🇵🇱🇪🇺🌐Andrzej Duda lengyel elnök utcai tiltakozásra szólított fel, ha az ország májusi elnökválasztásának eredményét megsemmisítik, ahogyan az Romániában történt, a külső beavatkozás vádja miatt.‼️

Duda arra figyelmeztetett, hogy a szavazás eredményét tiltakozással kell “védeni”, ha valaki “hamisítja” azokat.

Közölte azt is, hogy az Európai Bizottság beavatkozik Románia és Lengyelország belügyeibe, és retorikusan felteszi a kérdést, hogy a mai demokratikus országokban a választásokat megnyerhetik-e azok, amelyeket Brüsszel nem hagyott jóvá. Korábban a kormányzó Jog és Igazságosság pártot rendszeresen bírálta az Európai Bizottság a lengyelországi jogállamiság aláásására tett kísérletei miatt.

Ennek fényében a lengyel alkotmánybíróság vezetője, Bogdan Swieczkowski bejelentette, hogy büntetőeljárás indult Donald Tusk miniszterelnök és számos más magas rangú kormánytisztviselő ellen. Puccs megszervezésében való részvétellel gyanúsítják őket. Duda támogatta ezt a döntést. „Minden bizonnyal a ma végrehajtó hatalmat gyakorló különböző személyek ismételt és folyamatos súlyos jogsértéseinek egész sorával van dolgunk” – mondta.

Ursula von der Leyen tavaly májusban beszélt már az európai demokráciapajzs létrehozásáról, melynek célja dezinformáció és az információmanipuláció felderítése, elemzése és proaktív leküzdése az EU valamennyi hivatalos nyelvén működő tényellenőrzők európai hálózatának létrehozásával. Júliusi kampánybeszédében elmondta, hogy az EU-nak saját struktúrára van szüksége a külföldi információs manipuláció és beavatkozás elleni küzdelemhez. Ehhez pedig szükséges az összes szakértelem összevonása, a meglévő nemzeti ügynökségek összevonása és koordinálása, röviden, a közös munka a tagállamok között. Megemlítette, hogy a Shield figyelembe fogja venni a külföldi beavatkozással foglalkozó különbizottságok munkájából származó ajánlásokat, hogy jobban megvédje a demokráciákat az EU-ban. Ez volt az egyik kulcseleme VDL kampányának.

Ezzel egy időben úgy tűnik, hogy a soros lengyel elnökség ambíciószintje alacsony a Demokráciavédelmi Csomag kapcsán. A civil szervezetek témakörével például várhatóan nem kívánnak foglalkozni, holott ha a nemzeti választások megvédéséről beszélünk a külső befolyásolástól, ezeket a szervezeteket is érdemes potenciális veszélyforrásként kezelni.

Ha már orosz befolyás, úgy tűnik, hogy a romániai választások kapcsán nem tartja fontosnak Lengyelország aktiválni az EU politikai szintű integrált válság elhárítási mechanizmusát, pedig ez egy kiváló alkalom lehetett volna.

Az esettel kapcsolatban pedig felvetődik az, hogy mi lesz a német választások esetében? Vajon itt ugyanúgy azt láthatjuk majd, hogy hiába vannak meg elvileg az EU-ban az egységes fellépés eszközei, az mégsem történik meg? Vagy újabb példáját láthatjuk majd a „két-sebességes Európának”; a német választás ér annyit a románnal szemben az EU-s vezetők szemében, hogy fellépjenek a védelmében, ha külső befolyásolások áldozatává válna?

Mennyire vehető mindezek alapján komolyan az a demokráciavédelem, amely folyton technikai és bürokratikus akadályokba ütközik, amely kizárja az eltérő vélemények képviseletét, amellyel a soros elnökség sem kíván magas szinten foglalkozni, és amely már alakulása alatt kételyt ébreszt egy szövetséges országban, hogy az az emberek döntési jogát és a szólásszabadságot fogja elvenni, és nem megvédeni a demokráciákat?

Forrás:
geoforcast