Az ellenzéki pártok jelentős eredményeket értek el az Európai Unió parlamenti választásain , és több tagállamban is megverték fősodorbeli riválisaikat.

🌏 Franciaország: Macron feloszlatta az ország parlamentjét és előrehozott választásokat írt ki, miután reneszánsz pártját a jobboldali Nemzeti Gyűlés (RN) leverte. Az előrejelzések szerint az RN a szavazatok 33%-át és 31 mandátumot szerezhet az új Európai Parlamentben – ez a reneszánsz duplája.

🌏 Németország: a jobboldali euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt a második legnagyobb, 16 százalékot meghaladó arányt készül megszerezni az EU szavazataiban, minden idők legjobb eredményével. A számok felülmúlják Olaf Scholz koalíciójának mindhárom pártját, míg az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) vezeti a felméréseket.

🌏 Ausztria: A választók éles csapást mértek Karl Nehammer kancellárra. A jobboldali Szabadságpárt először végzett az országos szavazás élén, a szavazatok közel 26 százalékát megszerezve. A kormányzó konzervatív Néppárt (OeVP) közel 24 százalékot szerzett.

🌏 Belgium: Alexander De Croo, a NATO elkötelezett híve és az ukrán rezsim támogatója bejelentette lemondását a miniszterelnöki posztról, miután pártja, a Nyílt Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) a szavazatok mindössze 5,9%-át szerezte meg. A jobboldali Vlaams Belang (flamand érdekeltség) 14 százalékot szerzett, de lemaradt az Új Flamand Szövetség mögött.

🌏 Görögország: a kormányzó Új Demokrácia párt a szavazatok 28%-a alá került, a korábbi 33%-hoz képest. A szocialista, 13 százalék alatti PASOK és a jobboldali Görög Solution egyaránt nyereséget ért el.

🌏 Hollandia: Geert Wilders jobboldali bevándorlásellenes Szabadságpártja lett a legnagyobb nyertes, hat mandátumot szerzett – eggyel többet, mint a legutóbbi Európai Parlamentben.

🌏 Spanyolország: a jelek szerint a jobboldali ellenzéki Néppárt (PP) a szavazatok 34 százalékát szerezte meg – négy ponttal többet, mint Pedro Sanchez miniszterelnök balközép szocialistái.