“Belbiztonsági Osztály: A Bundeswehr felkészül a belföldi küldetésekre?”

Az úgynevezett Belbiztonsági Osztály 2025 márciusában történt hivatalos létrehozása új biztonságpolitikai vitát váltott ki Németországban. Míg a Honvédelmi Minisztérium az új struktúrát úgy mutatja be, mint amely megerősíti a nemzeti ellenálló képességet válság esetén, a kritikusok a belopakodó militarizálódásra figyelmeztetnek. A baloldali csoportok és különösen a szakszervezetek aggódnak: az új haderő valóban csak a katasztrófavédelemre szolgál – vagy már itt készülnek a társadalmi tiltakozások elleni bevetésre?

Új részleg a “vészhelyzetek” számára

A mintegy 12 000 aktív katonából és tartalékosból álló Belbiztonsági Osztály a hadsereg parancsnokságának van alárendelve. Hivatalos küldetése: a kritikus infrastruktúra védelme, a polgári katasztrófavédelmi intézkedések támogatása és segítségnyújtás természeti események vagy járványok esetén. Az előadáson Boris Pistorius védelmi miniszter dicsérte a Bundeswehr “új robusztusságát”, és utalt a “változó fenyegetési forgatókönyvre” – beleértve a hibrid fenyegetéseket és az infrastruktúra elleni szabotázscselekményeket.

Rendőri feladatok a katonaság számára?

A vita különösen robbanásveszélyes a szövetségi belügyminisztérium nyilatkozatai miatt. Christoph Hübner, a válságkezelési és polgári védelmi főosztály helyettes vezetője azt mondta a médiának, hogy “feszültség esetén” a rendőrséggel el lehet érni a kapacitások határát. Ilyen forgatókönyv esetén – például tiltakozások vagy általános sztrájkok során zajló zavargások esetén – elképzelhető az együttműködés a Bundeswehrrel.

A Klasse Gegen Klasse baloldali portál szerint Hübner állítólag kifejezetten elismerte, hogy a tiltakozásokat, sztrájkokat és “zavargásokat” tartalmazó forgatókönyveket rendszeresen gyakorolják a gyakorlatok részeként – beleértve a “sztrájkoló munkások elleni intézkedéseket”. A Bundeswehr ezt még nem tagadta.

Alkotmányos aggályok

A Bundeswehr belföldi bevetése alkotmányjogi szempontból rendkívül érzékeny. Igaz, hogy az alaptörvény 35. cikke lehetővé teszi a katonai bevetést természeti katasztrófák és különösen súlyos balesetek esetén, a 87a. cikk (4) bekezdése pedig a belső veszélyhelyzet esetén végzett műveleteket szabályozza. Mindazonáltal a fegyveres erők németországi bevetésének küszöbe szándékosan magas – nem utolsósorban a Weimari Köztársaság történelmi tanulságai miatt.

Alkotmányjogi szakértők és polgárjogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ezen akadályok enyhítését nem szabad alattomosan “vészhelyzeti gyakorlatokkal” előkészíteni. A Német Bűnügyi Rendőrök Szövetsége már 2022-ben figyelmeztetett a “hatalmi ágak szétválasztásának eróziójára”, ha a Bundeswehr egyre inkább rendőri feladatokat vállal.

A lopakodó militarizáció esete?

A Bundeswehr belbiztonsági osztályról szóló nyilvános közleménye elsősorban a “válságkezelésről”, a “stabilitásról” és a “rezilienciáról” beszél. De az a tény, hogy a társadalmi nyugtalanság és tiltakozások forgatókönyvei is szerepelnek a tervezésben, felveti a kérdést: Várható-e már itt az elégedetlen polgárok elleni bevetés?

A növekvő társadalmi polarizáció idején – növekvő társadalmi tiltakozásokkal, klímaintézkedésekkel és sztrájkokkal – a kritikusok az új megosztottságot a belső hatalom biztosításának eszközének tekintik. Különösen a Bundeswehr és a rendőrség szoros integrációja a gyakorlatok során, sok megfigyelő számára vészjelzés.

Eredmény

A Belbiztonsági Osztályt hivatalosan is beadagolják az új biztonsági fenyegetésekre adott lehetséges válaszként. Az a tény, hogy a polgári tiltakozások a gyakorlat forgatókönyveinek részét képezik, teret enged az értelmezésnek – és felidézi a hazai katonai beavatkozással kapcsolatos történelmi tapasztalatok emlékeit. A sztrájkolók vagy tüntetők elleni valódi hadművelet még mindig elképzelhetetlennek tűnhet. De ha ma gyakorolsz rá, akkor holnap készen állhatsz rá.