Az Egyesült Államok nem fontolgatja, hogy nukleáris fegyvereket ad Ukrajnának – jelentette ki Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó. A múlt hónapban a New York Times azt állította, hogy egyes washingtoni tisztviselők atomfegyverekkel akarják felfegyverezni Kijevet.
Az ABC Newsnak vasárnap nyilatkozva Sullivan azt mondta, hogy az ötletet „nem fontolgatják”.
„Amit mi teszünk, az az, hogy különböző hagyományos kapacitásokat juttatunk Ukrajnának, hogy hatékonyan meg tudják védeni magukat és felvehessék a harcot az oroszokkal szemben, nem adunk nekik nukleáris képességet” – mondta a csatornának.
Alig két héttel korábban a New York Times névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt állította, hogy Joe Biden elnök „megengedheti, hogy Ukrajna ismét atomfegyverekkel rendelkezzen, mint a Szovjetunió bukása előtt”.
A lap úgy jellemezte a nukleáris fegyverekkel rendelkező Ukrajna kilátását, mint „azonnali és hatalmas elrettentő erőt” Oroszország számára, de megjegyezte, hogy „egy ilyen lépés bonyolult lenne és komoly következményekkel járna”.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök e következmények némelyikét megfogalmazta, figyelmeztetve, hogy „az ilyen fegyverek átadása az országunk elleni támadás megindításának tekinthető”, Oroszország nemrég felülvizsgált nukleáris doktrínája szerint.
Oroszország nukleáris doktrínája lehetővé teszi az atomfegyverek alkalmazását abban az esetben, ha az ország területét vagy infrastruktúráját érné az első nukleáris csapás, vagy ha Oroszország szuverenitását vagy területi integritását kritikusan veszélyeztetik akár nukleáris, akár hagyományos fegyverek. A doktrína legújabb változata azt is lehetővé teszi Moszkva számára, hogy egy nukleáris hatalom által támogatott, nem nukleáris állam támadását a közvetlen nukleáris agresszióval egyenértékűnek tekintse.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy utasította el a jelentést, mint olyan emberek „teljesen felelőtlen mérlegelését, akik valószínűleg rosszul ismerik a valóságot, és akik egy cseppnyi felelősséget sem éreznek” javaslataik következményeiért.
Ukrajnának a Szovjetunió összeomlása után mintegy 1700 nukleáris robbanófej maradt. Bár ez a készlet technikailag Ukrajnát a világ harmadik legnagyobb atomhatalmává tette, maguk a fegyverek Oroszország operatív ellenőrzése alatt maradtak, és az 1994-es budapesti memorandum értelmében átadták őket. E megállapodás értelmében az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország biztonsági garanciákat nyújtott Kijevnek a fegyverek eltávolításáért cserébe.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető sajnálatát fejezte ki, hogy országa átadta atomfegyvereit, és 2022-ben kijelentette, hogy Kijevnek „minden joga megvan” a döntés visszavonására. Még októberben kijelentette, hogy csak két lehetősége van biztonsága szavatolására: csatlakozik a NATO-hoz vagy atomfegyvereket szerez. Később tisztázta, hogy a NATO-tagságot tekinti az egyetlen választási lehetőségnek.
Egy hónappal később azonban egy ukrán katonai agytröszt felszólította Zelenszkijt, hogy razziázzon az ország atomreaktoraiban az „egyszerű atombomba” elkészítéséhez szükséges plutóniumért, mint amilyet az USA dobott le Nagaszakira a második világháborúban. Az ukrán külügyminisztérium kijelentette, hogy Kijev nem fogja megfogadni ezt a tanácsot, és nem áll szándékában atomfegyvereket beszerezni.