2024.június 20.
Rafael, Dina

Brüsszel belebukott a mezőgazdaságra erőltetett öngyilkossági kísérletbe

Facebook
Email
Telegram
Twitter
VK
Nyomtat
b5db85aefc604e3881e6fd6c571e53b1

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

Kudarcot vallott az Brüsszel az élelmiszer-reform terén. Frans Timmermans egykori zöldügyekért felelős bizottsági alelnök pedig dupla vereséget szenvedett: az általa erőltetett gazdaellenes stratégia épp úgy megbukott, mint maga Timmermans a holland elnökválasztásokon. A gazdák egyelőre fellélegezhetnek.

Megbukott az Európai Bizottság zöldmegállapodása, legalábbis ami a mezőgazdaság reformját illeti. Frans Timmermans, Brüsszel zöldmegállapodásért felelős korábbi alelnöke 2020-ban mutatta be a Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiát, ami komoly ellenállásba ütközött a tagállamok többségénél, de az Európai Parlamentben is hosszas viták övezték a stratégia legfontosabb pontjait.

A Farm to fork stratégia célja, hogy 2030-ra az Európai Unió mezőgazdasága és élelmiszeripara fenntarthatóvá váljon és az intézkedések hozzájáruljanak az uniós klímasemlegesség eléréséhez. Emellett olyan pontokat is tartalmaz, amelyek előmozdítanák az egészséges táplálkozást vagy az élelmiszer-pazarlás csökkentését.

Magyarország és több más uniós tagállam ugyanakkor a kezdetektől élesen bírálja a stratégiát, mivel az abban foglalt intézkedések egy jelentős részének végrehajtása beláthatatlan következményekkel járna az európai élelmiszer-önellátásra és a gazdák versenyképességére.

A stratégia egyes pontjainak elfogadását tovább hátráltatta, hogy Brüsszel vonakodott objektív hatásvizsgálatokat készíteni, így a radikális intézkedések következményeit sokáig homály fedte. Noha a bizottság nem készített hatásvizsgálatokat, egyes egyetemek és kutatóintézetek ezt megtették és az eredmények lesújtók voltak: óriási áremelkedést jeleztek, az EU nettó élelmiszerexportőri szerepének feladását, ráadásul mindezt úgy, hogy a környezetre gyakorolt káros hatások nem csökkentek volna globális szinten, csak áttevődtek volna a világ más részeire.

Az utolsó szöget is beverték a Farm to fork koporsójába

A napokban lekerült az Európai Parlament napirendjéről az úgynevezett SUR-csomag, a képviselők a számos módosító javaslatot nem vizsgálták meg, hanem egy az egyben elutasították azt. A SUR-tervezet a csomag legvitatottabb intézkedése volt azzal, hogy előírta volna, hogy 2030-ig 50 százalékkal kell a gazdáknak csökkenteniük a növényvédő szerek felhasználását és az állatok antibiotikumozását, és szintén drasztikusan vissza kellett volna fogni a műtrágya felhasználást.

A témában megjelent hatástanulmányok mindegyike egybehangzóan arra a következtetésre jutott, hogy ezzel az intézkedéssel az európai mezőgazdaság versenyképessége behozhatatlan hátrányba került volna, mert

  1. a növényvédőknek jelenleg nincs alternatívája, azokat most csak a mechanikus módszerek, ismertebb elnevezéssel a gyomlálás váltaná ki, de munkaerő híján erre sincs esély.
  2. A korlátozás nem terjedt volna ki a globális piacokra, vagyis a külföldön megtermesztett, vegyszerezett növények és antibiotikummal kezelt állatokból előállított élelmiszerek jóval olcsóbban juthattak volna el az európai fogyasztókhoz.

Ráfordult Európa a kampányra

A vitatott, majd megbukott SUR irányelv és a jelentősen felpuhítva nagy nehezen elfogadott természethelyreállítási rendelet Brüsszel egyértelmű kudarcának tekinthető. A növényvédők korlátozására tett erőfeszítésekre pedig elfogyott az idő, kompromisszumos megoldásra sem lehet már számítani.

cd6cf1b2925646038f821f4ecd5127ea

Ennek oka a jövő júniusban esedékes európai parlamenti választás.

Az Európai Néppárt irányt váltott

Dacolva azzal, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök is az Európai Néppárt (EPP) soraiból került ki, maga a néppárt gáncsolta el a legtöbb kritikával illetett rendelkezéseket. Noha korábban a legnagyobb pártcsalád is támogatta a radikális zöldintézkedéseket, a kampány közeledtével gyakorlatilag teljes irányváltás következett be az elmúlt hónapokban.

Az EPP irányváltásának oka egyértelműen a közeledő választások, és az a cél, hogy a jobbközép hagyományosan vidéki szavazóbázisa ne pártoljon el a szélsőjobboldali pártcsaládok irányába. Míg a szocialisták és a szélsőbaloldali tömörülések hagyományosan a városok, nagyvárosok polgárait szeretnék megszólítani a radikális klímaintézkedésekkel, a jobboldal szavazóbázisát a vidéki lakosság és a gazdák jelentik.

Az EPP már az EP őszi ülésszakának kezdetén világossá tette, változott az álláspontja, és a SUR rendelethez olyan modósításokat indítványoztak a parlamentben, ami elfogadhatatlan volt a baloldali képviselők számára.

A sarokba szorított Ursula von der Leyen és a gazdák

A bizottság elnöke szeptember közepén az Európai Parlamentben mondott beszédében stratégiai párbeszédre szólította a gazdákat. Ez jelentős változás volt, mivel korábban az európai termelőket tömörítő legnagyobb érdekképviseleteket rendre kihagyták a bizottság és a parlament folyamataiból.

Ursula von der Leyen ráadásul magára maradt: a Green Deal atyjának tekintett Frans Timmermans ugyanis leköszönt alelnöki posztjáról, mert a holland választásokon ő lett a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. Brüsszelben ugyanakkor annak is híre ment, hogy Timmermans már előre látta, bukásra van ítélve radikális zöldprogramja. A hazánkat rendszeresen támadó baloldali politikus végül duplán bukott: Brüsszelben elkaszálták a terveit, Hollandia pedig határozott nemet mondott a baloldalnak azzal, hogy a szélsőjobboldalinak bélyegzett, Geert Wilders vezette euroszkeptikus Szabadságpárt kapta a választásokon a legtöbb szavazatot.

Hollandia is beállt a sorba

Nem meglepő, hogy a hagyományosan szociáldemokrata Hollandia elveszítette a bizalmat a baloldalban. Ennek legfőbb oka ugyan az volt, hogy az embereknek elegük lett a bevándorlókból, ugyanakkor a tavaly tavaszi önkormányzati választásokon olyan elsöprő és meglepetésszerű győzelmet aratott gyakorlatilag a semmiből a BBB, vagyis a gazdapárt.

Az elmúlt években rendszeresen tüntettek a holland gazdálkodók, mivel a bukott Mark Rutte vezette kormánykoalíció egyre szigorúbb intézkedéseket hozott, amelynek elsősorban a holland állattartók kerültek a célkeresztjébe. A kibocsátás-csökkentés ráadásul nem bizonyítható. 

Rutte részben abba bukott bele, hogy olyan intézkedéseket akart a holland gazdákra erőszakolni, amelynek következményeként több százezer haszonállatot kellett volna leölniük.

Hollandia kis területe ellenére a világ legnagyobb mezőgazdasági termelő országa, szinte minden ágazatban Európa élén jár a termelésben, a modern gazdaságokból a világ minden részére exportálnak. Ennek a vezető szerepnek az elveszítését pedig láthatóan már elfogadhatatlannak tartották a hollandok.

Budapestet és Párizst erősíti Wilders

Noha a választásokra készülő Európai Parlament a legkritikusabb javaslatokat elvetette, Brüsszel hivatalosan nem tett le a mezőgazdaság átalakításáról és egyelőre a gazdákkal kezdeményezett stratégiai párbeszéd is akadozik.

A tagállamok ugyanakkor borítékolható, hogy a szélsőséges javaslatokra nemet mondanak, élen Magyarországgal, Franciaországgal és már Hollandiával kiegészülve. Németország is óvatosan közelít a méregzöld javaslatokhoz, noha a zöldpárti-baloldali kormánykoalíció hivatalosan elkötelezett a szélsőséges klímaintézkedések mellett.

Franciaország – Magyarországgal együtt – a kezdetektől keményen kritizálja a Farm to fork stratégiát. A két ország álláspontja szerint ahhoz, hogy a termelési önköltséget jelentősen megdrágító állatjóléti és környezeti stratégiákról egyáltalán érdemben tárgyaljon előfeltétele lenne, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésekor az EU ne a mezőgazdasági termékeket használja egyfajta csereárukként. 

Párizs és Budapest csak abban az esetben hajlandó bármiféle engedményre, ha az EU a belső piacra érkező áruk esetében is kötelezővé teszi azokat a világszinten kiemelkedő környezeti és állatjóléti szabályokat, amelyek a helyi gazdákra is vonatkoznak.

Ellenkező esetben a helyi termékek folyamatos versenyhátrányba kerülnek a jóval olcsóbban előállított külföldi termékekkel szemben. Ennek a folyamatnak jól látható példája az ukrán mezőgazdasági termékek korlátozás nélküli behozatala, ami miatt a kelet-európai termelők még nyomott áron is képtelenek eladni a mezőgazdasági alapanyagokat.

Washingtonban is kiverte a biztosítékot Európa öngyilkossági kísérlete

A Farm to fork stratégia végrehajtásának lehetséges következményeiről az első komolyabb hatásvizsgálatot az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) készítette el. Ebben a stratégia ellen tiltakozó tagállamok aggodalmainak alátámasztásán felül arra is rámutattak, hogy az európai élelmiszer-előállítás visszaesése a világélelmezést és a világgazdaság egészét is súlyosan érinti, miközben a Föld lakossága folyamatosan nő, elsősorban a fejlődő országokban. Washington arra is rámutatott, hogy a radikális intézkedésekre egyébként semmi szükség, mert az innováció és a modern eszközök és technológiák alkalmazásával egyben lehetőség nyílik az élelmiszer-kibocsátás növelésére és egyben a környezeti lábnyom csökkentésére is.

Forrás:Mandiner

Mi a reakciód?
👍tetszik
0
👍tetszik
👎nem
0
👎nem
💘szeretem
0
💘szeretem
😡dühítő
0
😡dühítő
😂vicces
0
😂vicces
😮húha
0
😮húha

Vélemény, hozzászólás?

Iratkozzon fel a Védett Társadalom Alapítvány hírlevelére!

Adja hozzá a VDTA friss híreit a Google hírfolyamához

További cikkek