Az Európai Unió a négy szabadság elve alapján működik, ebbe beletartozik az egyik uniós tagállamból a másik területére nyújtott szolgáltatás szabadsága. Emiatt Magyarországnak nagyon szűk mozgástere van akár a TikTok, akár másik online platform betiltására és szabályozására. Ezt tovább szűkítette az EU legújabb jogalkotásával, ez a Digital Services Act (DSA) – nyilatkozta lapunknak Tóth Máté energiajogász. A szakértő szerint a nemzeti oldal legsúlyosabb következményekkel bíró mulasztása lesz, ha nem alkotjuk meg a magyar nemzeti platformtörvényt még azelőtt, mielőtt az EU teljesen központi szabályozás alá vonná az online platformokat.

2024 februárjában Magyarországon is hatályba lép a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet, a Digital Services Act, rövidítve DSA. Ez a legnagyobb online platformokat, mint például a Facebook, úgynevezett „online óriásplatformként” minősíti és a felügyeletüket elvonja a nemzetállamoktól az Európai Bizottság javára – mondta el a PestiSrácok.hu-nak Tóth Máté. Az Európai Bizottság honlapján így írnak a hamarosan életbelépő szabályozásról: most először az EU történetében egységes szabályok rögzítik az online közvetítők kötelezettségeit és elszámoltathatóságát az egységes piac egészére vonatkozóan.

A szabályozás új lehetőségeket nyit meg a határokon átívelő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók előtt, és magas szintű védelmet biztosít minden felhasználónak, függetlenül attól, hol élnek az Európai Unióban

– olvasható az EB honlapján. Az Európai Bizottság szerint az új szabályok arányosak, ösztönzik az innovációt, a növekedést és a versenyképességet, és elősegítik a kisebb platformok, a kkv-k és az induló vállalkozások fejlődését. Ezenfelül – az európai értékeknek megfelelően és a polgárokat középpontba állítva – újrakalibrálják a felhasználók, a platformok és a hatóságok felelősségét. A szabályok:

• jobban védelmezik a fogyasztókat és a fogyasztók alapvetői jogait az online térben;
• erőteljes és egyértelmű keretrendszert hoznak létre az online platformok átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében;
• ösztönzik az innovációt, a növekedést és a versenyképességet az EU egységes piacán.

Az EB a jogszabály ismertetése közben azt is megjegyzi, hogy mindez előnyöket is tartalmaz a társadalom egésze számára, hiszen „nagyobb demokratikus ellenőrzés és felügyelet” jár vele a rendszerszintű online platformok felett, és „kevesebb rendszerszintű kockázat, például a manipuláció és a dezinformáció tekintetében” – írják.

Mi már jól ismerjük az EU „demokratikus” döntéseit…

A PS-nek nyilatkozó Tóth Máté szerint, ha nem születik meg a nemzeti platformtörvény, a DSA-nek „köszönhetően” a brüsszeli bürokraták dönthetik majd el, hogy a Facebook és a többi óriásplatform hogyan köteles megfelelni Magyarország jogszabályainak, például jogszerű-e a PestiSrácok indokolás nélküli letiltása.

Sajnos nem kap elegendő figyelmet, hogy milyen súlyos szuverenitási kérdés, hogy 2024 februárja után a magyar hatóságok ilyen esetben csak jelzéssel élhetnek majd az Európai Bizottság felé. Szinte biztosra veszem, hogy a következő országgyűlési választások előtt történhetnek, történnének súlyos véleménytorzítási kísérletek itthon is, ha csak az európai „gondviselésre”, a Bizottságra meg a DSA-ra hagyatkoznánk. Sőt, talán éppen általuk

– véli az energiajogász, aki szerint éppen ezért van sürgősen szükség a nemzeti platformtörvényünkre, hogy legalább azt a szűk jogalkotási mozgásteret kihasználjuk, amit a DSA hagy a tagállamok, így Magyarország számára is. Merthogy van, maradt mozgástér, csak okosnak kell lenni.

A nemzeti platformtörvényről szóló cikkünket ITT olvashatják el.

Tóth Máté lapunknak azt is elmondta, hogy a DSA kimondottan rendelkezik róla, hogy továbbra is megmarad a lehetőség nemzeti platformtörvények megalkotására, viszont Magyarország az online óriásplatformokat csak azokban a kérdésekben szabályozhatja, amelyeket a DSA még nem szabályoz, ez tehát egyfajta maradék-elv; emellett továbbá vannak nemzeti hatáskörben maradó kifejezett kivételi területek is.

Ez utóbbiakra példa, hogy továbbra is nemzeti hatáskör marad az álhírek elleni fellépés, a személyes ügyfélszolgálati kötelezettség, a gyermekek által megtekinthető online tartalmak feletti szülői rendelkezés kérdése. Nagyrészt az online platformok gyermekvédelmi kötelezettségei is nemzeti hatáskörben maradnak, például a kirívóan erőszakos, pedofil, önkárosítást népszerűsítő tartalmak vagy éppen az LMBTQ-propaganda tartalmi tiltása

– mondta a jogász.

Tóth Máté hozzátette: ezen kívül a DSA nem érinti a tagállamok fogyasztóvédelmi jogi, polgári jogi és büntetőjogi szabályozását, így például a magyar törvények szerint jelenleg is tiltott online gyermekpornográfia, vagy a homoszexualitást, nemváltó műtéteket népszerűsítő gazdasági reklámok a DSA 2024. februári hatályba lépése után is elvileg ugyanúgy törvénysértőek maradnak hazánkban.

Kérdés persze, hogy több lesz-e ez egyszerű elvi deklarációnál, vagyis lex imperfecta-nál

– teszi fel a kérdést a jogász, aki szerint szükség van nemzeti szintű platformtörvényre ahhoz, hogy a káros tartalmak ellen a magyar hatóságok és a fogyasztók is felléphessenek, mert a jelenlegi eljárásjogi törvényeink bántóan elavultak a digitalizált világban. 

Elrettentő példa, hogy ha egy magyar fogyasztó ma be akarja perelni a Facebookot, akkor a bíróságon először a saját költségén igazolnia kell külföldi cégkivonat lekérésével, hogy a Facebook a saját, írországi joga szerint jogképességgel rendelkezik. Elképesztő ez

– véli Tóth Máté, hozzátéve, hogy a bíróságnak egyébként is jogszabályi mankó kell a joggyakorlat alakításához, a jogszabálynak meg bírósági gyakorlat az érvényesüléshez: ezt lehetne és kellene is katalizálni egy olyan nemzeti platformtörvénnyel, amely a fogyasztói érdekérvényesítést támogatná és alakítaná ki annak a világos csatornáit.

Forrás:pestisracok.hu