• 2015 óta pedig 4 millió.
• 2,8 millió migráns, és 1,2 millió, aki családegyesítés címén érkezett.
• A bevándorlási számok ugyan csökkennek, de akik bent vannak, azok a családegyesítéssel hozzák maguk után a pereputtyot.

Több mint 370 000 migráns nem EU-országokból: ennyi menedékkérő és védelmet kereső érkezett Németországba 2025-ben – tudósít a NIUS.

Az menekültügyi rendszer, a családegyesítés és egyéb befogadási programok keretében 2025-ben több mint 340 000 migráns érkezett Németországba nem uniós tagállamokból, ez derül ki a szövetségi kormány adatai alapján, amelyek a NIUS birtokában vannak.

Németországban tavaly 113 236 személy nyújtott be első menedékjog iránti kérelmet. Ez a legalacsonyabb érték 2020 óta (102 581) és valamivel kevesebb, mint a fele az előző évi kérelmeknek (229 751). 2023-ban még 329 120 személy kért menedékjogot elsőként az országban. Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter biztos abban, hogy „Egyértelműen és következetesen rendezzük a migrációs helyzetet. Aki nem jogosult védelemre, az ne jöjjön – aki bűncselekményt követ el, annak mennie kell. Németország egyértelmű üzenete, hogy Európa migrációs politikája megváltozott, eljutott a világba.”

A menedékjog iránti kérelmek számának csökkenése azonban nem csak Németországra jellemző jelenség. Az egész Európai Unióban jelentősen visszaestek a számok – 2025 első három negyedévében körülbelül 27 százalékkal az előző év azonos időszakához képest. Egyes országokban, például Cipruson vagy Bulgáriában, a számok akár 60 százalékkal is csökkentek.

A családegyesítések száma csak kissé csökkent

Ugyanakkor a Külügyminisztérium külföldi képviseletei 110 400 vízumot adtak ki családegyesítés céljából. „A leggyakoribb országok Törökország, Szíria, India, Koszovó és Albánia voltak” – közölte Johann Wadephul (CDU) külügyminisztériuma a NIUS kérdésére. 2024-ben a családegyesítésben érkezettek száma 123 675 migráns volt. Tehát a szint tavaly szinte változatlan maradt. A Bundestag júniusban hozott döntése, miszerint 2025. július 24-től két évre felfüggeszti a „szubszidárius védelemre jogosultak” beengedését, tehát csak kis szerepet játszik. Annak a személynek, aki családtagjait Németországba akarja hozni, érvényes tartózkodási engedéllyel, megfelelő lakóhellyel és biztos megélhetéssel kell rendelkeznie.

Ezzel  2015 óta összesen körülbelül 2,8 millió ember nyújtott be első menedékjog iránti kérelmet, míg 1,2 millióan családegyesítés útján érkeztek Németországba – vagyis összesen négy millió migráns.

Az EU áttelepítési programjai

A klasszikus menekültügyi bevándorlás és a családegyesítés mellett tavaly más formák is voltak a nem EU-országokból történő bevándorlásnak: „Az afgánok befogadására vonatkozó szövetségi program keretében 2025. január 1. és december 31. között összesen 1137 személy érkezett Németországba” – közölte a szövetségi kormány Sebastian Münzenmaier, az AfD szövetségi parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére. Ezenkívül „a letelepedési eljárás (a tartózkodási törvény 23. § (4) bekezdése szerint) keretében 2025 egész évben összesen 1093 személy érkezett Németországba”. 2025-ben folytatódott az ukrán menekültek beáramlása is. A Külföldiek Központi Nyilvántartása szerint 2025. január 1. és december 31. között 145 222 személy érkezett be, akik az ukrajnai háborúval összefüggésben a tartózkodási engedélyt a tartózkodási törvény 24. §-a alapján kapták meg, amint azt a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal a NIUS kérésére megerősítette.

Vagyis ha összeadjuk a számokat, a következő kép rajzolódik ki: 113 236 első menedékjog iránti kérelem, 110 400 családegyesítési célú vízum, 1137 afgán menekült a szövetségi befogadási program keretében, 1093 személy a letelepedési eljárás keretében és legalább 145 222 ukrán menekült, ami legalább 371 088 harmadik országból érkező bevándorlót jelent.

A nyugat-balkáni szabályozás alapján évente több mint 50 000 migráns érkezik

Ebben nem szerepelnek a nem EU-országokból érkező, más formájú legális bevándorlások. Például évente 50 000 személy szerezhet munkavállalási engedélyt és ezzel tartózkodási engedélyt Németországban a nyugat-balkáni szabályozás alapján. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy albán, bosznia-hercegovinai, koszovói, észak-macedón, montenegrói és szerb állampolgárok bármilyen képesítés nélkül Németországba jussanak. Csak egy német vállalkozás kötelező érvényű munkaajánlatára van szükségük. „A nagy kereslet miatt a 2025-ös kvóta időközben teljesen kimerült” – írja a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség.

„Dobrindt állítólagos menekültügyi fordulatát alaposabb vizsgálat után puszta trükknek bizonyul” – nyilatkozta Münzenmaier, az AfD politikusa a NIUS-nak.

„Legalább 300 000 szociális migráns és úgynevezett menekült, inkább 400 000 egy év alatt: ez egy német nagyváros lakosságának felel meg.

Aki ilyen nagyságrendű változás láttán fanatikusan hirdeti a fordulatot, az meg akarja téveszteni a polgárokat.” Valódi fordulat csak akkor lesz, „ha több migráns távozik, mint amennyi érkezik”.