2022.június 28.
László, Sámson
Facebook
Email
Nyomtat
Telegram
hitéleti cikksorozat 1200
A Szentlélek ajándékának van egy olyan nézete, amit a tudomány szóval lehet legjobban leírni. Ez nem azt jelenti, hogyha megkapjuk a tudomány Lelkét, akkor a hitünket tudományos szinten fogjuk ismerni. Ahhoz, hogy az ember teológussá váljon saját erőfeszítés, sok tanulás és gondolkozás kell. Az egyház mégis azt a szót használja a Lélek ajándékára, hogy tudomány. S ha ezt használja, a Lélek ezen ajándékának magyarázatát mi is a tudomány köréből vett módszerrel kezdjük.

Arisztotelész (Kr.e. 384-322) mondat ki először az „első alapelv” elvét. Az első alapelv egy olyan állítás a világ valamely jelenségéről, amely igaz és nem egyszerűsíthető tovább. Miért fontos ez a megközelítés? Mert ez eltér az analogikus megközelítéstől.

Analogikus megközelítést még ma is használnak a tudományban. Hogy érthető legyen, mire gondolok, elmondok egy történetet. 1938-ban, március 12-én időjárás előrejelzést szerettek volna adni a londoni meteorológusok. Egy térkép fölé hajoltak és nézték az aznapi helyzetet leíró jeleket. Csöndben voltak egy darabig, míg meg nem szólalt közülük a legidősebb. „12 éve március 3-án volt ugyanez a helyzet.” „És mi lett március 4-én?” – kérdezte egy másik angol meteorológus. Nos, ami lett 1926 március 4-én, az volt az időjárás előrejelzés 1938 március 13-ra. A két helyzet analóg volt. Analogikus megoldást alkalmaztak a meteorológusok.

Ezzel szemben, aki az „első alapelv” elvén közelít egy problémához, az megfogalmaz egy minden szempontból támadhatatlan és tovább nem egyszerűsíthető igazságot, és a többit ahhoz méri. Ezt képes megtenni a Szentlélek tudomány ajándékát megkapó ember. Az első alapelv az ő esetében az, hogy Isten van, és Isten Szeretet. Aki ezt a kettős elvet fölismeri, az belép abba a létállapotba, melyben képessé válik a dolgokat Isten szemével látni. Persze, itt a földön, csak homályosan – ahogy Szent Pál is írja a Szeretethimnuszban.

„Ma még csak tükörben, homályosan látunk,/akkor majd színről színre. /Most csak töredékes a tudásom,/ akkor majd úgy ismerek,/ ahogy én magam is ismert vagyok. / Most megmarad a hit, a remény, a szeretet, / – ez a három,/ de köztük a legnagyobb a szeretet.” (1Kor 13,12-13.)

A tudománynak a hitben, tehát, két helye van. Egyrészt elérhető minden hívő ember számára, hogy ha tökéletlenül is, de a szeretet szemszögéből lásson másokat. Másik szerepe a tudománynak, hogy összegezze azokat az igazságokat, melyek a kinyilatkoztatásból adódnak. Összegezze, rendszerezze és más tudományok igazságaival ütköztesse vagy összehangolja.

Összefoglalva annyit mondhatunk: a Lélektől kapott tudomány inkább a szív tudománya, mint az észé. Szíve pedig minden embernek van. Milyen tág a Tiéd?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Vélemény, hozzászólás?