Ahhoz, hogy megértsük, hogyan hatott Assisi Szent Ferenc Európára és az egyházra, le kell szögeznünk, hogy Isten a történelem ura. Az Atya írja az üdvtörténetet, de ahogy az egyes emberrel is, az emberiséggel is folytonos párbeszédben van. Jézus óta pedig az emberiség üdvtörténete a bűnbánat története. Pilinszky János azt mondta, hogy a költészet nem
prédikáció, hanem gyónás. A történelem pedig nem hatalomtörténet, hanem a bűnbánók és a bűnt meg nem bánók együttélésének története. Azért beszélnek a katolikusok Jézus szívéről annyit, mert az igazi frontvonalak az emberi szívekben húzódnak. Assisi Szent Ferenc nem Európa politikai viszonyain, tudományos életén, társadalmi berendezkedésén, hanem
az egyház szívén változtatott. De hogy teheti meg ezt egyetlen ember?

Egy ember által jött a bűn

Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében a megigazulásról beszélve ezt írja: „…ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává. Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká.” (Róm 5 18-
19) A rómaiakhoz írt sokrétű levélből azért ezt a részletet választottam, mert ebben szerepel, hogy Jézus Atyának való engedelmesség vezetett a megváltáshoz. Engedelmeskedni pedig az tud, aki kommunikál. Innen érthetjük, hogy amikor Szent Ferencet megszólítja Isten emberi és mások által nem hallható hangon, akkor az nem egy csoda csupán, hanem annak a
próbája, hogy aki hallja az Urat, az hallgat-e rá. És Assisi szegénykéje pedig nem csupán hallgat rá, hanem lelkesen követ minden meghívást. Mikor az Isten arra hívja, hogy építse föl egyházát, három kápolnát felújít, de aztán megérti, hogy nem kőből való templomot, hanem lelki épületet kell renoválnia. De miért éppen a 1182 és 1226 között?

Katolikus válasz a kapitalizmusra

Assisi Szent Ferenc akkor született, amikor a kapitalizmus felé indult Európa. Szent Ferencet sokkolta, hogy milyen szörnyű körülmények uralkodnak kora manufaktúráiban, és hogy mekkora szegénységben élnek az egyszerű emberek. Ez a tapasztalata arra vezette, hogy az ő jegyese a Szegénység Úrnő legyen. Döntésében valószínűleg az is közrejátszott, hogy voltak
kortársai közül, akik kamatra adtak kölcsön pénzt. A volt kelmekereskedő tehát azt a választ adta a nyerészkedésre, hogy életformájául a szerzetesek szegénységét választja. De amikor azon töprenget, hogy a rendje nevében is benne legyen-e a szegény szó, akkor mégis inkább a kisebb testvérek kifejezés mellett döntött. Ez ugyanis egy olyan lelkiállapotot jelöl, ami
nem csak a vagyon felhalmozásával, de a rátartisággal is ellentétes. Az ember azt gondolná, szigorú életforma ez, pedig…

A játékos ember

Sokan ismerjük a ferences derűt. Sokan gyönyörködünk Szent Ferenc Naphimnuszában, imáiban és zsoltáraiban. Sokan szeretnénk úgy ámulatba esni a természet szépségétől, mint ez a szegény rendalapító. Milyen jó ötletnek tartjuk, hogy Szent Ferenc karácsonyra kitalálta a Betlehem-állítást. Igen. Szent Ferenc játékos ember volt. Örömmel koldult. Két gally is elég volt hozzá, hogy csodálatos muzsikát varázsoljon. Mert akinek jó a szíve, az boldog is, még akkor is, ha maga nem tud róla.

Kritikus lenne a mával Szent Ferenc?

Én azt gondolom, ha Szent Ferenc ma élne, a multinacionális vállalatok korában, akkor nem azt kérdezné tőled, hogy te konzum idióta vagy-e. Rád nézne, elmosolyodna és azt a kérdést olvasnád ki a tekintetéből: „Te bűnbánó vagy?” Tudnál neki nemet mondani?