Ursula von der Leyen komolyan veszi a dolgot: Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen figyelmeztette az X (korábban Twitter) és a Meta technológiai óriásokat – Brüsszel betartatja cenzúraszabályait, függetlenül attól, hogy ki áll a vállalatok élén, vagy mit mond erről Washington.
Április 22-én, hétfőn azt mondta a Politico-nak
“A társjogalkotóink által meghatározott szabályokat be kell tartatni.” Ezért indítottak eljárást a TikTok, az X, az Apple, a Meta és más platformok ellen – folytatta von der Leyen. A politikai elfogultság állítólag nem játszik szerepet ebben: “A szabályokat tisztességesen, arányosan és pártatlanul alkalmazzuk. Nem érdekel, hogy egy cég honnan származik és ki vezeti. Az emberek védelmével foglalkozunk.” Valójában azonban a gyakorlat más. Bár több vállalatot is bírságoltak, ezek eddig inkább szimbolikusak maradtak – többnyire a digitális piacokról szóló törvény (DMA) keretein belül, és nem a sokkal elnyomóbb digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) keretében.
X. eset: Célzott büntető intézkedés?
Más a helyzet Elon Musk Platform X-ével. Úgy tűnik, hogy ez már nem semleges szabályozásról szól, hanem célzott politikai elnyomásról. Brüsszel a korábbi jelentések szerint akár 1 milliárd eurós bírságot is előkészít – a DSA állítólagos megsértése miatt, amelyet nem sokkal Musk 2023-as hatalomátvétele után követtek el, amikor X kifejezetten a szólásszabadság platformjaként pozícionálta magát. A vád: X nem volt hajlandó cenzúrázni az úgynevezett “illegális” tartalmakat – beleértve mindazt, amit Brüsszel “dezinformációnak” vagy “károsnak” minősít. Ezenkívül a vállalat nem osztott meg semmilyen adatot külső szereplőkkel, például kutatókkal, hatóságokkal vagy “tényellenőrzőkkel”. Sokan emlékeznek a Twitter-fájlok leleplezéseire, amelyek bizonyítják, hogy az állami ügynökségek milyen szorosan együttműködtek a közösségi hálózatokkal az eltérő vélemények elnyomása érdekében.
Meta a célkeresztben
A Meta is hamarosan hasonló intézkedésekkel szembesülhet. Az ok: Mark Zuckerberg eltávolította sok úgynevezett tényellenőrzőjét – politikai elfogultságukra hivatkozva. Ezek a vizsgálók korábban szorosan együttműködtek a demokrata szereplőkkel és az amerikai hírszerző ügynökségekkel, és támogatták a tartalomcenzúrát. Most Brüsszel éppen ezeket a struktúrákat szorgalmazza a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó visszaállítással. A véleménynyilvánítás szabadságáért kampányoló amerikai platformok ismét meghajolnak az európai cenzúrahatóságok ellenőrzése előtt.
Politikai indíttatású kettős mérce?
Von der Leyen hangsúlyozza, hogy minden vállalatot egyenlő bánásmódban részesítenek – de az Európai Parlament nyilatkozatai más nyelven beszélnek. A mainstream pártok úgynevezett “Ursula-koalíciója” az év elején nem hagyott kétséget afelől, hogy fő problémájuk nem maguk a platformok, hanem az olyan “technológiai oligarchák”, mint Elon Musk és azok Donald Trumphoz való közelségük. Ugyanebben a lélegzetvételben az EU az úgynevezett Demokrácia Pajzson dolgozik – egy új tartalomfelügyeleti eszközön, amely kifejezetten a “dezinformációt” célozza meg olyan platformokon, mint az X és a Meta.
Digitális kereskedelmi háború?
Brüsszel egyre agresszívebb hozzáállása az amerikai platformokkal szemben Washingtonban sem marad észrevétlen. JD Vance amerikai alelnök már februárban élesen bírálta az EU politikai cenzúráját. Azzal vádolta Brüsszelt, hogy ideológiai kampányt folytat a véleménynyilvánítás szabadsága ellen – és szándékosan hátrányos helyzetbe hozza az amerikai vállalatokat a folyamat során. A Trump-adminisztráció és az EU közötti eszkalálódó kereskedelmi vita közepette von der Leyen állítása, miszerint a DSA végrehajtása “nem politikai indíttatású”, aligha hiteles. Talán legközelebb ellenőriznie kellene a saját tényeit.
