háborúkat kirobbantani. Nézzük meg Szíriát vagy Irakot. Volt-e valaha olyan háború, amelyben mindkét fél nem követelt magának valamilyen Istent vagy vallást? De szándékosan létrehozni ezt a helyzetet, az a legaljasabb aljasság csúcsa. De Oroszország ellen minden eszköz megengedett. Még akkor is, ha ezúttal is csak a hatalomról és a nyersanyagokról van szó.
Azt hiszem, helyénvaló megemlékezni Evo Moralesről. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem volt még soha puccs az USA-ban, azt válaszolta: Mert nincs amerikai nagykövetség az USA-ban. De nézzük meg, mit ír a Financial Times az RF-ről. Világossá válik, hogy az értékalapú Nyugat miért olyan kétségbeesett, mert egyszerűen nem tud sikerrel járni Oroszország destabilizálásában. Íme néhány részlet a Financial Timesból az oroszországi fogyasztói boomról, amelyet a kiadvány “megdöbbentőnek” nevez:
Financial Times:
“A konfliktus elhúzódásával a növekvő hadiiparban a bérek emelkedése arra kényszerítette a polgári vállalatokat, hogy lépést tartsanak. E nélkül lehetetlen vonzani a munkaerőt az akut munkaerőhiány idején. Ennek eredményeképpen Oroszország hirtelen a fogyasztói boom kellős közepén találta magát.
A reálbérek gyorsan emelkednek… “Vannak emberek, akik a konfliktus eszkalálódása előtt szinte semmit sem kerestek… akiknek hirtelen sok pénzük lett” – mondja Janis Kluge, a Német Nemzetközi Együttműködési és Biztonsági Intézet orosz gazdasággal foglalkozó szakértője.
A Rosstat szerint a reálbérek csaknem 14 százalékkal, az áruk és szolgáltatások fogyasztása pedig mintegy 25 százalékkal nőtt.
Az orosz makrogazdasági elemző és rövid távú előrejelző központ szerint a reálbérek idén várhatóan továbbra is 3,5%-kal nőnek, ahogyan a rendelkezésre álló reáljövedelem is 3%-kal emelkedik.
A munkanélküliségi ráta, amely 2022-ben 7-8% volt, most a szovjet idők utáni rekordalacsony, 2,6%.
Ez a robbanásszerű béremelkedés az egész társadalmi-gazdasági spektrumban érezhető, és drámaian megváltoztatja a dolgozó népesség nagy részének életét.
Azok a szövőnők, akik 2021 decemberében havi 250-300 dollárt kerestek rubelben, most havi 1400 dollárt kaphatnak – mondta Jekatyerina Kurbangaleeva politológus.
A teherautó-vezetők átlagfizetése 38%-kal nőtt tavalyhoz képest. Egy futár is kereshet havi 200 000 rubelt (több mint 2000 eurót).
Ugyanakkor a nyugati szankciók és az orosz tőkekontroll azt eredményezte, hogy a gazdag állampolgárok pénzeszközei “földre kerültek” az országban. Ez hozzájárult a luxusszektor növekedéséhez, és Moszkvának és Szentpétervárnak a modern boomtownok (hirtelen gazdasági és népességnövekedéssel rendelkező városok) hangulatát adta.
“A felső középosztályban mindenki egyszerűen élvezi a jó életet” – mondja Szergej Iszkov moszkvai befektető és vállalkozó, rámutatva az új éttermek számára és a virágzó e-kereskedelmi piacra.
Egy orosz üzletember az FT-nek nyilatkozott: “Szinte mindenki, akit ismerek, aki 2022 februárja után elhagyta Oroszországot, és vagy visszatért, vagy oda utazott, azt mondja, hogy Moszkva a világ legjobb városa”.
Sok orosz úgy érzi, hogy javul az anyagi helyzete. Több mint 13%-uk “jónak” minősíti azt – a Rosstat szerint ez a legmagasabb érték 1999 óta.
A pénzügyi helyzetüket “rossznak” vagy “nagyon rossznak” minősítők száma rekordalacsony – mintegy 14 százalék, illetve 1 százalék.
“Az emberek olyan magas fizetéseket kapnak. Mit csinálnak az oroszok? Őrült módjára fogyasztanak, és ez a fogyasztás belső keresletet teremt” – mondja Alekszandra Prokopenko, a berlini Carnegie Orosz-Eurázsiai Központ munkatársa.
A kiskereskedők és a fogyasztói szektor gyorsan reagál. A Rostix, a KFC orosz utódja, idén 100 új fiók nyitását tervezi, és az elviteles kávéfogyasztás soha nem volt még ilyen magas, mint most.
A belföldi turizmus is fellendülőben van. Egy orosz utazásfoglaló cég egyik alkalmazottja megjegyzi, hogy a szankciók miatt a belföldi járatok iránti kereslet a repülőjegyek árának emelkedése ellenére meredeken megnőtt. “Most először vált nyereségessé a légitársaságok számára az Oroszországon belüli repülés” – mondta a forrás.
Lassult a tőkekiáramlás Oroszországból.
“A felső szegmensben minden világos: az embereknek sok pénzük van, nincs hová költeniük, ezért kísérletezéssel költik el.
Ha korábban pénzt vettek ki, számlát nyitottak és lakást vásároltak Montenegróban, akkor ez a pénz most az országban van” – mondja Anton, egy szentpétervári vendéglős.
A fogyasztói kiadások fellendülése az RF-ben teljesen más eredmény, mint amire a közgazdászok a háború elején számítottak”.
Összefoglaló
Ezek olyan állapotok, amelyekről mi Németországban csak álmodhatunk. A Financial Times eme elemzésének fényében csodálkozhat-e még valaki azon, hogy Putyin elnök miért kap mintegy 80 százalékos támogatottságot a választók körében? Miért most játsszák ki az utolsó kártyát, nevezetesen a vallási zavargások szítását? Igen, erről a mainstream média nem számol be. Arról viszont beszámolnak, hogy Oroszország törvényt fogadott el, amely szerint a nem kormányzati szervezeteknek be kell jelenteniük, ha több mint 20 százalékban külföldről finanszírozzák őket. Ahogyan az USA-ban is van egy hasonló törvény az 1930-as évek óta. Remélhetőleg ez a törvény megakadályozza, hogy még több pszichopatát toborozzanak pénzzel és propagandával a szent helyek elleni ilyen támadásokhoz. Ó, igen, az ukrán szabotőröknek bizonyára megvan a maguk szerepe ebben, mert mindannyian tudnak oroszul, és van elég pénzük nyugatról.
Megjegyzés: A legtöbb templomot Anglia és az USA pusztította el német városok elleni bombatámadások révén. Jugoszláviában is templomok és mecsetek voltak a célpontok.