Miben különböztek az első hullámos feministák utódaiktól? Miben áll a nők különleges küldetése? Valóban egyenlők lennének a nők és a férfiak? Földi-Kovács Andrea ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni a Carpe Deum legfrissebb adásában.

Mi kell a nőnek? – teszik fel a kérdést nemcsak a filmekben, hanem a mindennapokban is sokan. A feminizmus az egyik legnagyobb hatású nőmozgalom világszerte. Egy olyan társadalomkritikai eszmerendszer, amelynek célja a nemek közti egyenjogúság társadalmi, gazdasági, kulturális, magánéleti és szexuális téren történő megvalósítása.

A nagy francia forradalom után szekularizálódott nyugati társadalmakban a nők egyenlőséget követeltek társadalmi és jogi tekintetben is.

A korai feministák közül a legtöbben a magzati életek védelmét is hangsúlyozták.  „Az abortusz a nők teljes kizsákmányolása” – mondta Alice Paul, aki 1920-ban közreműködött a nők szavazati jogának kiharcolásában.

Vitathatatlan, hogy a nőjogi mozgalom a kezdetekben gyors és jelentős harcokban ért el látványos győzelmeket, melynek köszönhetően Európa országaiban törvényben rögzítették a női választójog kiszélesítését, a küzdelem azonban ezzel nem ért véget.

A fogamzásgátlás a megjelenésekor óriási innovációnak számított és az egyik legmegosztóbb kérdés lett. Ebben az időszakban a feminizmus a nők anyasághoz, családhoz fűződő viszonyát is sajátos módon, teherként értelmezte újra. A mozgalom ezzel egyidőben népszerűsítette a karriert és egyre gyakrabban hangoztatta, hogy a nők szexuális téren is egyenlőek a férfiakkal, és ezért úgy kell viselkedniük, mint a férfiaknak.

A mai feminizmus a szabad szexért, a reprodukciós jogokért és az abortuszért mint női jogért harcol, elhitetve a nőkkel, hogy ettől lesznek boldogok. A kortárs radikális feminista irányzat a patriarchátust kiáltotta ki közellenségnek, és ők vezették be a toxikus maszkulinitás fogalmát is. Abban látják a női identitás kiteljesedését, hogy egyformává válnak a férfiakkal. Az egyenjogúságért és érvényesülésért folytatott küzdelem  azonban egy leegyszerűsítő megközelítés, melynek fókuszában nem a nő és annak valódi védelme, hanem a permanens férfi-nő osztályharc, hatalmi dinamika áll.

A feminizmus összegezve tehát lebecsüli, megbélyegzi a nők család iránti vágyát, ezzel egy időben népszerűsíti a karriert és az alkalmi szexet. Valóban ez kellett a nőnek?  Figyelembe véve a női természetet és a nők valódi igényeit, megkérdőjelezhető, hogy lenne a sikeres és boldog élet receptje a  számukra.