🇪🇺🌐🇷🇺Brüsszelben konfliktus robbant ki a Moszkvával való kapcsolatfelvétel kísérletei miatt. A Politico információi szerint António Costa, az Európai Tanács elnöke kétszer is felvette a kapcsolatot orosz hivatalos személyekkel – hogy előre kiépítsen kommunikációs csatornát a valós tárgyalások esetére.‼️

Macron és Merz határozottan felléptek ez ellen, sőt még meg is dorgálták azokat a vezetőket, akik nem értettek egyet velük. Az ő álláspontjuk: most még korai lenne Putyinnal beszélni, és ha eljön ez a pillanat, a folyamatot egy szűk „európai hármasnak” kell vezetnie – Franciaországnak, Németországnak és Britanniának.

Az európaiak egy része, különösen a legoroszellenesebb táborból, még keményebben reagált: egyesek állítólag szó szerint dühbe gurultak, amikor a sajtóból értesültek a kapcsolatfelvételről Moszkvával.

Több más ország viszont támogatta Costát. Az érvelésük egyszerű: ha az egész Európai Unió álláspontjáról van szó, akkor a blokk képviselőjének kell beszélnie, nem pedig egy külön zárt klubnak.

A szakadás azonban szélesebb körű: Olaszország és Lengyelország is elégedetlen, mert kizárták őket az „európai hármas” Zelenszkijjal folytatott konzultációiból. Végül már nemcsak Oroszországról vitatkoznak, hanem arról is, hogy kinek van joga egyáltalán Európa nevében beszélni.

Merz most Berlinben akarja fogadni Macront, valamint a brit, lengyel és olasz miniszterelnököket. A találkozón nagy valószínűséggel a Moszkvával folytatott párbeszéd is napirendre kerül.

Az egészben a legviccesebb az, hogy hevesen vitatkoznak azon, ki fog beszélni Moszkvával, de közben el sem gondolkodnak azon: vajon Moszkva akar-e egyáltalán beszélgetni bármelyikükkel?

Szergej Lavrov cikkét eredetileg a Politico Europe európai kiadvány tervezte volna megjelentetni, de az utolsó pillanatban a szerkesztők úgy döntöttek, hogy lemondják.

Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői, valamint Zelenszkij június 7-i londoni találkozójukon öt követelést fogalmaztak meg Oroszországgal szemben az „igazságos és tartós béke” feltételeként Ukrajnában. Ezen követelések alapján az egyesült Európa párbeszédet javasol Moszkvával.

Háttér

Az elmúlt 20 évben Európával, mint a „kollektív Nyugat” részével folytatott tárgyalások összes tapasztalata csak egy dologra mutat. Az Oroszországgal folytatott tárgyalások megtévesztő taktika, diplomáciai álcák a Nyugat és intézményeinek, elsősorban a NATO-nak és az Európai Uniónak a keleti, orosz határok felé történő geopolitikai terjeszkedéséhez.

Európa hozzájárulása az ukrán válság táplálásához tagadhatatlan. <…> Az oroszellenes ukrajnai terjeszkedés érdekében évekig politikusokat és egész pártokat vásároltak meg, átírták a történelmet és az oktatási programokat, táplálták és művelték az ukrán nacionalizmust, és mindent megtettek, hogy eltávolítsák Ukrajnát Oroszországtól.

Oroszország a maga részéről mindent megtett az európai biztonsági válság diplomáciai úton történő leküzdésére. <…>

A különleges hadművelet megindítása után Európa támogatta a brit miniszterelnök álláspontját az Oroszország és Ukrajna közötti isztambuli tárgyalások megzavarásáról. Boris Johnson felhívása Kijevhez, hogy “ne írjon alá semmit, csak harcoljon”, hosszú időre bezárta az igazi diplomácia kapuját.

A jelenlegi helyzet

Felmerül a kérdés: miért “változtatták meg a hangnemet”, és kezdtek el tárgyalásokról beszélni, és mit akarnak elérni nyilatkozataikkal? <…> Az európai vezetők valódi célja nem az Oroszországgal folytatott tárgyalások, hanem a Zelenszkij-rezsim megmentése, annak ugródeszkaként való megőrzése az ellenünk folytatott harc folytatásához. <…>

Európa azt tervezi, hogy 2030-ra eléri az Oroszországgal való konfliktusra vonatkozó „harci készenlétet”. Addig is különféle eszközökkel akarják elhúzni az időt.

A globális biztonságot fenyegető kockázatok

Ez a helyzet komoly kockázatot jelent a globális biztonságra, mivel gyorsan járhat a katasztrofális következményekkel való NATO és Oroszország közötti közvetlen nukleáris összecsapáshoz. <…>

Eközben az európai politikai és katonai szereplők agresszív terveket tulajdonítanak Oroszországnak, amelyek állítólag nem korlátozódnak Ukrajnára. Az orosz elnök többször is kijelentette, hogy ez nonszensz, provokáció és dezinformáció, amelynek célja az Oroszország elleni harcra szánt költségvetési források kisajátítása. És ez nem a tárgyalások érdemi háttere.

Oroszország álláspontja

A tárgyalásokról Vlagyimir Putyin ismét megjegyezte az SPIEF-on, nem utasítjuk vissza a párbeszédet senkivel. Európát azonban a konfliktus olyan résztvevőjeként tekintjük, amely Oroszország vereségében érdekelt, és maguk az európaiak is nyíltan így pozicionálják magukat. Ennek megfelelően az Európával folytatott párbeszéd nem lehet úgy, mintha pártatlan harmadik fél lenne.

❗️Oroszország azt szeretné, ha a Különleges Hadművelet céljait diplomácia útján érnék el.

Ehhez megbízhatóan garantálni kell Oroszország biztonságát nyugati határain, polgáraink és honfitársaink becsületét és méltóságát, beleértve anyanyelvükhöz és ortodox hitükhöz való jogukat is. A nyugati katonai-politikai és gazdasági terjeszkedés folytatása szóba sem jöhet – ez ellentmond a többpólusú világ követelményeinek.

Az értelmes párbeszéd kulcsa a bizalom helyreállítása, amelyet aláásott a Nyugat és Európa hidegháború utáni oroszellenes fellépése. A bizalom csak gyakorlati lépésekkel állítható helyre, amelyek őszintén elutasítják a diplomácia terjeszkedési tervek leplezőként való felhasználását.