Isten engem úgy segéljen – mondják a házassági eskü végén a fiatalok. És általában boldogan mondják. De vajon mit gondolhatott Meszlényi Zoltán, amikor ezeket a szavakat kimondta: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!”?

Tudhatta, hogy nehéz lesz

Boldog Meszlényi Zoltán akkor esküdött hűséget, amikor a Magyar Katolikus Egyház élére került. Ekkor már ismerte Boldog Minszenti József koncepciós perét. Nem lehettek kétségei az ő saját sorsát illetően. És ez volt élete krisztusivá válásának legkomolyabb pillanata.

Az alter Christus

Minden papról azt mondják, hogy alter Christus, aza Krisztus „mása”. Azt tanítja a katolikus egyház, hogy amikor egy pap feloldoz, akkor személyében Krisztus ad bocsánatot. Mindez békés körülmények között szokott megvalósulni. Ez azonban nem a legmélyebb azonosulás. Mi a legmélyebb? Talán az, hogy átéli valaki Jézus vérrel verejtékezését, keresztútját és kivégzését.

Meszlényi Zoltán nem csak a Getszemáni-kertben volt Jézus társa, nem csak a kereszthordozásban és megostorozásban, hanem a kínhalálban is.

A jó papok valóban szeretnének olyanná válni, mint Jézus. Ezért másképp fogadják a szenvedéseket, de ez nem jelenti azt, hogy a fizikai és pszichikai terheket könnyen vagy könnyebben viselnék, mint bárki más. Ez csak azt jelenti, hogy a kitartáshoz erősebb bennük a remény. Tudják, hogy már eddig is bőven mértek nekik, és túlcsordulóan fognak majd a haláluk után. (Vö. Lk6, 36)

A halál megbocsátással szent

A gyötrelmek elviselése önmagagában érdem. De mi történt Boldog Meszlényi Zoltánnal letartóztatása után? Kistarcsára vitték, ahol mindenkitől szigorúan elkülönítve élt. „Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Meszlényi Zoltán ráadásul nem volt teljesen egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége volt, már akkor is, amikor elvitték. Gyógyszert azonban nem lehetett bevinni, sőt semmilyen kapcsolatot nem tarthatott a külvilággal. Sem letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „Ő többet szenvedett.” – írja életének végső szakaszóról a Magyar Kurír (https://www.magyarkurir.hu/kultura/boldog-meszlenyi-zoltan2)

A hűség

Meszlényi Zoltán végül 1951 március első napjaiban meghalt. Megtartotta, amit esküdött. Ebben komoly figyelmeztetés van azoknak, akik nem tartják meg papi hűségesküjüket. De példaképe azoknak is, akik egy lelkigyakorlaton nagyon föllelkesülve valamilyen elhatározásra jutnak. Nekik segít elkerülni azt, hogy néhány hét vagy egy-két hónap múlva elhagyják akár egész hitüket.

Meszlényi Zoltánt 2009. október 31-én avatták boldoggá az esztergomi bazilikában. Budapesten egy templom viseli a nevét. Ha közbenjárásáért fohászkodunk, talán a hűtlenek is rendezik viszonyaikat!

Rákóczi Piroska