2024.június 16.
Jusztin, Jusztina, Auréliusz

A tökéletes város, a tökéletes lét – Mit mond a Jelenések könyvének 21. fejezete?

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
hitéleti cikksorozat 1200

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

„Új eget és új földet láttam” – így kezdődik a Jelenések könyvének 21. fejezete. Ezzel a mondattal szokták föloldani azt a problémát, amelyet azok vetnek föl, akik nem tudják elképzelni, hogy az a rengeteg ember, aki a teremtés óta a földön élt és él majd, hogyan fér el. Ez a feloldás azonban nem azért helyes, mert Isten majd készít a bolygónknál 10000-szer nagyobb földet. Az új ég és új föld nem csak méretében lesz más, de új fizikai törvényekre is épül majd. Társadalma a szeretetre, mint erkölcsi törvényre épülő új rend lesz. Új város. Szent Ágoston is vársokról beszél De Civitate Dei című művében. A könyvében 2 városról ír. A 2 város két párhuzamos valóság, melyek együtt léteznek: a földi-mennyei avagy az ördögi-isteni. Az új világban azonban nem lesz sem mai értelemben vett földi, sem semmilyen mértékben vagy formában ördögi. Honnan merítjük ezt?

A tökéletes város

Amikor János bemutatja a Bárány menyasszonyát, akkor János egy tökéletes várost lát. A város János korában a védelem és biztonság szinonimája volt. „Jeruzsálem, te szépen épített város, részeid jól illenek egymáshoz!” – olvassuk a 123. zsoltár harmadik versében. Amikor, tehát, János prófétai látomásában egy város jelenik meg, akkor a biztonságot, a békét és a szabadságot egyszerre sejtheti benne az olvasó. De van ebben a képsorban több is. Ha végig nézzük a leírásban szereplő számokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a zsidó gondolkodásban ezek a számok valaminek a tökéletességére utalnak. Ha sorra vesszük a város anyagait, amiből fölépül, akkor a gazdagságra és előkelőségre, a luxus építkezésre gondolhatunk. Vagyis az az új világ, ami bennünket embereket vár tökéletes lesz. De mi lesz benne a legjobb?

Inkább köztünk lakó Isten

Isten a paradicsomban együtt élt az emberrel. Az ember első vétke után azonban az ember elbújt előle. A bűnös ember nem mert együtt lenni az őt teremtő és szerető Urával. Ez az érzés Jézus földi életében is megvolt több követőjében. Amikor Péter és társai hatalmas mennyiségű halat fognak, mert hallgattak Jézus utasítására, Róma későbbi püspöke ezt mondja Jézusnak: „Uram! Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” (Vö. Lk5, 8) Az érzés, tehát, hogy aki vétkezik fél együtt lenni Istennel ősi és általános. Ez lehet az egyik oka, hogy Jánosnak, mintegy bátorításként, elmondja a szózat, hogy kik nem lakhatnak a tökéletes városban. Ezt írja a 8. vers: „A gyávák, hitetlenek, gonoszok, gyilkosok, kicsapongók, csalók, bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek.” Természetesen, ez sem egy kimerítő lista. Ez egy érzékeltető lista. Annyit mond, hogy akik másoknak tudva és akarva, a gonosszal összejátszva sokat és megbánás nélkül ártottak, azok a kénköves tóba kerülnek. De a többiekkel kapcsolatban teljesül Isten álma: az emberekkel fog lakni. Itt lesz valóban Emánuel, azaz velünk lakó Isten. És ennek az együttélésnek van egy új formája.

Nincs templom a városban

Itt van ez a tökéletes város, a Bárány menyasszonya, amiben nincs templom. Miért? Ezt is megírja az apostol: „De templomot nem láttam benne, mert a Mindenható, az Úr, az Isten és a Bárány a temploma.” (Vö. Jel21, 22) (Folytatjuk!)

Rákóczi Piroska

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek