2024.június 25.
Vilmos, Viola, Vilma

A lombikprogram nem összeegyeztethető az életvédelemmel – itt a Carpe Deum friss adása!

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Ma már nagyon sok meddő pár választja világszerte és hazánkban is a mesterséges megtermékenyítést, ám annak több az árnyoldala, mint elsőre gondolnánk. Milyen veszélyei lehetnek az édesanya és a gyermek egészségére nézve? Mi lesz annak a több százezer embriónak a sorsa, akiket végül nem ültetnek be az anyaméhbe? Ezekre a kérdésekre is választ ad Földi-Kovács Andrea a Carpe Deum legújabb adásában.

A XXI. századra a meddőség népbetegséggé vált, így életbevágóan fontos, hogyan közelítünk ehhez a kérdéshez, és milyen módszert javaslunk az érintett pároknak, hogy mégis születhessen gyermekük. A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban még mindig óriási a tudatlanság, és sokan jóhiszeműen vágnak bele a kezelésekbe, az egészségügyi kockázatok és az eljárás hátterének ismerete nélkül.

A meddő párok többsége a kívánt várandósságért folytatott küzdelmes hónapok, évek alatt sok lelki sérülést szerez. Ráadásul a meddőségi kezelések kimenetele nem garantált, állandósulhat a bizonytalanság és a csalódottság állapota, ami szintén súlyos terhet jelent.

Fontos, hogy a lombikprogram kérdésének alaposabb vizsgálata nem vonja kétségbe a program segítségével született gyermekek értékességét. Azonban keresztényként kötelességünk, hogy megvizsgáljuk, erkölcsi szempontból rendben van-e az a folyamat, ami a megszületésükhöz vezetett. A cél ugyanis nem szentesíthet minden eszközt.

A meddőség a XXI. századra sajnos elképesztő méreteket öltött, a WHO jelentése szerint a felnőtt lakosság körülbelül 17,5 százaléka, vagyis világszerte nagyjából minden hatodik ember meddőségben szenved. Magyarországon a reproduktív életkorban lévő párok közül minden ötödik pár érintett.

Hazánkban az ezzel küzdő párok közül nagyon sokan választották megoldásként a mesterséges megtermékenyítést: 2019-ben Magyarországon 11 ezer szervezeten kívüli megtermékenyítés történt, 2021-ben pedig 12 ezer. 

Mit is jelent pontosan?
Az úgynevezett In Vitro Fertilizáció (IVF) jelentése: szervezeten kívüli, azaz mesterséges megtermékenyítés, lombikprogram. Ennek során a nőt hormonkészítményekkel kezelik, hogy több petesejtje érjen, amelyeket egy szívótű segítségével leszívnak a petefészekből, majd egy petricsészében egyesítik a hímivarsejtekkel. Végül a legéletképesebb embriókat ültetik be az anya méhébe.

Bár meglehetősen elterjedtté kezd válni, a lombikprogram egészségügyi kockázatairól többnyire mélyen hallgatnak. Dr. Boyle, az International Institute for Restorative Reproductive Medicine elnöke, a gyógyító-helyreállító orvoslás szaktekintélye azonban rendszeresen beszél arról, hogy mesterséges megtermékenyítés esetén a méhen kívüli terhesség kockázata kétszeres, több a vetélés, a koraszülés. És mivel ilyenkor a nők hatalmas dózisban kapnak ösztrogénhormont – a természetes hormonszintek többszörösével, szintetikus anyagokkal – megnő a mell- és petefészekrák kockázata is.

A lombikprogram esetén sajnos nagyon gyakori az is, hogy nem vizsgálják ki elég alaposan a párt, feltárva, mi lehet a meddőség oka, hanem egyből indítják az eljárást. Ha viszont nem gyógyítják meg az okot, akkor hogyan is várhatnák el, hogy egy nem egészséges női szervezet jól bírja a kilenc hónapnyi várandósságot?

Ma már sokat tudunk arról, mennyire meghatározzák a testi-lelki egészséget a méhen belüli életkörülmények. Gondoljunk bele: egy ilyen eljárásnál a babák 3-5 napig az anyaméhen kívül fejlődnek. Ezzel is összefügghet az, hogy a lombikprogram által született gyermek esetében nagyobb a rendellenesség veszélye, mint a természetes úton fogant gyermekeknél.

Bár az abortusz borzalmairól egyre többet beszélünk, a mesterséges megtermékenyítés útján fogant, lefagyasztott embriók sorsáról már jóval kevesebbet.

Mivel egy IVF-eljárás során jóval több embriót hoznak létre, mint amennyit végül beültetnek, a „szükségtelen” embriókat akár több évre lefagyasztják vagy kutatási célokra használják fel. Csak egy pillanatra gondoljunk bele ennek az etikai vonatkozásaiba!

Korábbi statisztikák szerint Nagy-Britanniában 1996 és 2006 között 122 ezer gyerek született lombikprogram keretében, miközben 3,8 millió embriót hoztak létre. Ez óriási differencia, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mi történik ezzel a többmillió embrióval, akik ugyanúgy emberi személyek, Isten képmásai.

Ezen a ponton felmerülhet a kérdés: mikor kezdődik az emberi élet. A Katolikus Egyház Katekizmusa is úgy fogalmaz: „A gyermek nem járandóság, hanem ajándék. A gyermeket nem szabad tulajdonnak tekinteni, mintha követelni lehetne a gyermekhez való jogot.

Ezen a téren egyedül a gyermek rendelkezik igazi jogokkal, tudniillik, hogy fogantatása pillanatától kezdve személyként kezeljék.”

Ezt erősítette meg nemrég Alabama állam Legfelsőbb Bírósága is, amely kimondta, hogy a fagyasztásban lévő embriók is gyermekek, akiket a magzatokkal azonos jogok illetnek meg.

Kapcsolódó: A lefagyasztott embriók is gyermekek – ítéletet hozott az alabamai Legfelsőbb Bíróság

A katolikus egyház nemcsak azért tiltja a méhen kívüli fogantatást, mert gondol a be nem ültetett, fagyasztott embriókra, hanem azért is, mert a szülők távol vannak egymástól a foganás pillanatában, ezáltal a legszemélyesebb, legintimebb közösség helyett személytelen eljárássá válhat az élet továbbadása.

Van jó hír azok számára is, akik az eddigiek fényében nem szeretnének lombikprogramot, ugyanakkor vágynak gyermekre.

A lombikot választók csupán 5 százalékának van valóban szüksége erre az eljárásra, ami azt jelenti, hogy a meddő párok 95 százaléka más úton is szülővé válhat. Dr Boyle az első európai orvos, aki a NaPro Technológiával kezdett gyógyítani a 2000-es évek elején. Több mint 3500 párt segített sikeres várandóssághoz, sokuknak évekig tartó meddőség, ismételt vetélések vagy sikertelen lombikkezelések után. Jelentős különbség, hogy az ő klinikáján 40 százalékos az élveszületési arány a lombik 24 százalékával szemben.

Ez a hatékony gyógymód már Magyarországon is elérhető: érdemes felkeresni a Keresztény Családi Centrumot és a Semmelweis Egyetem Rekonstruktív Reproduktív Medicina Centrumát.

A döntés, hogy melyik úton indul el, tehát mindenki kezében ott van. Ezekről a kérdésekről akkor is érdemes gondolkodunk, ha személyesen nem érint a meddőség problémája, de életpárti kereszténynek tartjuk magunkat – vagy egyszerűen olyan embereknek, akik szeretnék megbecsülni az emberi élet méltóságát.

A Carpe Deum friss adását itt tekintheti meg:

Mi a reakciód?
👍tetszik
33
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
3
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
2
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek