A hagyományos német autógyártók egyre inkább Magyarországra helyezik át termelésüket, hogy elkerüljék a szigorú német szabályozást és a magas adóterheket. Az osztrák Exxpress újság jelentése szerint az olyan vállalatok, mint a BMW, a Mercedes és az Audi vonzó alternatívának tekintik a kiszámítható magyar környezetet az egyre inkább üzletellenes németországi körülményekkel szemben. Németországban nem mindenki üdvözli ezt a tendenciát – különösen a baloldali politikusok reagálnak dühösen.

Az Exxpress szerint  a Mercedes 2026-ig több mint egymilliárd eurót fektet be kecskeméti üzemének bővítésébe, új szerelőcsarnokokat, átfogó digitalizációt és rugalmas gyártósorokat tervez. A BMW is egyértelmű jelzést küld: az új, teljesen elektromos iX3-as modell a debreceni gyárban készül majd modern, klímasemleges technológiával.

Az Audi több mint 30 éve tevékenykedik Győrben, és csak tavaly 180 000 járművet és több mint 1,5 millió hajtásláncot gyártott.

Bár a Zöldek politikája jelentősen hozzájárult a kivándorláshoz, a párt képviselői most különösen felháborodnak azon, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt sok vállalat gazdaságilag stabil partnerének tekintik.

Anton Hofreiter, a Zöldek Bundestag-tagja és az Európai Ügyek Bizottságának elnöke kritizálta az Auto Motor und Sportot : “A német vállalatok naiv hozzáféréssel rendelkeznek az autokráciákhoz.”

Figyelmeztetett Kína befolyására is, és Magyarországot “a műszaki tudás kiáramlásának hídfőállásának” nevezte. Eddig azonban ezek a vádak visszapattantak a német gyártókról – Magyarország az EU tagja, gazdaságilag megbízható és szorosan integrálódott a német ellátási láncokba. Képzett munkaerőt kínál versenyképes bérek mellett – a németországi autóipart egyre inkább megterhelő állandó ideológiai kíséret nélkül.

Németország viszont egyre inkább veszít vonzerejéből: a magas energiaárak, a túlszabályozás és a politikai bizonytalanság – például a belső égésű motor jövőjét illetően – azt jelenti, hogy a Mercedes a következő három évben 100 000-rel kevesebb járművet akar gyártani Németországban. Az iparág követi a tervezési biztonságot és a szakképzett munkaerő-bázist – mindkettőt jelenleg Magyarországon látja jobban megvalósulni, mint Németországban.

A zöld energiára való átállás kiszorítja az ipart az országból. A termelés Magyarországra való áthelyezése nem elszigetelt eset, hanem egy nagyobb tendencia kifejeződése. Németországban a gazdaságpolitikai keretet egyre megbízhatatlanabbnak tartják – ami súlyos következményekkel jár. A zöld politikusok felháborodása semmivé válik: Orbán Viktor többször hangsúlyozta, hogy a gazdaság törvényeit nem írhatja felül az ideológia.