Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn kiadott egy közleményt, amely szerint komoly bírálatok kereszttüzébe került a Béke Barátai nevű ENSZ-országcsoport létrehozása az európai uniós külügyi tanács ülésén, Magyarország azonban továbbra is erősen támogatja a kezdeményezést.
A tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a találkozó résztvevői részéről komoly kritikák kereszttüzébe került a Béke Barátai csoport létrehozása.
Mivel az alakulóülésen Franciaország is részt vett, sokan visszafogottak voltak, de „volt, aki azt is mondta, hogy harcolni kell a Béke Barátai csoport ellen” – derült ki Szijjártó Péter szavaiból, aki ugyanakkor leszögezte: Magyarország továbbra is határozottan támogatja a csoport létrehozását az ENSZ-ben, és készen áll a közös munkában való részvételre.
– Azt gondoljuk, hogy az a nyilatkozat, amelyet elfogadott ez a csoport, mondván, hogy a területi integritást, a szuverenitást, az ENSZ Alapokmányát is tiszteletben kell tartani, orvosol minden olyan kritikát, amelyet korábban az európai barátaink ezzel kapcsolatban felsorakoztattak – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a magyar kormány továbbra sem enged a nyomásnak, és határozottan ellenzi, hogy az Európai Békekeretből fizessenek ki hatmilliárd eurót az Ukrajnába fegyvereket szállító tagállamoknak. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője erre előállt egy javaslattal, amelynek értelmében mindezt önkéntes alapokra helyeznék. Ezt üdvözölte, és leszögezte, hogy Magyarország rég szorgalmazza, hogy senkit ne akarjanak olyan döntésbe belekényszeríteni, amiben nem akar részt venni.
Visszatérve a szeptemberben alakult ENSZ-csoportra, a Béke Barátai már a megalakulása pillanatában a támadások kereszttüzébe került, hasonlóan más, többségében a globális Dél, vagyis az Egyesült Államok által dominált nyugati világgal szemben a szuverenitásukat védő vagy védeni igyekvő országok által meghirdetett kezdeményezésekhez.
A rangosnak számító Diplomat például a múlt héten egy terjedelmes cikkben „leplezte le” a 2021 óta működő Baráti Csoport az Egyesült Nemzetek Alapokmányának (GOF) védelmében nevű formációt. Mintha eddig nem lett volna közismert, a lap felsorolta a tagállamokat, majd megállapította a „borzongató tényt”, mely szerint a Soros György bőkezű támogatását élvező Freedom House a 18 GOF-ország közül 15-öt a „nem szabad” kategóriába sorolt. Ez pedig –természetesen – „kérdéseket vet fel a GOF valódi szándékával kapcsolatban.”
És mi a leleplezés, a szenzáció?
Az, hogy „a GOF által használt nyelvezet és megfogalmazás gyakran Kína nyelvezetét idézi”, és ragaszkodik a »párbeszédhez és együttműködéshez«”, ezzel együtt pedig elutasítja a belügyekbe való beavatkozást. Vagy, ahogy egy a lap által idézett „észak-amerikai diplomata” fogalmazott: a GOF álláspontja az, hogy „mindenki törődjön a maga dolgával”. Ráadásul a baráti csoport elutasítja a szankciókat is, amelyekkel valószínűleg még egyetlen kormányt sem sikerült megdönteni, viszont elképesztő szenvedést lehet okozni egy-egy ország civil lakosságának.
A cikk állítása tehát tulajdonképpen az, hogy minden ország, kormány álnok és veszély, amely a külkapcsolatokban egyenrangú felek párbeszédjére, a belügyekben pedig szuverenitásra törekszik, és így magának tartja fenn a jogot, hogy döntsön az olyan „emberi jogi” kérdésekben, mint például a migráció megítélése vagy az LMBTQ-jogok, ahelyett, hogy szolgaian alávetné magát a Nyugat által diktált és a Freedom House által monitorozott progresszív-liberális sztenderdeknek.
A mumus pedig első sorban Kína, amely arra bátorít mindenkit, hogy nyugodtan kérdőjelezze meg az USA által dominált világrendet.
Ezt a narratívát viszik tovább a Béke Barátai országcsoport kritikája során, de nemcsak a Nyugaton, hanem Kijevben is. A napokban például Valerij Calij Ukrajna korábbi Washingtonba delegált nagykövete az RBC-nek a következőket mondta:
„Kína egy Amerika-ellenes koalíciót alakít. Arra kényszeríti az USA-t, hogy újra megossza a világot – két nagy vezető, mindkettő a saját koalíciójával. Ez az, amit Kína gondol. Miért figyelte Franciaország és Svájc a Kína-Brazília tervet? Nem tudom. A franciák nem akarnak amerikanisták lenni, Svájc pedig semleges. Ha az olyan országok, mint Franciaország, elkezdenek Kína és az USA között játszani, az nagyon szerencsétlen lesz. Nem hiszem, hogy így lesz. Európa is harcolni fog azért, hogy versenyképes maradjon.”
És az EU csakugyan harcol, méghozzá az „aki nincs velünk az ellenünk van”-elv mentén – de nem azért, hogy versenyképes maradjon, hanem az USA hegemóniájának fenntartásáért és a háborúpárti globalisták érdekeiért.
