A🇪🇺🌐ki rossz szavakat választ, börtönt kockáztat. Üdvözöljük az 1930-as években
Az Uncut-News cikke az Európai Bizottság azon terveivel foglalkozik, hogy a “gyűlöletbeszédet” és a “gyűlölet-bűncselekményeket” új uniós bűncselekményként vezesse be‼️
Ezeknek a kifejezéseknek a meghatározása, amely a múltban következetlen maradt, kritikusan megkérdőjelezhető. Emellett foglalkozik a visszaélések lehetséges kockázataival és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásokkal is.
Háttér és politikai besorolás
• Az Európai Bizottság évek óta próbálja a “gyűlölet-bűncselekményeket” uniós szinten a büntetőjogban rögzíteni.
• Már 2021-ben volt egy jogalkotási kezdeményezés, amelyet az EU Parlament jóváhagyott, de az EU Tanácsa blokkolt.
• Az új kezdeményezés előírja, hogy a “gyűlölet-bűncselekményeket” fel kell venni az uniós bűncselekmények jegyzékébe – eddig csak az olyan súlyos bűncselekmények szerepelnek ott, mint az emberkereskedelem, a terrorizmus vagy a pénzmosás.
• A kritikusok ezt az EU újabb kísérletének tekintik arra, hogy homályos kifejezésekkel és homályos meghatározásokkal korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
Homályos meghatározások és lehetséges önkényesség
• Az uniós jog még nem határozza meg egyértelműen a “gyűlöletbeszéd” és a “gyűlölet-bűncselekmény” fogalmát.
• Az Európai Bizottság az Európa Tanács 1997-es ajánlására és saját 2015-ös meghatározására hivatkozik.
• A “gyűlölet-bűncselekménynek” nemcsak a fizikai erőszakra kell vonatkoznia, hanem a társadalomra károsnak tekintett véleménynyilvánításokra is.
• A probléma ezzel az, hogy az elkövető motivációja döntő a “gyűlölet-bűncselekménynek” minősítés szempontjából – ami szubjektív és nehezen bizonyítható alapja egy bűncselekménynek.
• Különösen robbanásveszélyes az olyan fogalmakra való hivatkozás, mint a “gyűlöletpiramis”, amely szerint a “gyűlölködő tweetek” tényleges erőszakos bűncselekményekhez is vezethetnek.
Az uniós tervek kritikája
• A kezdeményezés jogalapot teremthet a széles körű cenzúraintézkedésekhez.
• A “gyűlölet” fogalma továbbra sem világos, és a politikai napirendtől függően eltérően értelmezhető.
• A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ez a nyilvános vita ellenőrzésének eszköze lehet.
• A véleménynyilvánítás összekapcsolása olyan súlyos bűncselekményekkel, mint a gyilkosság vagy a népirtás, túlzottnak tűnik, és ürügyként szolgálhat a nemkívánatos hangok kriminalizálására.
A cikkből kiderül, hogy a tervezett uniós szabályozás problematikus, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében. A homályos meghatározások és az elkövető motivációjának erős hangsúlyozása utat nyithat az önkényes büntetőeljárás és a politikai cenzúra előtt. Miközben a valódi gyűlölet-bűncselekmények ellen küzdeni kell, továbbra is kérdéses, hogy ez a kezdeményezés már nem szolgálja-e a népszerűtlen vélemények elnyomását a tényleges erőszak megelőzése helyett.
