Az ember életében vannak felejthetetlen festmények. Az én elmém megőrizte Komáromi János két festményének emlékét. Az egyiken egy vörös ruhába öltözött asszonyt látunk, s mögötte egy fehér lovat. A kép ezt mondja: „Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható! Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya, és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba. Ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti… És láttam a megnyílt eget: íme, egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, szeme tűz lángja, és fején sokágú korona és ráírva egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül; és vérbe mártott ruhába volt öltözve. Ez a név adatott neki: az Isten Igéje. (Jel19, 6-8, 11-13) Ez a pár sor a Jelenések könyvéből azt mondja nekünk, hogy Jézus olyan, mint a vérbe áztatott ruhába öltözött hős harcos, aki menyegzőt ül az egyházzal, melynek szentjei az igaz cselekedetek fényes és tiszta gyolcsába öltöztek. A keresztény házasság nem kevesebb, mint előjele a Bárány menyegzőjének.

A modern ember ősi terhe

A modern ember már alig-alig tud szeretni. És közben arra vágyik, hogy nagyon szeressék. Hogy végtelenül szeressék. Hogy örökké szeressék. A keresztény ember is sérült. Egy dologban azonban különbözik kortársaitól: tudja, hogy van bűn. Tudja, hogy személyesen neki is van bűne. Sokat küzd ezzel a súlyos teherrel, hogy szerethetett volna, de mégsem szeretett.

Ez hatással van közvetlen kapcsolataira is. De mikor össze-vissza kapcsolatokban, mozaik családban, második házasságban, összeköltözésben él, akkor is Isten szavát harsogja tovább: „Nem jó az embernek egyedül lenni”… (1 Móz 2, 18-25)

A családegyház

A II. Vatikáni Zsinat (1962-65) Lumen gentium dokumentuma szerint a család: „családegyház”. A családegyház nem csupán olyan család, amely egy nemzet alapsejtje, a családegyház a hit átadásának egyik fő léttere. Az Egyház hite megismerhető és gyakorolható katolikus közösségekben és plébániákon, terjed és terjeszthető misszionáriusok által és a médiában is, azonban mindenek előtt a családban adódik tovább.

A családegyház jel, mely mindennél világosabban mutatja a keresztény házasság Istentől kapott eredetét. A hitvestársak és gyermekeik szeretete környezetük számára mintául szolgálhat.

A keresztény házasság gyógyít

A családegyház az ember, mint olyan gyógyulásának és gyógyításának helye. A bűn által elsilányult férfi-nő kapcsolat restaurálásának a legjobb intézménye. A keresztény férj és feleség egymást és gyermekeiket is gyógyítják. A keresztény család képes kiszabadítani ez embert az önzéséből, a kapzsiságából, a felelőtlenségéből, a reménytelenségéből, a gyávaságából és a restségéből. Ezért kell komoly előkészület a házassághoz. Ezért nem házasság két azonos nem tartós kapcsolata. Mert a férfi társa a teremtés rendjében a nő.

Senki nincs család nélkül

Egyedülállók szoktak fájdalmat érezni, amikor a családról beszélnek, különösen, ha annak az emberiség számára a lételmélet síkján megfogalmazott értéket ismertetik. Fontos tudniuk, amit Szent II. János Pápa írt a világnak. „Senki nincs család nélkül ezen a világon: az Egyház mindannyiunk otthona és családja, különösen azoké, akik »fáradoznak és az élet terheit hordozzák« (Mt 11,28).” [185] I. Forrás: János Pál pápa: Familiaris consortio apostoli buzdítás, 85.

Mindebből látszik, hogy Egyház és család egymás nélkül soha nem töltik be a Teremtő által nekik kínált küldetést. Milyen jó lenne, ha kamasz gyerekeink ezt az igazságot megszívlelnék. Talán Te is elmondhatod a fiataljaidnak…

Rákóczi Piroska